Belföld

MFB: az állam gondoskodó keze

A Magyar Fejlesztési Bank nem hivatalos állami szerv, mégis egyre nagyobb szerepet vállal a magyar állam stratégiai befektetéseiben. A nemzetközi példák szerint az állami tulajdonban levő fejlesztési bankok kérészéletűek.

MFB: az állam gondoskodó keze 1A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) idén az első fél évben változtatott működési eredménye korábbi előjelén: a tavalyi négymilliárd forintos veszteséghez után szolid, 1,1 milliárd forint nyereséget ért el.

Tavaly a saját kockázatú befektetéseknél elért 3 milliárdos nyereségével sem tudta kompenzálni a főleg állami feladatokat ellátó stratégiai célú befektetéseknél elszenvedett veszteségeit. Idén viszont az első fél évben a saját kockázatú tevékenység 4,1 milliárd forintos nyeresége felülmúlta a még mindig jócskán veszteséges stratégiai célú üzletág deficitjét.

Mi is az MFB? A Magyar Fejlesztési Bank az 1996-os hitelintézeti törvény alapján alakult át a banki jogosítványokkal rendelkező Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-ből. Ebben az évben a bankot szakosított pénzintézetté alakították át. Ennek értelmében a pénzintézetekre vonatkozó hitelintézeti törvénytől több ponton eltérhet: portfóliójában nagyobb arányt képviselhetnek a magas kockázatú tevékenységek, és például azoknál több hitelt adhat egyetlen ügyfélnek. Az MFB fő feladata a privatizációt, a gazdasági modernizációt elősegíteni, az állami pénzalapokat és fejlesztési forrásokat kezelni és közvetíteni. A bank kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, felügyeletét pedig a PSZÁF látja el. Az MFB Rt. leányvállalatai közé tartozik a Konzumbank Rt., a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt., a Magyar Követeléskezelő Rt., a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. és a Magyar Értékpapír-forgalmazó Rt.

Folyamatos veszteség a stratégiai befektetéseken

A stratégiai üzletág a jövőben a bank tevékenységében az eddiginél is nagyobb részt foglal el – mondta el a FigyelőNetnek Tarnóczy László, a bank szóvivője. A bank portfóliójának 70 százalékát kitevő stratégiai befektetéseket a tulajdonos, azaz a magyar állam jelöli meg.

Ilyen az MFB támogatásait élvező Nemzeti Autópálya (NA) Rt. is, amely a következő fél évben és 2002-ben 27-27 milliárd forintos juttatásban részesül tőkeágon, ezen túl pedig még egyéves kölcsönt is kap a banktól. Az NA Rt. támogatásához szükséges pénzt olyan külföldi kötvényekből tervezik előteremteni, melyek kifizetésére az állam garanciát vállal.

Összesen 450 millió euró, azaz 120 milliárd forint értékben bocsátanak ki kötvényt. Ebből az autópálya-építésen túl a Malév reorganizációjára is jut. Az MFB ugyanis 20 milliárd forintos deviza-hitelkeretet nyitott a légitársaság számára, amelyet a Malév részben már igénybe vett.

Tőkeemeléssel a piac kihívása ellen

MFB: az állam gondoskodó keze 2Az MFB a diákhitel finanszírozásában az eddig tervezettnél nagyobb szerepet kíván vállalni. A hitelezésen túl ugyanis a Diákhitel Rt. tulajdonosa is lesz, miután a Magyar Posta Rt. nem hívta le 95 százalékos részesedést garantáló opcióját. A diákhitelek kedvező, 9,5 százalékos kamatát az MFB segítségével könnyen megszerezhető forrásokból lehet fenntartani. A működtetőnek ugyanis nem kell teljesítenie azt az elvárást, hogy a finanszírozás piaci alapon működjön.

A Magyar Fejlesztési Bank előnye, hogy az állami garancia révén kedvező feltételekkel juthat hitelhez, és az állam tőkeemelések formájában csepegtetett tőkejuttatásai segítik, hogy ne kelljen a pénzpiacok mindennapi kihívásainak megfelelnie. Tarnóczy László megfogalmazása szerint: a diákhitelek finanszírozásához megnyugtató pénzügyi hátteret képesek nyújtani.

A stratégiai befektetések között szerepel még a Magyar Posta Rt.-vel közösen finanszírozott Tetra program is. Az MFB a Tetra zártláncú rádiótelefon-hálózat informatikai rendszerének kiépítésében 49 százalékos tulajdonosi és emellett hitelezői szerepet vállal. A rendszer kiépítése az üzembe állítási költségekkel együtt az előzetes becslések szerint 50 milliárd forintot emészt fel.

A saját kockázatú befektetések nagy részét vállalatfinanszírozási ügyletek, valamint a kis- és középvállalkozások számára nyújtott hitelek teszik ki – mondta Tarnóczy. AZ MFB leányvállalataként működő Magyar Követeléskezelő Rt. is saját kockázatú tevékenységet folytat, a nyereség feltornázásához az első fél évben körülbelül 1 milliárd forinttal járult hozzá. Lapinformációk szerint az MKK Rt. banki portfóliócsere keretében a megszűnés határán álló ÁPV Rt.-hez kerülhet az MFB-től. A portfólió hozzávetőlegesen 3 milliárd forint értékű.

Háború utáni programA bankügyi szakértők szerint az elmaradottabb gazdaságokban nem ritka, hogy az állam olyan bankokat működtet, melyek azon feladatokra vállalkoznak, amelyeket a piacgazdaság nem képes ellátni. A fejlesztési bankok többségét a II. világháború után hozták létre azzal a céllal, hogy a felmerülő piaci problémákat kiküszöböljék. A világban megalakult fejlesztési bankok többségében a piaci elégtelenségek miatt szükséges projektek finanszírozását látják el. A projekt megvalósulásával és a finanszírozási igény elmúlásával e bankokat megszüntették. Az ipar és az agrárium fellendítését szolgáló hiteleket az IBRD, illetve az EBRD intézményéhez hasonló nemzetközi bankok kezelték.

Európában nincs több ilyen bank

A fejlesztési bankok olyan pénzügyi intézmények, amelyek az átlagos kereskedelmi bankoknál nagyobb kockázatot is vállalnak – mondja Millard Long, a Világbank szakértője. Majdnem minden fejlődő országnak van egy vagy több fejlesztési bankja. A földrészek közül Ázsiában 51, Latin-Amerikában138, Afrikában pedig 83 ilyen típusú pénzintézet működik. A fejlesztési bankok egy része magánintézmény, de jellemzőbb, hogy az állam befolyása alatt állnak.

Az MFB leginkább a Ghánában a hatvanas években működő fejlesztési bankokhoz hasonlít – mondta a FigyelőNet kérdésére Csillag István, a Pénzügykutató Rt. általános igazgatója. Az azóta megbukott rezsimek állami fejlesztési bankjaikat a saját vállalkozásaik finanszírozására hozták létre. Jelenleg Európában lényegében nem található az MFB-hez hasonló pénzintézet.

A magyar államigazgatás számára sokszor mintául szolgáló francia modellben például a fejlesztési bank dolga mindössze a hosszabb távra ütemezett állami pénzek folyósítása. Magyarországon viszont az állam úgy látja, hogy a piacgazdaság működését az MFB működésével folyamatosan kell támogatni.

Az állandó beavatkozás a piaci folyamatokba azzal a veszéllyel járhat, hogy a fejlesztési bank nemcsak azokat a feladatokat végzi el, amelyeket gazdasági érdekei miatt a többi pénzintézet nem akar, hanem a pénzpiacokon versenyt támaszt a többi pénzintézettel szemben – véli Csillag István. Ez a banki tevékenység pedig nem egyeztethető össze az Európai Unió elvárásaival. A közgazdász véleménye szerint az MFB előbb-utóbb olyan pénzintézetté alakul át, amely hagyományos bankként képes működni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik