Belföld

Támadás a bankok ellen

Speciális hadviselés ellen speciális fegyver: Bush elnök meghirdette a terrorizmus elleni pénzügyi harcot. Büntetik az együttműködni nem kívánó bankokat és országokat is. Svájccal kemény küzdelem lesz.

Bankolás terrorista módonA terroristák nem úgy mennek be a bankba, hogy “terrorista vagyok” feliratot ragasztanak a homlokukra. “A piszkos 27 között szereplők közül is soknak van amerikai számlája, ezek egy-egy jótékonysági intézmény álcája mögött jelennek meg” – véli Bruce Hoffmann, a washingtoni központú Rand terrorista-szakértője.

Steven Emerson független washingtoni szakértő szerint az amerikai központú iszlám jótékonysági intézmények évenete 10-15 millió dollár közötti összeget juttatnak terrorista-csoportokhoz. A Nemzetközi Fejlesztések Amerikai Irodája két humanitárius csoporttól vonta vissza tavaly a támogatási jogosultságot. Egyikük, a Szent Föld Alapítvány évi 9 millió dollárnak megfelelő összeget áramoltat a Közel-Keltre. A célállomás sok esetben a Hamasz egy-egy csoportja volt. Az amerikai kormány vizsgálta az ügyet, azonban nem találtak “semmit”; a Szent Föld Alapítvány csak az “elesett palesztinokat” támogatja, rászorultsági alapon. Az pedig, hogy ez a kör adott esetben tartalmazhatja öngyilkos “mártírok” családját is, teljesen természetes…

Pénzügyi fronton indított először támadást George W. Bush a terrortámadásokkal vádolt személyek ellen. A magyar idő szerint kedd hajnalban aláírt elnöki rendelet a globális terrorista hálózatok ellen lép fel. Azonnali hatállyal befagyasztották 27 célpont bankszámláját. (A “piszkos 27-es” lista >>) Ezek között vannak ismert terroristák, terrorszervezetek, valamint vállalatok és non-profit szervezetek, amelyek terroristák fedőszervezeteiként szolgálnak. A 27 név azonban még csak a kezdet: a lista a közeljövőben várhatólag tovább fog bővülni.

Az amerikai pénzügyminisztérium már meg is tette a szükséges lépéseket: 5000 bankot értesítettek a befagyasztandó számlákról. Az ENSZ már 1999. július 4-én szankciókat léptetett életbe Afganisztánnal szemben, az USA pedig befagyasztotta a tálibok amerikai pénzintézeteknél tartott 254 millió dollárnyi számláját (utóbbi lépéshez “elvileg” csatlakoztak egyéb országok is, mint például Pakisztán és Svájc).

A szakértők most is a nemzetközi összefogás fontosságát hangsúlyozzák. A terroristák Irán 12 milliárd dollárnyi követelésének 1979-ben történt befagyasztása után megtanulták, hogy csak az “aprópénzt” tartsák az amerikai pénzintézeteknél.

Ők már megtettékAz EU vezetői már támogatásukról biztosították az amerikai vezetőt, Németország és az Egyesült Királyság pedig már eddig is vezetett hasonló listát. A japán pénzügyminiszter is kijelentette, hogy országa kész befagyasztani a megadott bankszámlákat. Jó néhány, szigorú banktitkairól híres ország esetében azonban nem lesz ilyen könnyű megegyezésre jutni.

Ez már nem csak belügy

Az elnök a Fehér Ház sajtótájékoztatóján megemlítette: a célpontok a pénzüket nem elsősorban az Egyesült Államokban tartják, így a sikeres akcióhoz nagy szükség van a külföldi bankok segítségére is. Az amerikai vezetés ez ügyben szorosan együttműködik az ENSZ-szel, az EU-val és a G8-cal. Bush elvárja a “civilizált országoktól”, hogy a megszorítások végrehajthatóságát szem előtt tartva módosítsák pénzügyi törvényeiket. (Az elnöki sajtótájékoztató teljes szövege >>)

Az Egyesült Államok e téren is hasonló szigorral lép fel, mint a terrorizmus elleni harc többi területén: az együttműködést visszautasító bankok amerikai számláit zárolják, és megtiltják az amerikai szervezetek és személyek számára a velük való üzletkötést. Szakértői vélemények szerint az USA jól teszi, hogy a speciális hadviselés ellen speciális fegyverrel küzd. Ezt mutatja Bush mondata is: “Ha valaki üzletel a terroristákkal, vagy csak támogatja őket, az többet nem fog üzletelni az Amerikai Egyesült Államokkal.”

A Fehér Ház szóvivője arra a kérdésre, amely Svájccal és a Kajmán-szigetekkel kapcsolatos fellépést firtatta, a következő választ adta: “Az Egyesült Államok fel van készülve arra, hogy lépéseket tegyen azok ellen az országok ellen, amelyek nem támogatják ezt az ügyet.”

Nyilvánvaló tény ugyanis, hogy egyes államok hatalmas hasznot húznak az illegális gazdasági tevékenységek gazdasági vonzataiból (szigorú banktitok, adóparadicsomok). Terrorizmus pedig nem létezik anyagi támogatás nélkül – így a küzdelmet is ezen a fronton kell felvenni. Svájccal azonban nehéz dolga lesz az USA-nak: ugyanis évszázados hagyománya van annak, hogy itt mindenki elhelyezheti a pénzét, függetlenül annak eredetétől.

Holocaust és banktitokAz utóbbi évek legellentmondásosabb ügye a holocaust üldözötteinek svájci kárpótlása volt. Mint azt a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványától (MAZSÖK) megtudtuk, a svájci bankok ebben az ügyben is szigorúan elzárkóztak attól, hogy alvószámlákat megnyissanak, vagy egyéb, az üldözöttektől elkobzott vagyonokat őrző számlák eredetét nyilvánosságra hozzák. A szigorú védelem miatt csak az USA-ban lehetett perrel fenyegetőzni: ott lehetőség volt arra, hogy a svájci bankok és vállalatok amerikai cégeit bíróság elé állítsák. Az ügy nagyot rontott a bankok hírnevén, így beleegyeztek abba, hogy egy vizsgálóbizottság (Folker bizottság) megvizsgálja a számlákat. A bankok azonban még így is csak elenyésző mennyiségű számlát hoztak nyilvánosságra, végül egy kompromisszumos megoldással létesítettek egy 1,25 milliárd dolláros kártérítési alapot. Részletek a Swissbankclaims.com weboldalon >>

A svájci banktitok

A svájci bankok messze földön híresek a banktitok védelméről. A lehető legritkább esetben adnak ki adatot az ügyfelükről, mivel ez mind polgári jogi, mind büntetőjogi előírásokba ütközik. Bünteti a törvény azokat is, akik másokat a banktitok megsértésére vesznek rá.

A törvény kevés kivételt ismer, amikor a bank mégis kiadhat anyagokat ügyfeleiről. Ezek elsősorban: az öröklés, a válás és a csődeljárás. Az adócsalás gyanúja viszont semmiképpen nem szolgáltat erre elégséges alapot.

A banktitok ugyan feloldható súlyosnak minősülő büntetőügyek (fegyverkereskedelem, kábítószer-csempészet, terrorizmus) folytán is, általában azonban a vádlott banktitokhoz fűződő joga elsőbbséget élvez az igazságszolgáltatással szemben. Mivel svájci bankárok nem tanúskodhatnak külföldi bíróság előtt, a vádlónak mindenképpen a svájci igazságszolgáltatás előtt kell bebizonyítania, hogy a vádlottnak létezik számlája Svájcban.

A svájciak foggal-körömmel ragaszkodnak a banktitok intézményéhez: májusban az Európai Unió kérése ellenére a svájci pénzügyminiszter kijelentette: nem hajlandóak a témáról tárgyalni. (További részletek a svájci banktitok intézményéről >>)

A pénzmosással szembeni fellépés hazai jogszabályi háttere• Büntető törvénykönyv, 1978. évi IV. tv. 300.§, 303. §,

• A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény,

• Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,

• Értékpapírok fogalomba hozataláról, befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,

• Biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI törvény,

• A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 74/1994. sz. Kormányrendelet,

• Az Alkotmánybíróság 1998. évi 24. sz. határozata,

• Az 1988. évi Bécsi Egyezmény a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazásáról, kihirdetve az 1998. évi L. törvénnyel (5. cikkely)

• A 2000. évi CI. törvény az 1990. novemberi Strasbourgi Egyezmény kihirdetéséről

• Az 1988. évi Bázeli nyilatkozat a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról, mely nem része a hazai joganyagnak, de a pénzintézetek nemzetközi együttműködése során irányadó, és az EU harmonizációs folyamat miatt külön figyelmet érdemlő 91/308 sz. EU Direktíva a pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében, valamint az ezt módosító EU direktívatervezet.

Magyarország is érintve van

Az USA nemzetközi felszólítása Magyarországot is érinti. A banktitkot hazánkban törvény szabályozza, amely a Bankszövetség szerint közepesen szigorú. Földi Tamás, a szövetség munkatársa úgy véli, a szabályozás maximálisan megpróbálja megvédeni a banktitok intézményét, ám nem áll ellen semmilyen hatósági vizsgálatnak. A pénzintézetek önállóan ugyanis nem tehetnek semmit, nem kezdhetnek vizsgálódásba. Erre csak hatósági kérés vagy peres eljárás esetén van lehetőség.

A pénzmosás elleni törvény (1994. évi XXIV. törvény) azonban szigorúan szabályozza, hogy a bankoknak milyen esetekben kell jelenteniük a hatóságoknál, ha ügyfelük gyanúsnak bizonyul. A pénzügyi szolgáltató kötelességévé teszi az ügyfél azonosítását, ha felmerül a pénzmosás lehetőségének gyanúja.

Egyéb esetekben a pénzmosás megelőzését és megakadályozását szolgáló jogszabályok az ügyfél azonosítását csak a 2 millió forintos egyenértéket elérő vagy meghaladó készpénzes ügylet esetében írják elő. A Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint azonban hazánkban eddig még nem merült fel a gyanú, hogy bármilyen terrorakcióval kapcsolatos személy magyar számlákon tárolná a pénzét.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének részletes ajánlása a pénzmosás ellen >>

Ajánlott videó

Olvasói sztorik