Általános rendelkezések
Kína ragaszkodik a Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, WTO) diszkriminációmentes szabályaihoz, melyek nem tesznek különbséget a szervezet kereskedelmi partnerei között, a külföldi és a hazai tulajdonú cégek között, továbbá a hazai piacra szánt és az exportra termelt termékek között sem.
A belépéstől számított 12 éven keresztül átmeneti védőpajzs-mechanizmus védi a WTO jelenlegi tagjait. A tagországok ugyanis korlátozásokat vezethetnek be az általuk Kínából importált termékekre, amennyiben a drasztikusan megugró behozatal veszélyforrást jelent a hazai termelőkre nézve.
Cserébe a WTO-tagok fokozatosan visszavonják a kínai exportot sújtó korlátozásaikat, melyek már eddig is ellentétesek voltak a kereskedelmi szervezet álláspontjával. A folyamat lefutási ideje négy év.
Vámok
Az importot jelenleg átlagosan 17 százalékos vám és egyéb díjtételek sújtják; 2004-ben azonban a behozott termékek széles skálájára vonatkozóan csökken a terhelés, sőt, 2010-ben újabb “lazítás” várható. A technológiai termékekre – ilyennek tekinthetők például a távközlési berendezések – 2005-től kezdve nem kell vámot fizetni. A személyautókra vonatkozó vámterhek 25 százalékra mérséklődnek 2006-tól.
A legnagyobb kivethető vám mértéke 2010-től átlagosan 8,9 százalékra mérséklődik az ipari termékek esetében, a mezőgazdasági terményekre pedig átlagosan maximum 15 százalékos vám lesz számítható. A mezőgazdasági termények körében az egyes gabonafajtákra vonatkozik majd a legmagasabb vámtarifa (65 százalék), az ipari termékek közül a fényképezőfilmek behozatala lesz a legdrágább (47 százalékos vámteher).
Egyéb korlátozások
Az adminisztratív korlátozások nagy részét felszámolják a kínai hatóságok. A csatlakozástól számított három éven belül – némi korlátozással – valamennyi vállalatnak jogában áll majd, hogy termékeket exportáljon, illetve importáljon, valamint kereskedelmi hálózatot működtessen Kínában.
A gabonafélékre, a dohányra, az üzemanyagokra, az ásványokra és számos fémre továbbra is állami monopólium marad érvényben. Néhány termékfajtánál, mint például a gyógyszerek, a kínai hatóságok nem húzódnak vissza az árak ellenőrzésétől sem.
Textilipar
A kínai textiltermékek exportjára alkalmazott kvóták – a WTO korábbi egyezményeinek megfelelően – 2004 decemberétől megszűnnek. A WTO-tagországokat azonban ebben az esetben is védi egy kitétel: 2008. végéig korlátozásokat vezethetnek be, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a felfutó import bomlasztó hatásokat érvényesít belföldi piacaikon.
Mezőgazdaság
Kína növeli élelmiszerimportját, miközben megszünteti az exporttámogatás intézményét.
A kínai termelők termelési értékük 8,5 százalékának megfelelő állami támogatásban részesülhetnek legfeljebb. (A fejlődő országokban általában tíz százalékra tehető az említett arány.)
Energiaipar
Kína 2005-től kezdődően teljesen megnyitja piacát az olaj és származékos termékei előtt. A külföldi cégek 30-nál is több benzinkúttal rendelkezhetnek a csatlakozástól számított három éves periódul lejártával. A nagykereskedelmi piacot a világ legnépesebb országa öt éven belül nyitja meg.
Távközlési piac
A csatlakozás után a külföldi mobilszolgáltatók 25 százalékos részesedést szerezhetnek a vegyes tulajdonú vállalatokban. Ez az arány egy év után 35 százalékra nő, három év múlva pedig akár 49 százalékos tulajdoni részhez is juthatnak a távközlési piac külföldi szereplői. A földrajzi korlátozásokat öt éven belül felszámolják.
Az internet és a hozzá hasonló szolgáltatások területén a külföldi cégek 30 százalékos tulajdonrészt szerezhetnek. A csatlakozástól számított két év leteltével 50 százalékra módosul ez az arány, és megszűnnek a földrajzi korlátozások.
A vezetékes és a távolsági szolgáltatások esetében a csatlakozás után három évvel 25 százalékos tulajdoni hányadot szerezhetnek a külföldi társaságok, hat év elteltével pedig 49 százalékra módosul a maximális tulajdoni hányad.
Bankszektor, biztosítások, értékpapírkereskedelem
A WTO-hoz történő csatlakozás után a külföldi bankok korlátozás nélkül bonyolíthatnak devizaügyleteket. Két év leteltével a kínai vállalati piac is megnyíli előttük, öt év után pedig – amikor felszámolják a földrajzi korlátozásokat – a lakossági piachoz is jogosultásot kapnak.
Azok a biztosítótársaságok, melyek nem életbiztosítással foglalkoznak, fiókhálózatot építhetnek ki, valamint 51 százalékos tulajdoni részt is szerezhetnek már rögtön a csatlakozás után. Két év leteltével pedig már saját leányvállalatot is alapíthatnak. A tagság elnyerésével az életbiztosítást kínáló társaságok 50 százalékos tulajdoni hányadot vásárolhatnak a közös vállalatokban. A földrajzi korlátozásokat három év elteltével szüntetik meg.
A kereskedelmi kockázatokat fedező biztosítási ágakban 50 százalékos tulajdonrész érhető el a külföldi cégeknek a csatlakozás után. A határ három év után 51 százaléra, öt év után pedig 100 százaléka módosul.
Azok a közös vállalatok, melyekben a külföldi tulajdonosok aránya kisebbséginek minősül, a kínai szereplőkkel megegyező feltételekkel vehetnek rész a befektetési alapok piacán. A csatlakozástól számított három éves periódus leteltével 49 százalékra módosul a maximális megengedett tulajdoni arány.
Kiskereskedelem
A csatlakozástól számított három éven belül Kína felszámolja a kiskereskedelem területén jelenleg érvényesülő korlátozásokat. A külföldi cégeknek ezek után lehetősége nyílik majd hagyományos boltok, valamint hipermarketek építésére és vásárlására is.
Immateriális javak piaca
Kína a csatlakozástól kezdve ragaszkodik a WTO immateriális javakkal kapcsolatos egyezményeihez, melyek elsősorban a szabadalmak és a szerzői jogok védelmét biztosítják.
