Terror a részvénypiacokon is

Úgy indult a hét, ahogy szokott, makroadatokra és vállalati eredményekre várva. A HP és a Compaq egyesülése (Részletek az egyesülésről >>), valamint az AT&T akvizíciója mellett még a Morgan Stanley ellen indított, hátrányos nemi megkülönböztetés miatti per híre is a címlapokon szerepelt.

A keddi nap a tőzsdetörténelembe is bevonult. A Wall Street nyitását negyvenöt perccel megelőzően csapódott be az első eltérített repülőgép a World Trade Centerbe, majd perceken belül világossá vált a piacok számára, mi is történik az ébredező Amerikában. Az addig jelentős emelkedést mutató nyugat-európai indexek beszakadtak, majd a feltörekvő országok tőzsdéi is csatlakoztak a trendhez.

Természetesen az amerikai tőzsdék ki sem nyitottak, sőt egész héten zárva maradtak, erre nem volt példa száz éve. A tőkekivonás így a magukra maradt európai tőzsdéket sújtotta, főleg miután csütörtökön megnyitották az amerikai állampapírok kereskedését.

A biztonságosnak vélt amerikai államkötvényekbe zúduló pénz iszonyatos áremelkedéseket eredményezett a tengerentúlon. Ennek következtében pedig a kétéves államkötvény hozama ötven éves mélypontra csökkent.

Belejátszott a spekulációba az is, hogy a Fed minden bizonnyal a napokban rendkívüli ülést tart majd (elemzők szerint akár már ma, a kereskedés megnyitása előtt), ahol a gazdaság további lassulásának elejét véve egy ötven bázispontos kamatcsökkentésről határoznak majd, melyet valószínűleg több beavatkozás is kísér majd.

Hogyan reagálnak az amerikai tőzsdék? >>

A dollár gyengülésének a központi bankok együttes erővel próbáltak akadályt állítani, több-kevesebb sikerrel, de meg kell várni, mit hoz az első interveniálás nélküli hét. A pánikhangulat méréséhez ismét az olaj ára szolgáltatott benchmarkot, a Londonban jellemzően 27 dollár körül forgó brent olaj a támadás hírére 31 dollárig ugrott (12 százalék!) majd a hét végén 29,5 dolláron stabilizálódott.

Valószínű, hogy az országot ért katasztrófa nélkül csökkenést mutattak volna az amerikai részvénypiacok. Európában és Amerikában is mérhető volt a pesszimista hangulat, jó hírrel pedig csak az Oracle szolgált a napokban, várakozásokat meghaladó eredményével. A makroadatok azonban – melyek közlését semmi sem zavarta az USA-ban – csúnyább képest festettek.

A megelőző héten a vártnál jóval többen jelentkeztek segélyre, jelezve, hogy valami kis probléma azért lehet a gazdasággal. Erőteljesen zuhant a Michigan Egyetem – a még a terrortámadás előtt készült – szokásos havi bizalmi indexe is. A mag termelői árindex ugyan csökkenést mutatott augusztusban, ám ezúttal a tisztítatlan” index ugrott meg.

De a legkellemetlenebb adatot az ipari termelés brutális augusztusi visszaesése jelentette. A kibocsátás immár lassan egy éve folyamatos csökkenést mutat, amire jó negyven éve nem volt példa. Utóbbi mutató még hatott is a piacokra, újabb eséseket előidézve.

A Távol-Kelet sem tudta kivonni magát az események hatása alól. A két fő ázsiai index, a hongkongi Hang Seng és a japán Nikkei 225 is tízezer pont alá zuhant. Erre elég régen (a Felkelő Nap országában tizennyolc éve) nem volt példa. Táblánkból látszik, hogy minden részvénypiacot megviseltek az események, főleg Ázsia kisebb tőzsdéin és a brazil piacon volt még látványosabb a visszaesés.

Egy-két zugindexen kívül azért a nyugati világban is lehetett találni egy tőzsdemutatót, amelyik emelkedett. Az idén hányatott sorsú finn tőzsde barométere – az idén eddig megfeleződő HEX – két százalékot meghaladó mértékben javult a héten. A százpontos emelkedésből az indexben 53 százalékos súllyal szereplő Nokia 270 pontot vállalt magára, így el lehet képzelni, hogyan teljesített a többi papír. A mobilgyártó iránti vételi kedvet a társaság hétfői bejelentése keltette, miszerint a prognosztizáltnál már alacsonyabb árbevételre, de az előzetes tervvel megegyező nyereségre számítanak a harmadik negyedévben.

BUX – követve a nemzetközi trendet

Itthon ezúttal a hét elején is igazodtunk a nemzetközi piacokhoz, már az első két napon sem bírta tartani előző heti szintjét a BUX. Hétfőn a forgalom nem érte el a négymilliárd forintot, kedden pedig semmit sem hatott a várakozásoknál is jóval kellemesebb augusztusi inflációs adat (Részletek >>), az árak bebetonozódtak.

A hirtelen jött nyugati zuhanást nem sokat késve mi is lereagáltuk, szerdán pedig már az események tudatában vághattunk neki a napnak. Sikerült is egyből jó két és fél éves mélységbe taszítani az indexet, fél éve nem látott nagyságú, nyolcmilliárd forint feletti forgalom mellett.

A csütörtök a korrekció jegyében telt el, szépen menetelt a tőzsdeindex, pénteken azonban a javulás felét biztos, ami biztos alapon “letrédelték” a befektetők. A BUX így végül az átlagosnál nagyobb, ám a két fő európai piacét meg sem közelítő eséssel vonult hétvégi pihenőre.

Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap este bejelentette, hogy a nagy tőzsdei érdektelenségből vezető kiutat a prágai, varsói és a budapesti börzék egyesítésében látja. Ez nem új elképzelés, nem is igazán hatotta meg a befektetőket, az árak hétfő délelőtt is estek.

A múlt héten természetesen a Matáv mozgása befolyásolta leginkább az indexet. A poklot megjáró és 558 forinton új történelmi minimumot felállító részvény a hét utolsó két napján azért emelkedni kezdett, ám így is közel hétszázalékos az értékvesztése. A vezető részvények mindegyike esett, a legjobban az Egis tulajdonosai jártak, részvényük péntek-péntek alapon mindössze 0,8 százalékkal került lejjebb.

Mindössze egy papír zárta pluszban a hetet. A Graboplast tizenöt százalékos erősödése mögött azonban aligha valós vásárlások állnak, sokkal inkább részesedésszerzés, illetve -átadás.

A másik oldalon ismét akadt pár pusztuló részvény. Húsz százalék feletti zuhanást mutatott a Synergon és a Borsodchem, nem sokkal maradt el ettől a szinttől a teljes vezetőkarát lecserélő Humet sem. Jól jellemzi a hangulatot, hogy a BUX tizennyolc tagjából kilencen szenvedtek el tíz százalékot meghaladó zuhanást.

Mi várható ezen a héten?

Hogy a héten mi lesz, azt talán üveggömböt figyelve is csak annyi eséllyel állapíthatjuk meg, mint a múlt heti események utáni nyilatkozatokból. Egyöntetű a vélekedés, hogy csökkenés várható Amerikában, a mérték viszont kérdéses és azt sem lehet megmondani, hogy az előre reagáló európai tőzsdék hogyan fognak viselkedni.

A nagy Amerikai befektetési társaságok (melyek közül többen szakembereiket vesztették a WTC összeomlásakor) mindenesetre bejelentették, hogy együttes vásárlásokkal akadályozzák meg hétfőn a pánikot, ha kell (ezzel már próbálkoztak 1929-ben, akkor nem jött be).

Vészmadárkodni azonban nem kell, a világ nem áll gazdasági válság szélén. Az amerikai piacnyitás mellett az amerikai vezetésre irányul a figyelem, és a Fedre is nagy felelősség hárul (az aktuális eseményeken kívül például a szerdán kiadásra kerülő Beige Book miatt is), hiszen a központi döntések nagyban segíthetik a piaci nyugalom helyreállítását.

A makrogazdasági mutatók ezúttal másodlagosnak minősülnek majd, de a héten várható az Egyesült Államok augusztusi inflációs rátája, annak azért lehet hatása a kereskedésre. A magyar tőzsdén minden bizonnyal a külpiaci események hatása érvényesül majd, és mint minden piacon, itthon is jelentős volatilitással kell számolni.