Belföld

Széles választék és kellemes környezet a “nagyok” fő vonzereje

Nő a túlkínálat eladótérből további 29 bevásárlóközponttal és 40 hipermarkettel. A jelenlegi 52 bevásárlóközpont és 40 hipermarket az együttes alapterületet figyelembe véve máris túlkínálatot jelez - mondta Horváth Zsuzsanna, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára egy budapesti kereskedelmi konferencián csütörtökön.

Széles választék és kellemes környezet a “nagyok” fő vonzereje. Nő a túlkínálat eladótérből további 29 bevásárlóközponttal és 40 hipermarkettel. A jelenlegi 52 bevásárlóközpont és 40 hipermarket az együttes alapterületet figyelembe véve máris túlkínálatot jelez – mondta Horváth Zsuzsanna, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára egy budapesti kereskedelmi konferencián csütörtökön. Ugyanakkor egyenlőtlenül oszlik meg a kínálat, és sok vonatkozásban nem igazodik a kereslethez. Ezt bizonyítja például, hogy Budapesten 31, vidéken viszont mindössze 21 bevásárlóközpont működik, és a hipermarketek első nagy hulláma szintén a fővárosra vagy környékére fókuszált. A fogyasztási cikkek hazai kereskedelmi forgalmából a bevásárlóközpontok jelenleg 15 százalékkal részesednek, és az MBSZ előrejelzése szerint ez az arány a következő tíz év alatt megduplázódhat. Pillanatnyilag nyolc bevásárlóközpont épül az országban, további tizenkilenc nyitását pedig jövőre tervezik. A hipermarket láncok bővítése is várhatóan folytatódik, és a jelenlegi 40-es boltszám néhány év alatt várhatóan megduplázódik. A GfK Piackutató Intézet rendezte “A bevásárlóközpontok és hipermarketek terjeszkedésének hatásai” című konferenciát, amelyen elhangzott, hogy általában 100-150 ezer lakos képes eltartani egy-egy nagy eladóterű üzletet. Így Magyarországon elvben összesen 65-100 ilyen létesítmény tud megélni. Nemzetközi összehasonlításban a 100 lakosra Magyarországon jutó 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont kiemelkedik a közép-európai átlagból, és több mint a németországi 9,7, de kevesebb, mint az ausztriai és angliai 21 négyzetméter. A hipermarketek gyors térnyerését bizonyítja, hogy rohamosan növekszik részesedésük a háztartások fogyasztásában élelmiszerből, valamint háztartási vegyi áruból, és a tavalyi első félévi 12 százalék után idén január-júniusban elérte a 16 százalékot – közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója. Ez a növekedés némileg a szupermarketek és lánchoz nem tartozó kisebb boltok, nagyobb mértékben pedig a szervezetlen kereskedelem rovására megy végbe. Ugyanakkor az eladótérből kialakult túlkínálat a shopping centerek és hipermarketek egymás közti versenyét is kiélezte. Törvényszerű a nagy alapterületű kereskedelmi egységek közül azok leépülése, amelyek a széles választékot, jó megközelíthetőséget, megfelelő autóparkolót, biztonságot vagy komfortos beltéri, környezeti megjelenést figyelmen kívül hagyták, esetleg más fontos követelményt elhanyagolnak – állapította meg a konferencián Kézdy György, a West End-et is működtető TriGránit Rt. értékesítési igazgatója. A vásárlók számára a nagy eladóterű üzletek terjeszkedésének leginkább szembetűnő hatása, hogy átalakítja a bolthálózat szerkezetét. Miközben az összes boltok száma még mindig nem kezdett el csökkenni. Ugyanakkor csak az 52 bevásárlóközpont 40 000 munkahelyet teremtett.

A lakóhelyhez közeli boltok nagy része továbbra is fontos marad, de a korábbiakhoz képest eltérő árukínálattal. A szupermarketek és diszkontok a változó helyzethez való alkalmazkodással szintén képesek javítani piaci pozíciójukat. A bolthálózat átrendeződése szoros kölcsönhatásban van a vásárlási és fogyasztási szokások változásával. Nem véletlen, hogy Budapesten és Pest megyében a lakosság kétharmada szokott felkeresni hipermarketet vagy bevásárlóközpontot több-kevesebb rendszerességgel. Odatelepítik ugyanis a nagyobb piaci vonzáskörzetet igénylő üzleteket, ahol az előzetes piackutatások megfelelő vevőszámot és vásárlóerőt jeleznek. A fővárosban és Pest megyében élő 3 millió lakos között idén nyáron végzett GfK-felmérés szerint a válaszadók kimagaslóan elégedettek a hipermarketek környezetével és széles választékával. De árszínvonalukat is ugyanolyan kedvezően ítélik meg, mint a diszkontokét. Bár a megkérdezettek az emberi tényezők alapján a szupermarketekről alkotják a legkedvezőbb véleményt, a hipermarketek minősítésében igen kedvező a megszokás, illetve “kedvenc bolt-ként” való említés. A bevásárlóközpontok pozitívumai között a legtöbb válaszadó a márkás termékek széles választékát említi, valamint a vendéglátóhelyek és szórakozási lehetőségek nagy kínálatát. A negatívumok között a viszonylagos drágaságot és az olykor túl nagy zsúfoltságot nevezték meg a legtöbben.- Hazánkban a bevásárlóközpontok a legutóbbi három-négy év alatt fejlődtek olyan iparággá, mint más országokban húsz év alatt – állapította meg Horváth Zsuzsanna. Szerinte ebben a szektorban Magyarország regionális nagyhatalom lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik