Ha a nemzetközi gazdasági környezet nem segít, majd megoldjuk mi! A gazdaságpolitikai megnyilvánulások szerint most a lakosságon a sor, hogy minél nagyobb fogyasztásával megmentse az erre az évre betervezett öt százalék körüli gazdasági növekedést.
A kedvezőtlenre fordult külső konjunktúra miatt kieső exportot ugyanis a legegyszerűbb a belső fogyasztással pótolni. A közösségi fogyasztás pedig egyelőre visszafogottan bővül, így az élénkítés nehéz feladata a lakosságra hárul. A költségvetési többletek elegáns elszórása, a Széchenyi-terv fedőnevű támogatásosztás, valamint az amúgy is gyorsuló bérnövekedés állami elősegítése egyaránt ebbe az irányba mutat.
Az EU majd megdobja?Az uniós csatlakozás eredményeként a belépést követő tíz évben összesen 8,4 százalék lehet a többlet bruttó hazai termék (GDP) bővülése Magyarországon – véli Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Véleménye szerint a többletnövekedés 2 százaléka származik majd az uniós támogatásokból, a többit pedig az üzleti szektor nagyobb mozgása, a kereskedelem liberalizációja, valamint a szabad erőforrások áramlása termeli ki.
A kormány a fogyasztás mellett teszi le a voksot
“A Széchenyi-terv másfél évvel ezelőtti elindítása nélkül a gazdasági növekedés 3,5 százalékra visszaesett volna Magyarországon a kedvezőtlen nemzetközi hatások miatt” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a gazdasági miniszter véleményére alapozva. A kormány szerint hiába a világgazdasági dekonjunktúra, továbbra is minden remény megvan az idei öt százalék körüli növekedésre. (Részletek a magyar GDP alakulásáról >>) A megcélzott makrogazdasági hatásokat pedig tervezett és célszerű költségvetési kiadásokkal lehet elérni.
“Most, amikor a világgazdaság gyorsan lassul, kiegyenlítő gazdaságpolitikát folytatunk” – fogalmazott a minap Matolcsy György gazdasági miniszter. Ez a kormányzat szándékai szerint azt jelenti, hogy a lakásépítés növelésével, az infrastruktúra fejlesztésével és a belföldi fogyasztás serkentésével próbálják kiegyenlíteni a lanyhuló export hatását.
Mennyit költünk és hol?Idén az első fél évben a fogyasztási cikkek kereskedelmében a magyarországi hipermarketek piaci részesedése az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékponttal 16 százalékra nőtt – a GfK Piackutató Intézet felmérése szerint. Az élesedő árverseny ellenére nem lehetetlenültek el a kis vegyesboltok, ezek aránya 31 százalék. A teljes forgalmon belül a szupermarketek súlya 15 százalék, a nagy diszkontoké 16, a C+C áruházakra 5 százalék jut, míg a kis diszkontok, valamint az utcai árusok piaci súlya egyaránt 4 százalékos. A GfK becslése szerint a háztartások idén mintegy 1600 milliárd forintot költenek napi fogyasztási cikkekre.
A tömegek egyelőre vonakodnak sokat költeni
A lakossági fogyasztás az első negyedévben 5,2 százalékkal emelkedett, ami ugyan a GDP növekedés üteme felett van, ám impozánsnak még nem tekinthető. A fogyasztásalakulás egyik legjobb indikátorának számító kiskereskedelem idén egyelőre visszafogottan bővül. A forgalom az első fél évben 2342 milliárd forintot tett ki, ez pedig 5,7 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A teljes kiskereskedelmi forgalom egyharmadát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma idén eddig 5,3 százalékkal nőtt, ráadásul a dinamika március óta csökken.
A bérkiáramlás felfelé hajtja a fogyasztást
Az elemzők várakozása szerint a forint felértékelődését követő árcsökkenés, valamint az év utolsó negyedévében szokásos értékesítési nyomás az átlagembert jelentős vásárlásokra sarkallja. Ebben pedig az is segít, hogy az utóbbi esztendőben hihetetlen népszerűségre tettek szert a fogyasztási hitelek. A magyarnak így meg sem kell várnia fizetését, már előre elköltheti.
A bérkiáramlás eddigi üteme is a gyorsan növekvő lakossági költést valószínűsíti. Az első félévben ugyanis a bruttó átlagkeresetek 17, a nettó átlagkeresetek pedig 15,4 százalékkal emelkedtek 2000 azonos időszakához képest (a reálbérek növekedése 4,5 százalék volt). A reálkeresetek a valóságban még jobban nőttek, ugyanis a gyermekek után igénybe vehető kedvezmény egy munkavállaló esetében további mintegy 1,4 százalékot növekedést eredményez.
Idén eddig a költségvetés szférában dolgozók jártak jobban, mivel keresetük dinamikája 0,5 százalékponttal meghaladta a versenyszférában dolgozókét. Ehhez jön majd a július elseje óta járó nagyobb közalkalmazotti és köztisztviselői bér, amely csak egy része a kormány által beígért emelésnek. Az év második felében tehát nincs akadálya, hogy a lakossági fogyasztás erőteljesen bővüljön. Hátunkon visszük a magyar gazdaságot!
