Legutóbbi befektetési alapokkal foglalkozó írásunk óta lényegében nem sok minden változott az alapok piacán. A befektetések regionális megoszlása azonban kissé eltért az eddigiektől toplistánkon. A hónap egyértelmű nyertesei a nemzetközi kötvényalapok voltak, átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett az egy jegyre jutó nettó eszközérték augusztusban, a legjobb teljesítményt nyújtó alapok kivétel nélkül ebből a típusból kerültek ki, a legnagyobb örömöt az MKB nemzetközi kötvényalapja szolgáltatta a benne bízóknak.
Az Egyesült Államokban kifejezetten durva váltásról lehetett beszélni, tízmilliárd dollárt meghaladó mértékben szálltak ki a jenkik részvényalapjaikból, míg az államkötvényekbe fektető alapokhoz közel hatmilliárdnyi friss tőke érkezett. A részvénypiacokról az állampapírokba menekülő nyugati befektetők árfelhajtó hatása mellett a FED, illetve az ECB kamatcsökkentései is támogatták a nyugati kötvényeket.
A hazai kötvényalapokkal mérsékeltebb, de nem lebecsülendő – átlagosan 0,6 százalékos – hozamot lehetett elérni. Pénzpiaci társaik a megszokott fél százalékos hozamot produkálták, többet várni különben sem lehetett tőlük.
Részvényalapok: semmi jó
A részvénypiacok siralmas teljesítményt nyújtottak, mind a hazai, mind a nyugat-európai tőzsdéket nézve. Az európai részvényeket nagyjából lefedő Dow Jones Eurostoxx index közel nyolc százalékot esett, nem meglepő tehát a nemzetközi részvényalapok négy százalékot meghaladó értékvesztése. A BUX csökkenése a négy hét alatt ugyan nem érte el a négy százalékot, azonban az alapok teljesítményének méréséhez használatos RAX index kissé más képet mutatott. Az index legutóbbi összefoglalónk óta nyolc százalékot zuhant úgy, hogy a kosárban szereplő papírok tőzsdei forgalma húsz százalékkal csökkent az előző hónapban tapasztalthoz képest. A négy hét vesztese a Hunnia Indexalapja volt, kifejezetten erőteljes bukást hoztak össze az alap kezelői, azonban hozzá kell tenni, hogy nemzetközi kötvényalapjukkal viszont a TOP 5-ben kaptak helyet.
A rájuk bízott pénzt Kelet-Európában forgató részvényalapok teljesítménye ezúttal viszonylag korrektnek mondható, még akkor is, ha a CESI index kismértékű negatív változását náluk nagyobb eszközérték csökkenés követte.
Nem muzsikáltak valami fényesen a hazai vegyes alapok, alapvetően a részvényhányad határozta meg hozamukat, így jelentős szórás mutatkozott az alapok teljesítménye között. Természetesen a minimális részvénykitettséggel dolgozó alapkezelők számítása vált be ezúttal is.
Az alapkezelők a tőkepiaci uborkaszezonban sem tétlenkedtek, új alap indulása van folyamatban a napokban. A CA-IB Magyarország első iparági alapját indította utjára (szeptember 6.-án lehet jegyezni még a jegyekből), a nyugaton és Kelet-Európában is preferált gyógyszeripar a befektetési alap célpontja. Likviditási Alap néven újabb pénzpiaci alapot indít a Raiffeisen Alapkezelő is, szintén ezen a napon záruló jegyzési időszakkal. Az alapkezelő jelenlegi pénzpiaci terméke mellé belépő új alap az eddigiektől eltérően főként a bankközi piacon helyezi majd ki eszközeit.
Akár közvetlenül is éreztetheti hatását a hazai értékpapírpiacon két nyugati alap beindulása. Augusztusban ugyanis két – régiónkra szakosodott – alap indítását jelentették be, konkurenciát azonban aligha jelent majd a hazai befektetőknek.
