Az internethívások teszik ki a belföldi telefonforgalom körülbelül 25 százalékát. Ráadásul döntően olyan időszakban, amikor a hálózatok kihasználatlanok. A szolgáltatók tehát joggal várják el, hogy részesüljenek a hívások árbevételéből.
Az Egységes Hírközlési Törvény májusi elfogadása után a Matáv tett is ajánlatot a megosztásra. Az úgynevezett “fordított számlázásos” megoldás szerint a telefontársaság kedvezményes percdíjat számít fel az internetszolgáltatónak, amely ehhez hozzáadja saját költségeit, s így maga határozza meg az internetezés díját a felhasználó számára.
Az elképzelés szerint az internetezés díját a szolgáltató számlázná a szörfölőnek. Ez azonban a legtöbb szolgáltató számára elfogadhatatlan volt. Csupán az Axelero és a Vivendi szolgáltatója, a TVNet mutatott érdeklődést a javaslat iránt. Nem csoda, hisz távközlési céggel a háta mögött ő könnyen meg tudná oldani a számlázást.
Egy határon túli példaAz ingyenes internetszolgáltatás egyik legismertebb külföldi példája a brit Freeserve esete. Az 1998 szeptemberében indult cég viharos gyorsasággal hódította meg a felhasználókat, 2000 júniusára már az otthoni internetezők közel 40 százaléka választotta a Freeserve szolgáltatásait. Kezdetben felhasználóinak nem számlázott előfizetői díjat, csak az internetezésből származó helyi hívások bevételéből részesedett. Tavaly ősszel azonban a cég új típusú számlázásra tért át: a felhasználó a különböző időszakokra ajánlott csomagok után nem túl magas havi díjat fizet a szolgáltatónak, ami már tartalmazza a telefonhívás költségeit is.
A bevételek harmadát a szolgáltatónak!
A FigyelőNet megkérdezett ingyenes szolgáltatókat, őket különösen érzékenyen érintik a bevételmegosztás körüli bizonytalanságok. A nyugati országokban bevált gyakorlatot támogatják: eszerint a távközlési cég méri a rajta keresztül indított internetezés költségét, s ennek rögzített részét, többnyire 30 százalékát átutalja a szolgáltatónak.
Csehországban már működik ez az eljárás. Nem meglepő, hogy ott egyrészt sokkal több az ingyenes szolgáltató, másrészt az élesebb verseny következtében kisebb az általuk elérhető bevétel is.
Nehéz látatlanban beruházni
Mind a Kiwwi, mind a Freestart díjtalan szolgáltatásának indulását óriási érdeklődés övezte a múlt év végén: ma már a Kiwwi több mint 80 ezer, a Freestart pedig 117 ezer regisztrált felhasználóval büszkélkedhet. A csúcsidőn kívül mindkét szolgáltató szinte 100 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, sőt előfordul az is, hogy a meglévő kapacitások kevésnek bizonyulnak.
A felhasználók számának robbanásszerű emelkedése folyamatos infrastrukturális beruházásokat igényelne a cégektől. A Kiwwi például már májusban 500 millió forintról 900 millió forintra növelte alaptőkéjét, további kapacitásbővítést azonban nehezen tudna megfinanszírozni a jelenlegi bizonytalan helyzetben. Hiszen nem tudhatja, mekkora árbevétel-megosztásra számíthat – mondta el az FN-nek Végvári Orsolya, a Kiwwi vezérigazgatója. A cég egyébként remélte, hogy már idén, a törvény elfogadása után röviddel megtörténik a bevételmegosztás bevezetése.
Tartósan átmeneti idők
Az ingyenes internet mellett mind a Kiwwi, mind a Freestart próbálkozik fizetős szolgáltatásokkal is. A Kiwwi Voice névre hallgató VoIP jellegű telefonszolgáltatás a leginkább árérzékeny szegmensre, a kis- és középvállalkozókra, 20-25 ezer forintos telefonszámla feletti ügyfelekre specializálódott. Nyolc városban, illetve vonzáskörzetében érhető el (Budapest, Budaörs, Győr, Székesfehérvár, Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs). Alacsony percdíjai révén a nemzetközi hívásoknál 40 százalékos, távolsági beszélgetések esetében pedig körülbelül 20 százalékos megtakarítást lehet elérni.
A jelenleg Budapesten, illetve a 23-as és a 26-os telefonkörzetekben díjtalan internetet kínáló Freestart az üzleti kommunikáció, ezen belül is elsősorban a bérelt vonali piacon kíván erősíteni – tudtuk meg Jósvai Andreától, a cég marketing igazgatójától. A Freestart középtávú céljai közé tartozik az országos lefedettség, és termékpalettájukat VoIP telefonszolgáltatással is tervezik bővíteni.
