Belföld

Borkóstoló – Riverview 2000 Kékfrankos-Merlot, Hilltop Neszmély

Kamocsay Ákos a könnyed borok nagymestere. Ez a szép vörös küvéje is jellegzetes terméke a Hilltop Neszmélynek, szép, lilás reflexeket villantó bíborszínével, nagyon tiszta gyümölcsillatával, fruttis reflexeket mutató ízének könnyű akkordjával, melyet az enyhe eperíz, a kerek sav, és a 12,5 százaléknyi alkohol tökéletes egyensúlya alkot a nem túl komplex, szép borban.

Borkóstoló – Riverview 2000 Kékfrankos-Merlot, Hilltop Neszmély 1Ez a könnyedség a Kamocsay-féle munkák jellegzetes vonása. Borainak nem a teste nagy, inkább a szelleme, hogy úgy mondjuk. Az információk inkább az illatban, mintsem az extraktban rejlenek. Ez teljesen tudatos törekvése a mesternek, ki harcostársaival, kikkel majd egy évtizede kitalálták a Hilltop Neszmélyt, felmérték a világszájízt, és ahhoz szabták stratégiájukat. A mainstream az illatos-könnyű -gyümölcsös-reduktív borokról szól, felületes, globalizálódó, gyorsuló, yuppie, bohém-burzsoá, karvalytőkés, számítógépes, posztkádári, kozmopolita, idegenszívű, mittudomén világunkban.

Eme illatok megőrzése-megteremtése persze nem olyan egyszerű ügy. A talentum, türelem, tudás és az irdatlan sok munka mellett, melyet sajnos soha nem lehet kispórolni a sikerből, laboratóriumi tisztaság és jó sok tőke kell a világhódításhoz. Ebben a Hilltop Neszmély jeleskedik: évi 10 millió palackos termésének zömét az angol piac hörpöli fel. Itt Kamocsay 1997-ben elnyerte az Év borásza titulust, amit ezután 99-ben Magyarországon is megkapott, talán elsőként a nagyüzemi borászok közül ebben a kisüzemeket preferáló honi borvilágban. (Van valami ellenszenv a hajdani kombinátok és a családi kis- és középüzemeknél nagyobbat dobó vállalatok iránt, ami nem mindig jogos, mert a nagyok is tudnak szép minőségeket teremteni, sőt, ők e mögé világpiacképes mennyiséget is tudnak állítani, szemben a kicsikkel. Kamocsay ezenkívül ’98-ban Londonban elnyerte Az év fehérbora díjat is Cserszegi fűszeresével, ami szintén a könnyű virágillatok esszenciája. Ez az a bor, amit az angolok először unpronounceable-nek, kiejthetetlen nevűnek tituláltak, majd átkereszteltek Woodcuttersre, annak legalább van valami értelme.

A Kékfrankos és a Merlot, szőnyegen forgó küvénk két komponense, Sopronból származik, a fanyar, savas, kemény borok hazájából, a Hilltop ugyanis jelentős mennyiségben vásárol fel szőlőt, melynek minőségét állandóan mozgó szakemberei ellenőrzik. Az így bekerülő, korán szüretelt gyümölcs a gyors, kíméletes feldolgozás, musttisztítás, hűtött, számítógéppel irányított erjesztés, stabilizálás satöbbi grádicsain jut az illatok magasába, mindvégig abszolút higiénikus feltételek mellett és kemény kontroll alatt mozogva. A Hilltop Neszmély maga az Ászár-Neszmélyi borvidéken fekszik, a Dunától körbeölelve, jól temperált, párás lejtőkön húzódó ültetvényeivel. Ez valamikor híres bortáj volt, tán már a középkorban, aztán a török után is, már ekkor exportra termelve a Mézesfehérből sajtolt borait, végül az Eszterházyak alatt a XIX. század második felében, akik mintaszőlészetet és pincészetet alakítottak ki itten. Ezt sikerült parlagosítani a komenisták alatt, a borvidék hírét-nevét Kamocsayék adták vissza.

Könnyű vörösünk, amely egyébként a Magyar Termék Nagydíj egyik idei kitüntetettje, kedveli a halászlét például – leves után negyven csepp -, az olaszos-paradicsomos ügyeket, a vörös húsokat, de mint kvaterkázóbor is jól szolgál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik