Belföld

Kamatvágás az eurórégióban – növekedés vagy árstabilitás?

Az Európai Központi Bank csütörtökön kamatcsökkentés mellett döntött. Egyes elemzők azonban keveslik a negyed százalékot.

Növekvő pénztömegAz infláció ugyan csökkent, ami segítette a döntés meghozatalát, a pénzmennyiség (M3) azonban veszélyesen megugrott. A legfrissebb adatok szerinti 5,9 százalékos növekedés ugyanis a célérték felett van, így Duisenberg is arra figyelmeztetett, hogy ezt a mutatót kiemelt fontossággal kell figyelni a jövőben. A pénzmennyiség túlzott növekedése ugyanis árfelhajtó hatású.

Kamatvágás az eurórégióban – növekedés vagy árstabilitás? 1A döntést követő sajtótájékoztatón Willem F. Duisenberg, az EKB elnöke a kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy jelenleg nem érezhető olyan valós veszély, amely az inflációs stabilitás megbomlásához vezethetne. A fogyasztói árindex kedvező alakulására hivatkozott, kiemelve, hogy az alacsony importárak továbbra is garantálják az infláció csökkenését. Az inflációs várakozások az elnök szerint elég stabilak ahhoz, hogy meghatározzák a gazdasági szereplők következetes ár- és bérképzését.

Kamatvágás az eurórégióban – növekedés vagy árstabilitás? 2Gyengélkedő gazdaság

A döntést az európai helyzetkép sokban megelőlegezte. A német gazdaság a korábbi tendenciától eltérően az első fél évben nem mutatott növekedést (Részletek a német gazdaságról >>). Az EU többi tagországa, így Olaszország és Belgium is az utóbbi időben visszaesett.

A piacok stagnálásának következtében Európában és Németországban a visszaesésre érzékenyebb nagyvállalatok tömeges elbocsátásokkal reagáltak, ami szintén növelte a kamatcsökkentés felé ható nyomást. Szerdán Ernst Welteke, a BundesBank elnöke még hangsúlyozta, hogy a növekedés biztosítása nem az EKB feladata, a mai napi döntés mégis jelzi, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül az európai gazdaság jelenlegi helyzetét.

Infláció és inflációs nyomás

A döntéssel továbbra is fennmaradnak a félelmek, hogy az utóbbi két hónapban már kedvezően alakuló inflációs tendencia megbomlik. Az EKB az idei évben a magas inflációra hivatkozva nem csatlakozott a kamatot csökkentő központi bankok sorába. Az amerikai Fed idén már hétszer csökkentette kamatait, az angol jegybank pedig négyszer, hogy lökést adjon a gyengélkedő gazdaságnak (Részletek a Fed legutóbbi kamatcsökkentéséről >>.

Az Európai Központi Bank elsődleges feladata azonban a árstabilitás megőrzése, melynek érdekében 2 százalék alatti inflációs szintet akarnak elérni. Az utóbbi 14 hónapban ezt a törekvést nem sikerült megvalósítani, a legmagasabb májusi 3,4 százalékos értéket augusztusban azonban 2,8 százalékra leszorították.

A dilemma sokáig az volt, hogy engedjen-e Duisenberg az egyre erősödő politikai nyomásnak, amely a kamatcsökkentés varázslatos erejében bízott, vagy továbbra is csak a saját maga dolgával, az árstabilitás elérésével foglalkozzon. A mostani kamatcsökkentés jelzés a piac számára, hogy az EKB bízik az európai valuta stabilitásában és az infláció további csökkenésében, annak ellenére, hogy még mindig magas inflációs nyomás nehezedik az eurórégióra.

Cikkünk a legutóbbi, májusi kamatcsökkentésről >>

Ez sem elég

A kamatcsökkentés várható hatásairól megoszlanak az elemzői vélemények. A negyed százalékos csökkentést, mely várhatóan 8-9 hónap múlva érezteti először hatását, sokan nem tartják elegendőnek a növekedés beindításához. Félő, hogy az a vállalati szektor, mely eddig a magas kamatok miatt tartotta vissza beruházásait, továbbra sem fog profitja visszatartásával elegendő beruházást indukálni.

A fogyasztói oldalon is kétséges, hogy egyáltalán érzékelik-e ezt a csökkentést. Jellemző Doug Thomson, skót elemző nyilatkozata, amelyet a Bloombergnek adott: “ez már a jó irány, ám még mindig nem elég ahhoz, hogy a gazdaság felpörögjön.”

Ezt mutatják az európai tőzsdeindexek is, hiszen az oly rég óta várt döntésre nem igazán reagáltak pozitívan a befektetők: a főbb indexek 0,5-1,5 százalékos mínuszban vannak. Ha azonban mégis érezhető lesz a hatás, és növekednek a fogyasztási és beruházási kiadások, az eddig kedvezőnek mutatkozó infláció csökkenés akár meg is torpanhat. Így tulajdonképpen az EKB tanácsa a kamatcsökkentéssel az infláció leszorítására irányuló törekvéseit kockáztathatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik