A világ legnagyobb számítógépgyártója nagy valószínűséggel a jövő chiptechnológiájának alapjait rakta le mai bejelentésével, hiszen eddig még senkinek sem sikerült egyetlen molekulán alapuló számítógépes áramkört megépítenie. Az új lapka elképesztő paramétereket mutat. Ezres nagyságrenddel kisebb a ma használatos szilícium chipeknél, kevesebb áramot fogyaszt, és napjaink procijait úgy vágná kenterbe, mint egy Pentium 4-es a 286-os XT-t.
Nano léptékkelA molekula szénatomok hengerszerű formát alkotó összekapcsolódásából áll. Szélessége mintegy tíz atomnyi, vagyis 100 ezerszer kisebb a hajszálénál.
Mindez azt jelenti, hogy a nanotechnológia berobbant a komputerek világába is. A “karbon nanocsőnek” (CNT) nevezett, henger formájú szénmolekulát az IBM kutatói már korábban is képesek voltak félvezetőként használni. Az újdonság abban rejlik, hogy mostanra számítógépes műveletek generálására tették alkalmassá. A kutatás eredményeinek részleteit az Amerikai Vegyipari Társaság (American Chemical Society – ACS) 222. nemzetközi találkozóján hozza nyilvánosságra a “nagy kék”.
Tudományos körökben uralkodó nézet szerint tíz-tizenöt év múlva a szilícium felhasználása révén már nem lehet tovább csökkenteni a lapkák méretét, illetve növelni műveleti sebességét.
Eredmények szakértőknekItt olvashatja a kutatás eredményeit, igaz, csak angolul: Carbon Nanotube Inter- and Intramolecular Logic Gates
Gordon Moore, az Intel lapkagyártó nagyvállalat alapítója 1965-ban azt jósolta, hogy a mikroprocesszorok kapacitása mintegy másfél évenként meg fog kétszereződni. Sokat idézett jóslata eddig nagyrészt beteljesesedett, de a jelek szerint közeledik a szilíciumban rejlő lehetőségek végső határa. A “karbon nanocső” alapú mikroprocesszorok ugyanakkor kíváló alternatívát kínálnak az eddigi fejlődési ütem további fenntartására.
