Belföld

Gyógykezelésre vár a banán

A banán szexuális élete, pontosabban annak hiánya a termelőknek komoly gondot, a tudományos kutatóknak pedig vonzó kihívást jelent. Gazdasági tényezőként viszont háborús ok ez a sokoldalú gyümölcs.

Gyógykezelésre vár a banán 1A termesztett banán steril növény: sem magot, sem pollent nem termel, így csak dugványozással lehet szaporítani. Aszexualitása egyrészt öröm a mutációkkal szemben gyanakvó banánfogyasztóknak, másrészt viszont bosszúság termelői számára, mivel a növényt nem lehet keresztezéssel ellenállóvá tenni a különféle betegségekkel és járványokkal szemben. Sterilitása révén a genetikailag rendkívül homogén ültetvények könnyen a gombák és kártevők céltáblájává válhatnak.

A banán kultúrtörténeteHogy milyen fontos szerepet játszott az ember a banán elterjedésében, azt jól illusztrálja az Európában túlnyomórészt árult Cavendish típus története. Charles Telfair növénygyűjtő 1826-ban Dél-Kínában bukkant banánültetvényre. A növényből három évvel később egy angol barátjának mintát küldött. A barát halála után a banánnövényeket Devonshire hercege vásárolta meg, aki Chastworth-i üvegházában különösen látványos eredményeket ért el a termesztésben. A Cavendish banán nevét 1836-ban a herceg családnevéről kapta. A herceg házából útra kelő és a hit mellett a banánt is népszerűsítő misszionáriusok eljutottak Samoa és Fiji szigetére, Ausztráliába és Pápua Új-Giuneába. Szintén Kínából kiindulva francia és spanyol hittérítők révén jutott el a növény a Karib-tengeri szigetekre, valamint Ausztráliába, illetve Közép- és Dél-Amerikába.

Mivel a banán zord körülmények között – például hurrikán sújtotta vidékeken – is képes kilenc hónapon belül termést hozni, ezért a trópusi szegény országok számára a legfontosabb szénhidrátforrás. A huszadik század hajnalán a hűtőberendezések tömeges elterjedése révén megnyílt a lehetőség az exportálása előtt is. Az USA-ban és Európában a banán a háború előtti prosperitás szimbóluma volt. A statisztikák szerint 1989-ben, a berlini fal leomlása után a kelet-németek banánfogyasztása csaknem ötszöröse volt az ex-NSZK területén élőkének.

Mivel a banán a negyedik legfontosabb termény a világon, közel fél milliárd ember napi megélhetése függ tőle, nem csoda, hogy a tudósokat igencsak foglalkoztatja a kérdés, hogyan növelhetnék a növény ellenállóképességét. A banán ezenkívül gazdag A, C és B6 vitaminokban, és magas a kalcium-, kálium- és foszfortartalma.

Legjobb védekezés a génkezelés

Jelenleg csak a szép hasznot hajtó exportból profitáló termelők engedhetik meg maguknak, hogy költsenek a drága növényvédőszerekre és gombaölőkre. Ha felüti fejét a rettegett Fekete Sigatoka kór, amely mellesleg az elmúlt harminc évben rendszeresen támadott, szegény termelők milliói kerülnek az éhhalál szélére, hisz napi kalóriaszükségletük körülbelül negyedét fedezi a főzőbanán. A gomba a növény levelét támadja meg, és 30-50 százalékkal is csökkentheti a terméseredményeket. A védekezés csak gyakori, akár évente 50 alkalommal történő permetézessel csökkenthető.

A leselkedő veszélyek miatt 11 ország kutatói a közelmúltban megalapították a Globális Banángenom konzorciumot a banán géntérképének öt éven belüli feltárására. A génállomány esetleges módosításával a védekezés is egyszerűbbé válik. A 11 kromoszómával rendelkező banán génállománya csupán 25 százalékkal nagyobb, mint a rizsé, így a kutatók szerint ideális alany a feltérképezésre.

Gyógykezelésre vár a banán 2Banánháborúk

A nyugatiak által kedvelt édes desszertbanán az évente termő 95 millió tonnának csupán 15 százalékát teszi ki. A desszertbanán évek óta keserű kereskedelmi háború oka az USA és Európa között. Jelenleg Európába körülbelül 2,5 millió tonna banán érkezik évente. Az export körülbelül 10 százaléka a Karib-tengeri országokból származik – a kereskedelmi kapcsolat még a gyarmatbirodalmi időkre nyúlik vissza – , a fennmaradó részt pedig a Latin-Amerikai országok szállítják.

Az USA és Európa között csaknem tíz éve kirobbant kereskedelmi vita oka, hogy az EU néhány tagállama – elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország – az afrikai, karibi és csendes-óceáni egykori gyarmatairól származó banánt előnyben részesíti az USA érdekeltségi körébe tartozó latin-amerikai országok termékével szemben. Így aztán a banánt ugyan nem termesztő, de cégei – például a Chiquita vagy a Dole – révén a világ banánkereskedelmében meghatározó szerepet betöltő USA komoly haszontól esik el.

A latin-amerikai, úgynevezett “dollárbanán” csak magas vám megfizetése után, míg az “euróbanán” vámmentesen jut be az unióba. A kedvezményezett országok egyébként 30 százalékos kvótát élveznek, de ezt rendre képtelenek kitölteni, részesedésük mintegy 10 százalékos. Az Európai Unió 2006-ra ígérte, hogy kvótarendszerét megváltoztatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik