Belföld

Autóritkaságok kalapács alatt

A Christie's árverésén az autógyártás kiválóságai kerültek kalapács alá. Fejedelmien kényelmes és stílusos utazást ígérő limuzinokra, Indianapolis 500-as versenyautókra és egyszerű túraautókra lehetett licitálni.

Augusztus 20. táján minden évben a kaliforniai Pebble Beach-re összpontosítanak az autórégiségek szerelmesei. Az idei, immár 15. alkalommal megrendezett gálán több oldtimer került kalapács alá, mint valaha; a régiségeket kínáló aukciós házak is szép számmal voltak jelen. Egyedül a Christie’s 88 kocsit szerepeltetett aukciós kínálatában, a britek legendás oldtimer-árverezője, a Bonhams & Brooks pedig több mint száz autóra fogadta a liciteket.

Az, hogy a Christie’s-nél a leütések összege meghaladta a tizenegy millió dollárt (3,1 milliárd forint), önmagában nem számítana rossz eredménynek. A tavalyi 26,5 millió dolláros rekordérték után azonban elbújhat a sarokban. Számos ritkaságszámba menő tételtől várták, hogy a licitálók akár egymillió dollárt is hajlandók lesznek fizetni érte. Ezzel szemben a mutatvány csupán egy esetben sikerült: egy 1937-ben gyártótt Mercedes sportkabrió kelt el ilyen áron.

A K-betű titkaHa az autofil olvasó tudni akarja, hogy mit jelent a Kompressor-felirat a vadonatúj Mercedes-Benz SLK hátsó lemezén, az 1920-as évekig kell visszamennie az időben. A csillagos márka ugyanis akkor indította első turbófeltöltős (erre utal a Kompressor elnevezés) Grand Prix autóit a nemzetközi versenyeken. Ettől kezdve jó két évtizedig szinte alig termett babér a konkurens gyártóknak.

Az idei rekorder…

A fehér, 1937-es évjáratú Mercedes 540K Sport Cabriolet A újdonsült tulajdonosának 1 millió 51 ezer dollárjába került a boldogság. A Pebble Beach-i rendezvény arculatát jelzi, hogy a ritkaságból, amiből csupán 419 készült, egy fekete példány éppen a szomszédban szerepelt, a Bonhams & Brooks kínálatában.

Autóritkaságok kalapács alatt 1Az alacsony példányszám mellett még azért is számít olyan egyedinek ez az automibil, mert a több mint hat évtizeddel ezelőtti viszonyokhoz képest meglepően erős, 180 lóerős soros, nyolchengeres motorja révén jóval száz mérföld feletti óránkénti sebességre volt képes. Az 540K-t emellett remek fékberendezésekkel látták el a német mérnökök, ami a harmicas években uralkodó szemlélet mellett kuriózumnak számított. (Bugatti egyszer azt válaszolta a fékek megbízhatatlanságára panaszkodó pilótájának, hogy egy autóversenyző nyomja padlóig a gázt; semmi szükség harapós fékekre.) Az ínyencek nagyra értékelik az 540k teljesen független kerékfelfüggesztéseit.

…és a tavalyi

Autóritkaságok kalapács alatt 2Minden kétséget kizáróan egy 1966-os Ferrari Ex-Scuderia 330 P3 volt a tavalyi árverés fénypontja. Több mint 5,6 millió dollárt volt hajlandó adni érte magát megnevezni nem kívánó új tulajdonosa (2000-ben ennél drágábban senkinek sem sikerült autót vennie).

Az 1960-as évek második felében virágkorukat élték a prototípusok, ősszecsapásaik mindig fenntartották a rajongókban a szükséges adrenalinszintet. Ennek a korszaknak egyik legjobban sikerült versenyautója a Ferrari “P” (a betű az olasz prototipo szóra utal). A paripás márka szerelmesei szerint a P3-as karosszériája az egyik legszebb, ami valaha egy versenyautó “izmait” takargatta, a kocsi formás idomai a Carozzeria Drogo nevét dicsérik. A versenyautó motorjának 12 hengerét V-alakban rendezték el a mérnökök. A 3,9 literes erőforrás maximális teljesítménye 420 lóerő, ezt 8000-es percenkénti fordulaton éri el a motor. Ekkora teljesítményhez üzemanyag is kell, tankból tehát kettő van, a kocsi oldalán helyezkednek el. Scuderia néven – a képen szereplő példánnyal együtt – mindössze három darabot készítettek. A vörös csoda sikeresen debütált: Monzában és a spai 1000 kilóméteres versenyen egyaránt elsőként hajtott át a célvonalon.

További sztárok az idei repertoárból

Autóritkaságok kalapács alatt 3Az idei gálán egy 1959-es Ferrari 250 GT Long-Wheelbase Spyder California is a Christie’s kalapácsa alá került, leütési ára meghaladta a 830 ezer dollárt. A modell érdekessége, hogy az eredeti 250 Berlinetta hosszított változata, melyet kizárólag az amerikai piac számára tervezett az olasz márka. A kocsi ritkasági értékét tovább növeli, hogy csupán 106 készült belőle, 27 került ki a gyűjtők által minden idők egyik legszebbjének tartott, igen kedvelt második szériából. Ennek különlegességét az adta, hogy az autó vonalait Pininfarina vetette papírra, a karosszériát viszont Scaglietti építette.

A 250 lóerős V12-es motorral szerelt kocsi helyet kapott a Sports Illustrated 1959-es különkiadásában is, mely az Enzo Ferrari mesés autói címet kapta.

Autóritkaságok kalapács alatt 4Az amerikaiak sokszor felteszik maguknak a kérdést, amikor Hondákat, Toyotákat és Infinitiket látnak száguldani a híres Indianapolis 500-as versenyen: itt nem csak amerikai kocsik indulhatnak? Bizonyára meglepődnének, ha megtudnák, hogy a történet kezdetén szinte minden valamirevaló tervező elvitte autóit az Indyre, hogy próbára tegye azok állóképességét. Így volt ezzel Bugatti is, aki csupán egyszer indult az 500 mérföldes versenyen.

Ennek a próbálkozásnak a bizonyítéka az 1922-es Bugatti Type 29/30 No. 4006, melynek volánja mögött 1923-ban Count Zborowski küzdött az olasz márka hírnevének öregbítéséért. A gyűjtőket az sem zavarta, hogy Zborowski a verseny 41. körében műszaki hiba miatt kiállni kényszerült, hiszen 424 ezer dollárt is megadtak a ritkaságért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik