Megint egy isteni bor. Több ponton is beavatkoztak a felsőbbségek, hogy némi transzcendens bukét adjanak ennek a szép italnak. Egyrészt a bor St. Donatus védelme alatt áll, aki szőlővédőszent, a szőlőskertek és szőlősgazdák Szent Orbán helyett választják egyes helyeken, afféle kétpólusú váltógazdaság logikája szerint. Állítólag Arezzo püspökeként épp’ misézett, amikor mindenféle pogányok betörtek a templomba, és kiverték a kezéből a miseboros üvegkelyhet. Erre Donát inkább csodát tett, semhogy az isteni anyag kárba vesszen, és a kőpadlón összetörő kelyhet ima alkalmazásával egybeforrasztotta, mintha mi sem történt volna. (Egyébként állítólag a rivális, a biztosan szavazók között körülbelül hasonló támogatottsággal rendelkező Orbán pápa rendelte el, hogy a misekehely nemesfémből készüljön.) Másrészt Sínai-hegyi bornak hívják ezt a bort, ami egyébként nem azt jelenti, hogy kóser borról volna szó, hanem, hogy a dél-balatoni borvidéken található Sínai-hegyről származik.
A dél-balatoni dűnék leginkább napsütötte, kiegyenlített klímájú löszhullámok; e hullámok közül kilóg a Sínai-hegy 224 méter magas, fura szigete Szőlősgyörök mellett, amely talán váratlansága okán kapta arról a helyről a nevét, ahol Isten megjelent Mózesnek, hogy kiszivárogtassa neki a törvényt, és ismét ratifikálja az Ábrahámmal kötött szövetséget. A mintegy 80 hektár fölött diszponáló St. Donatus főborásza, Konyári János vette a fáradságot, és elzarándokolt az eredeti helyszínre, ahonnan szőlővesszőt és köveket is hozott magával, és ahol tapasztalhatta, hogy a két hely köves talaja is hasonlatos. Itt és most mindez azért érdekes, mert a dél-balatoni Sínai-hegy talajilag más, mint a körötte hullámzó löszös lankák, ezért az innen fakadó bor is más.
Löszön lágyabbak, kövön keményebbek a borok. E heti borunk az új telepítés első szüretéből származó, azaz szűz bor, amit pont olyan ritkán ihatni, mint szűz lányt megtaníthatni kesztyűbe dudálni. A cabernet sauvignon méltóságteljes, mindig öltönyben jár, illata telt, mély és fajtajelleges, benne füstnyi vanília jelzi az egyéves tölgyfa hordós érlelést, színe rubin, magja nem fekete, tanninja és sava lágy, utóbbi 4,8-ra lett lekerekítve. Ízében összhang, a gyümölcsösség mellett nagyon szép hordóíz, mintha valaki halkan fekete zongorán játszana. Alkohol, sav és tannin egyensúlya, s bársonyosság jellemzi a bort, mely tehát nem adstringens, azaz összehúzó, és hosszú a lecsengése. Az egyszerű címkén egy Szász Endre skiccelte női arc tűnődik, hogy miért is olyan nehéz abbahagyni, ha az ember egyszer elkezd inni egy efféle bort, mint a St. Donatus Sínai-hegyi cabernet sauvignonja.
