Az M&H Communicatoins 2000 októberében végzett felmérésében a vállalati menedzsment – kétharmados felsővezetői megkérdezéssel – lobbizási szokásait vizsgálta meg. A megkeresettek többsége nagyvállalatnál dolgozott, ahol az éves bevétel meghaladta a 30 milliárd forintot, de nem maradtak ki a kis- és középvállalkozások, sőt a mikrovállalkozások sem e körből.
Az eredményekből kiderült, hogy több mint kilenctizedük azért lobbizik, mert e nélkül nem tudná elérni üzleti céljait. A válaszadók 60 százaléka heti 5 órát, 30%-a 6-10 órát, egytizede pedig 11-15 órát fordít lobbizásra, elsősorban üzleti ebédek keretében, de az utóbbi időben előtérbe kerültek a magánpartik, a vadászat és a teniszezés közbeni üzleti eszmecserék is.
A munkadíjra fordított összeg a megkérdezettek felénél nem haladja meg az évi 5 millió forintot, 37 százalékuknál 5-10 millió, 13 %-uknál pedig 20-40 millió forintot tesz ki az összeg. Általános vélemény szerint, a lobbizásba fektetett idő és pénz évről évre egyre jobban megtérül, olyan válaszadó nem volt, aki ennek az ellenkezőjét állította volna.
A legfontosabb eszközök közül a gazdasági, politikai kapcsolatépítést sorolták az első helyre, amit a hatósági tájékoztatás, azaz a párbeszéd követ. Nem kis szerepet szánnak a média nyílt vagy burkolt felhasználásának.
A nemzetközi cégek külföldi vezetői szerint a kamaráknak nálunk jóval kisebb a szerepük, mint például Németországban, Ausztriában. Oka: itt a vezetőség külön érdekei kapnak prioritást, azaz maguknak és nem a szakmának lobbiznak.
Miközben a jelentős ügyek elintézésénél fontos szerepe van a lobbizásnak, a megkérdezettek csupán 8,3 százaléka tette azt az első helyre.
Milyen ügyekben lobbiznak?
1. kérelem vagy kedvezmény támogatása
2. megrendelés vagy projekt megszerzése
3. állami támogatás illetve egyenlő elbánás megszerzése.
Kiket keresnek meg a lobbizók?
A kormányzat és a minisztériumok magas beosztású tisztségviselőit, illetve az önkormányzati dolgozókat.
A megkérdezettek kétharmada a döntés előkészítése során tartja elengedhetelennek a lobbizást
Az eredményekből kiderült, hogy több mint kilenctizedük azért lobbizik, mert e nélkül nem tudná elérni üzleti céljait. A válaszadók 60 százaléka heti 5 órát, 30%-a 6-10 órát, egytizede pedig 11-15 órát fordít lobbizásra, elsősorban üzleti ebédek keretében, de az utóbbi időben előtérbe kerültek a magánpartik, a vadászat és a teniszezés közbeni üzleti eszmecserék is.
A munkadíjra fordított összeg a megkérdezettek felénél nem haladja meg az évi 5 millió forintot, 37 százalékuknál 5-10 millió, 13 %-uknál pedig 20-40 millió forintot tesz ki az összeg. Általános vélemény szerint, a lobbizásba fektetett idő és pénz évről évre egyre jobban megtérül, olyan válaszadó nem volt, aki ennek az ellenkezőjét állította volna.
A legfontosabb eszközök közül a gazdasági, politikai kapcsolatépítést sorolták az első helyre, amit a hatósági tájékoztatás, azaz a párbeszéd követ. Nem kis szerepet szánnak a média nyílt vagy burkolt felhasználásának.
A nemzetközi cégek külföldi vezetői szerint a kamaráknak nálunk jóval kisebb a szerepük, mint például Németországban, Ausztriában. Oka: itt a vezetőség külön érdekei kapnak prioritást, azaz maguknak és nem a szakmának lobbiznak.
Miközben a jelentős ügyek elintézésénél fontos szerepe van a lobbizásnak, a megkérdezettek csupán 8,3 százaléka tette azt az első helyre.
| Milyen ügyekben lobbiznak? | |
|
