Támogassuk-e az adófizetők pénzéből az embriókutatásokat, vagy sem? – töpreng most már hetek óta Bush elnök, és a végleges választ még ebben a hónapban meg kell hoznia. Az elnök dilemmája egész pontosan az, hogy finanszírozza-e a szövetségi állam az embriókból kinyerhető őssejtek kutatását.
Az őssejtekből elvileg bármilyen típusú sejt, illetve szövet kifejlődhet a későbbiekben, ezért Parkinson-kórban, cukorbetegségben, Alzheimer-kórban vagy rákos megbetegedésekben szenvedőknél, illetve szívproblémákkal küszködőknél az elroncsolódott sejteket őssejtekkel lehetne pótolni. A felhasznált embriók általában ötnaposak, és 200-250 sejtből állnak.
Kutatás az életért vagy a halálért?
Az ellenzők tábora sarkosan fogalmaz: szerintük ezek a kutatások a “halál iparágat” szolgálják. Az őssejtek ugyanis a néhány napos embriók megölésével nyerhetők ki, ezért bár elképzelhető, hogy egyes betegségek gyógyításában a jövőben kulcsszerepet játszhatnának, összességében morálisan elfogadhatatlan az eljárás.
A tiltakozók között találhatók az egyházak – különösen a katolikus egyház hallatja hangját -, illetve a republikánus képviselők zöme. A kérdés tehát Bush számára különösen fontos, hiszen az ellenzők az elnök politikájának támogatói.
Bush döntését azonban személyes indokok is befolyásolhatják – vélekednek az újságok. Testvére, Robin hároméves korában leukémiában halt meg, Ronald Reagen, a Republikánus Párt korábbi elnöke pedig Alzheimer-kórtól szenved. A Bush adminisztrációt vezető Andrew H. Card édesapja Parkinson-kórban, édesanyja pedig Alzheimer-kórban hunyt el a közelmúltban.
Tabukat törni
A heves vita közepette júliusban egy Virginia állam-beli, megtermékenyítéssel foglalkozó magánklinikán önkéntesen felajánlott pete-, illetve hímivarsejteket egyesítettek azzal a céllal, hogy őssejteket nyerjenek ki belőlük. A kísérlet úttörő jellegű abból a szempontból, hogy eddig csak a párok által nem kívánt, lefagyasztott embriókból próbáltak őssejteket kinyerni, kifejezetten e célból végzett megtermékenyítésre még nem került sor.
A kísérlet során 12 önkéntes nőt és két férfit választottak ki. A nőknél hormoninjekciókkal növelték a petesejt termelődését, és sejtenként 1500 dollárt fizettek. A férfiak a “szokásos” díjat kapták a spermáért, 50 dollárt. Az így nyert 162 petesejt megtermékenyítése után 110 életképes embriót nyertek, ebből 50 maradt fenn hat napig, akkor 100-300 sejtből álltak. A vizsgálódás során három új sejtláncot sikerült felfedezni.
Emberklónozás tiltva
A héten a törvényhozás alsóháza elsöprő többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely sem kutatási, sem reprodukciós céllal nem engedélyezi az emberklónozást. Várhatóan így dönt a szenátus is, hisz tegnap már a demokraták is úgy fogalmaztak, hogy “rendkívül kényelmetlenül” érzik magukat a klónozással kapcsolatban. Az őssejtek kutatását viszont támogatja az ellenzékbe szorult párt.
A hatályos törvények szerint az USA-ban emberi embrió előállítása “kutatási célra” szövetségi forrásokkal nem támogatható, és nem finanszírozhatók azok a vizsgálatok sem, amelyek során az embriót elpusztítják. A Clinton adminisztráció törvénymódosítása szerint az őssejtek azonban még nem jelentik az embrionális fázist. A mesterséges megtermékenyítés során létrejött embrióból kivont őssejtek tanulmányozását Clintonék anyagilag is támogatták.
