Részvényajánló helyettA folyamatosan pangó részvényforgalom és a kevés listázott cég miatt a FigyelőNet úgy döntött, Befektetésajánló sorozatában nem csak a részvénypiaccal foglalkozik. Hetente más és más befektetési területet vizsgálunk meg részletesebben: így nem maradnak ki az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények sem.
Június utolsó hetében a forint erősödése mellett még az állampapírok iránti vételi kedv volt a jellemző, ez azonban hamar lecsendesedett. A félévzárás időszakában meglehetősen passzívnak bizonyultak a kereskedők, ami főleg az aukciókon csapódott le.
A hónapforduló után ismét élénkülést mutatott a piac, a külföldiek újra vevőként tűntek fel és a kibocsátásokon – átmenetileg – jelentős túlkereslet mutatkozott. A hazai események nem nagyon befolyásolták a befektetőket, a fejlődő piacok minikrízise azonban lecsapott a magyar állampapírokra is.
A sávon belül már tizenkét százalék fölé emelkedő forint szárnyalásának egy nap alatt vége szakadt. Amit a jegybank szóbeli “intervenciójával” nem tudott elérni, azt elintézte helyette a pénzpiaci szereplők tömege (Cikkünk a forint gyengüléséről >>). Huszonnégy óra leforgása alatt nyolc százalékra esett vissza az intervenciós sávon belül a magyar fizetőeszköz, majd a vihar elültével tíz százalékon stabilizálódott.
Ha itthon nincs baj, külföldön találunk
Várták is, meg nem is a júniusi inflációs számokat a befektetők, s ezek végül semmire sem tudtak komoly hatást gyakorolni (Cikkünk a júniusi inflációról >>). A várakozásoknak nagyjából megfelelő 10,5 százalékos éves inflációs ráta általános vélekedés szerint nem okozott volna semmilyen elmozdulást a hozamokban. Csakhogy…
Túlreagálásnak nem lehet nevezni, ami július első két hetében történt az állampapírpiacon, a hozamok mindenesetre rendesen emelkedtek. Kedvezőtlen hírek érkeztek Latin-Amerikából (ezúttal Argentína volt a ludas), Törökországból és sajnos Lengyelországból is.
Argentínából adósságválság kezdetére utaló hírekkel zaklatták a fejlődő piacokat. (A kormánynak nem sikerült keresztülvernie kiadáscsökkentő programját.) Az esetleges fizetésképtelenség réme jelentős pánikot okozott Dél-Amerikában.
Ezen akár még túl is tehették volna magukat az ilyenkor rendszeresen megingó külföldiek, csakhogy Törökországban szintén adósságszolgálati nehézségek merültek fel. Sikertelenül próbálkoztak kötvénykibocsátással, kamatemeléssel (jelenleg 67 százalékos a kamatláb), az IMF követelései pedig megosztották a kormányzatot is, ezt végül minisztercserével meg tudták oldani. Így hívhatták le végre a nemzetközi szervezet által visszatartott hitelcsomagot.
Térségünkre még kedvezőtlenebb fényt vetett a megborult lengyel költségvetés. A pótköltségvetésen jó néhány napot elvitáztak, végül az ellenzék elfogadta a hiány növelését.
Az elmúlt négy hét
Mint az a grafikonon is látszik, a hozamok július közepén tetőztek, ekkor a válságjelek mérséklődése egyből helyre tette a piacot. Ismét felfelé indultak az állampapír-árfolyamok.
Szerdán már jóval egy hónappal ezelőtti szintjük alatti hozamokkal találkozhattunk az éven túli papírok esetében, főleg a hároméves kötvények teljesítettek jól, a tízéves benchmark papír referenciahozama pedig rekordmélységbe került a napokban.
A közeljövő
Augusztus közepe vízválasztó lehet az állampapírpiacon. Ekkor kerül közlésre a fogyasztói árindex júliusi emelkedésének mértéke. Az elemzők 9,4-9,5 százalékos éves rátára számítanak. Legutóbb éppen tavaly augusztusban találkoztunk tíz százalék alatti inflációval.
Egyöntetű az a vélekedés is, hogy az infláció immár tartósan egyszámjegyűvé válik. Ez pedig lökést adhat a külföldi keresletnek. Így aki megtartotta papírjait, tovább kereshet rajtuk.
