A San Franciscó-i War Memorial operaház bejáratánál “Részvényopciót élelmiszerre cserélek” táblával álldogáló dotkommunkás számtalan sajtónyilatkozata után éppen megpihent, amikor odabenn a kivetítőn feltűnt a “Természetes Szelekció” felirat, az alapító Tiffany Schlain pedig megnyitotta az ötödik Webby díjátadási ceremóniát: “Ma este nem egyszerűen a kiválóságot jutalmazzuk, hanem a szívósságot és a túlélést is”.
Gyászos évA tavaly májusi díjátadás óta több mint 500 internetes vállalkozás ment csődbe (minden tizedik San Franciscóban), a tavalyi 135 jelölt közül 35. Érdemes néhány szót vesztegetni az eddigi 71 díjazottra: 5 már a dotkom-hullák között van, 14-et felvásároltak nagy médiavállalatok, 16-nál drasztikus elbocsátások voltak. Csupán 28 túlélő nyereséges vagy jár a nullszaldó környékén, többségük vagy valamilyen médiabirodalom része, vagy pedig lelkes emberek működtetik, mint az internet hőskorában.
“Még mindig hiszel? Mi igen” – állt a meghívón
Az internetes vállalkozások kreativitását és technológiai teljesítményét elismerő díjat, melyet 1997-ben adtak át először a San Franciscói Bimbo’s 365 klubban egy extravagáns koktélparti keretében, idén 30 kategóriában osztották ki. A jelölteket és a nyerteseket a Nemzetközi Digitális Művészetek és Tudományok Akadémiájának 350 tagja választotta ki, a közönségdíjakról pedig az a 150 ezer ember döntött, aki leadta szavazatát a Webby oldalán.
A nézőtéren tavaly óta drasztikusan visszaesett a 100 székre jutó milliomosok száma, a szellemben azonban a dotkom-apokalipszis nem tett kárt. Sőt, a tömeges üzleti kudarcok hatására mintha visszatért volna valami az internet kezdeti aktivizmusából. “Idén visszatértünk a gyökerekhez – nyilatkozta az alapító Tiffany Shlain még a díjkiosztás előtt a Los Angeles Timesnak. – Rengeteg kicsi, független, az alapokig visszanyúló szájt van, és most figyelmet fordítottunk rájuk”.
A jelöltek és a díjazottak között a tavalyinál jóval nagyobb számban szerepeltek nonprofit szervezetek. Az aktivizmus, a közösség, az egészség, az életmód, a politika, a tudomány, a szolgáltatás és a televízió kategóriában ők vitték el a győzteseknek járó “rugókat”.
Az egér, az e-mail, a Microsoft és Descartes
Idén először adtak át életmű díjat, melyet Doug Engelbart, az egér feltalálója kapott, valamint Ray Tomlison, aki az indoklás szerint nagyban hozzájárult az e-mail kifejlesztéséhez. Szintén először jutalmazták a legjobb gyakorlatot követő szájtot, a díjat a tavaly technológiai fejlesztésért jutalmazott Google kapta.
Az összegyűlt igazhitűek minden díjazottat lelkesen fogadtak, kivéve a technológiai fejlesztés kategóriában nyertes Microsoft Windows Update-et, amelynek képviselője a rendelkezésére álló 5 szóban azt a reklámízű karteziánus bölcsességet préselte ki magából, hogy “Frissítek, tehát vagyok”. (A humor kategóriában díjazott Onion ennél azért jobb volt: “Ha hirdetni akar, hívja Phil Meyert!”)
“Csőd sohasem esett ilyen jól” – Steve Johnson, Plastic
A dotkom földindulás nemcsak az idióta és kapzsi internetes vállalkozókat temette maga alá, hanem a legjobb és legkreatívabb médiaszájtokat is, köztük a Steve Johnson alapította Feedet és a Plasticot. A sors iróniája, hogy a nyomtatott + online magazin kategóriában mindkettő bekerült a jelöltek közé, és a Plastic nyert is. (A közönség díját az emberi élet nagy témájára, a szexualitásra összpontosító New York-i kulturális magazin, a Nerve kapta.)
A Feed nyár elején hibernálta magát, bízva a jobb időkben, a Plasticot pedig már nem szerkesztőség működteti, hanem a Slashdottól ajándékba kapott szoftvernek köszönhetően maguk az olvasók, akik mindenféle szerkesztői beavatkozás nélkül helyezhetnek el az oldalakon cikkeket, majd a fórumban kedvükre kivesézhetik a tárgyat. Az alapító, Johnson azonban nem vesztette el iróniáját, szerinte az internetes buborék kipukkadt ugyan, de hatalmas közönséget és közösséget teremtett, hála a kockázati tőkéseknek, akik akaratukon kívül finanszíroztak egy óriási internetes oktatási kampányt.
A hírkategóriában viszont nem díjazták a függetlenséget. A jelöltek között szerepelt a Salon, az utolsó online-magazin, mely nem került valamilyen médiabirodalom fennhatósága alá. A rugót azonban a Brill Media Holdings tulajdonában lévő Inside kapta, a közönségdíjat pedig a tévedhetetlen nép a CNN-nek ítélte.
Az Inside-nak azonban gondjai akadtak a díj átvételével, a színpadot ugyanis a bejelentés után villámgyorsan megszállta, a rugót pedig elrabolta néhány gázmaszkot viselő “anarchista”, akikről később kiderült, hogy az aktivizmus kategóriában a jelöltek között szereplő – a globalizációellenes beszámolókkal elhíresült – Independent Media Center oszlopos tagjai, és a vállalati média uralma ellen kívántak tiltakozni az akcióval.
