Zsebszerződések – bekeményít a kormány, tiltakoznak az ügyvédek (-1)
Ismét nagy hévvel esett neki a kormány egy problémának, fel is forgatta vele unalmasan tengődő nyári napjainkat. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy kemény kézzel fognak bánni a zsebszerződésekkel, és jogi, valamint gazdasági eszközökkel próbálják visszaszerezni a magyar földet. Ezzel egyszersmind jó nagy vihart is kavart. Merthogy közben megsértette az ügyvédtársadalmat, mondván semmit sem tettek a nyilvánvalóan semmis szerződések ellen, és – legalábbis az ellenzék szerint – Buga Jakabként beszélt szegény osztrák gazdákkal, kvázi hadat üzenve nekik. Nekik és minden olyan magyar gazdának, aki részt vett ezekben az álságos ügyletekben.
Elsőként gazdasági eszközökkel: a zsebszerződésben eladóként szereplők, mivel az ügylet semmis, ha önként feladják magukat, most eladhatják földjüket az államnak. De ha szép szóval nem megy, majd a törvény szigorával szünteti meg a kormány az áldatlan állapotot. Az ügyvédi kamarák természetesen tiltakoznak, értetlenkedve, hogyan is avatkozhat be az állam egy polgári szerződésbe, egyesek ismét alkotmánysértést emlegetnek. Többen is figyelmeztetnek: a zsebszerződés nem politikai, hanem jogi kategória, annak feloldása pedig nem az államnak, hanem a bíróságnak a feladata. Ráadásul senki ne várja el a magyar gazdáktól, hogy önként feljelentsék azt a vevőt, akivel korábban leszerződtek.
A Földtulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete szerint ráadásul már kész maffiacsoport játssza a magyar földet a külföldiek kezére, és legalább 100 milliárd forintba kerülne a visszavásárlása. Ismét adva van tehát egy probléma, ám a kísérlet a megoldására valahogy megint nem az igazi.
Megindul a lakástakarék-hitelezés, újabb lökés lehet az építőiparnak (+1)
Döglődik az ingatlanpiac, véget ért a korábbi nagy boom – bár ezt még nem mindenki akarja belátni. A használt lakások piacán csökkennek az árak, egyes szegmensekben hálóval sem lehet vevőt fogni. Az új lakások építése egyelőre még megy, ám egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a magas árak és a telítődő piac következtében hamarosan itt is véget érhetnek az aranyévek. Ennek elkerüléséhez adhatnak nagy lökést a lakástakarék-pénztárak kifizetései. Lejárt ugyanis a takarékoskodással töltött négy esztendő, az első kassza, a Fundamenta elkezdte a kifizetéseket.
Bár ők csak 8 milliárdos kiutalásra számítanak, magában a rendszerben közel 100 milliárd forintnyi kifizetendő összeg van, ez pedig már akkora, hogy megdobja az ingatlanpiacot. Hát még akkor, ha a megtakarítások mellé felvehető hieteleket is hozzászámítjuk. Természetesen nem a teljes összeg megy majd új lakások építésére – ez csak 20-40 százalék körüli arány lehet -, a javát felújításra, bővítésre használják fel. Az építőipar termelése – ahol a dinamikus növekedés húzóerejét már nem a lakásépítés adja, hanem a közepes és nagyvállalatok által fejlesztett bevásárlóközpontok, irodák, és ipari épületek – májusban több mint 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A lakáskasszák kifizetései pedig még feljebb nyomhatják ezt az amúgy is kiemelkedő termelésnövekedési mutatót.
A Fed kész az újabb kamatvágásra, a piac csalódott (-1)
Ha kell, újra csökkentjük a kamatokat – valahogyan így lehet összefoglalni Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mindenható elnöke tegnapi, a képviselőházhoz intézett mondandójának lényegét. Idén ugyan már hatszor megtették ezt, rekordmélységig lökve ezzel az irányadó kamatot (3,75 százalék), ám ha a gazdaság növekedése előtt álló problémás jelenségek nem mérséklődnek, semmi akadálya sincsen egy hetediknek. Ez azonban nem az a hír, amit a piaci szereplők hallani akartak.
Ők ugyanis azt várták – a sok kamatcsökkentés, és a 38 milliárd dolláros jövedelemadó-mérséklés eredményeképpen -, hogy Greenspan nem a még mindig fennálló problémákról, hanem végre a gazdaság fellendüléséről fog beszélni. Ez azonban még mindig nem akar megtörténni, így a gazdaság szerepelői – megspékelve pár vállalati jelentéssel – a vezető tőzsdeindexek csökkenésével (Dow -0,34 százalék, Nasdaq -2,47 százalék) fejezték ki csalódottságukat. Mindenki más miatt aggodalmaskodik. Az USA-ban az újabb kamatvágás híre az, ami nem dobja fel a befektetői hangulatot, Európában meg még mindig azon keseregnek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan ma sem hajt végre kamatcsökkentést.
A Nobel-díjas Milton Freedman mondta egykor: a monetáris politika egyetlen célja az lehet, hogy a gazdasági szereplők számára kiegyensúlyozott és stabil kereteket tartson fenn. Minden egyéb csak felesleges zavart visz a rendszerbe. Most, hogy a Fed hetedik kamatvágására készül, és amikor az európai befektetők szinte már semmit sem tartanak hitelesnek az EKB politikájából, lehet, hogy a nagy öreg szavaira kellene emlékezni.
