A svájci Union Bank of Switzerland gazdaságkutató intézet háromévente vizsgálja meg a világ legnagyobb városait árak és keresetek szempontjából. Az UBS által publikált bérszámokat világszerte objektív mutatóként fogadják el, dacára annak, hogy a legtöbb esetben nem egyeznek meg az adott ország hivatalos statisztikai számaival. A szeptemberben elkészült elemzés magyar szempontból kevés meglepetést hozott: szinte valamennyi vizsgált szakma tekintetében a lista végén kullogunk (Az UBS elemzését itt olvashatja el >>.
Élenjárók és kullogókMeglepetés itt sem éri az embert, hiszen évek óta ugyanazokat az országokat találjuk a lista elején. A vizsgált városok átlagához viszonyítva – ami 8,9 dollár – a fizetések Tokióban, New Yorkban, Zürichben és Genfben a legmagasabbak. Ami viszont változott: a zürichi 100 százalékhoz képest tavaly már csak 9 százalék volt Tokió előnye. Ha a lista végén kezdjük a nézelődést, elsőként Nairobival, Jakartával, Bobay-jel, Moszkvával és Manilával találkozhatunk. Egy kis összehasonlítás: a manilaiak alig 4 százalékát viszik haza a svájci fizetéseknek.
A statisztikai számoktól való eltérést mutatja, hogy míg a KSH legfrissebb adatai szerint az építőiparban keresők átlagkeresete nettó 51 308 forint, addig az UBS szerint ugyanez körülbelül 49 166 forint. Az USB adatai szerint egy általános iskolai tanár havi keresete nettó 44 250 forint, a KSH adatai szerint pedig az oktatás területén dolgozók május havi nettó átlagkeresete 57 776 forint.
Kimagasló keresetekkel inkább az USA városaiban találkozhatunk, az unió országaiban szolidabb értéket mutat a jövedelmek felső határa. Ami pedig a heti munkaórákat illeti: az EU-ban általában a 40 óra alatti munkavégzés jellemző, azokban a városokban azonban, ahol a kereseti viszonyok rosszak, magasabbak a munkaóraszámok. Utóbbi kategóriába esett Budapest is – szomorú, de igaz: a magyar dolgozóknak többet kell dolgozniuk, mint heti negyven óra, ráadásul a bérszínvonal jóval alacsonyabb, mint kelet-európai szomszédainknál.
A listán elfoglalt 53. helyünk nem túl előkelő, ráadásul hiába kerül nálunk minden fele annyiba, mint a drágább városokban, a nálunk kifizetett átlagfizetés csak 7 százaléka az ottaniaknak. A magyar bérek az átlag 20 százalékánál is alacsonyabbak – ami bizony kevesebb még a lengyel bérek átlagánál is. Az Európai Unió legalacsonyabb bérszínvonalú városa Lisszabon, a bruttó bérek szintje azonban még ott is több mint ötszöröse a budapestieknek.
