Kínai-orosz “Jó szomszédság”Így nevezte el a kínai elnök, Csiang Cö-min és orosz partnere, Vlagyimir Putyin a két ország között ötven éve fennálló békeszerződés megújított verzióját. A gazdasági és kulturális alapokon létrejött paktum nem titkolt célja a két ország közös érdekeinek védelme. Ily módon az amerikai globális rakétavédelmi rendszer elleni válaszként is felfogható.
Sikeres volt a hét végi ellenrakéta-kísérlet – kürtölték tele a nagyvilágot az amerikai híradások. A legmodernebb hadászati technikaként értékelt tesztet a Védelmi Minisztérium rakétaelhárítási szervezetén belül (BMDO) az NMD (National Missile Defense) program keretében, mintegy 100 millió dollárért hajtották végre. A mostani elfogási kísérletet 2004-ig még vagy másfél tucat követi.
A bejelentésnek leginkább a katonai megrendelések beszállítói örülhetnek, a Boeingnél és a Lockheed Martinnál, hiszen az új technológia bevezetése után biztos bevételre számíthatnak.
Mennyibe kerül?
A CDI (Védelmi Információs Központ – Center for Defense Information) becslése szerint a Pentagon Reagan elnök 1983-as csillagháborús programjának megindítása óta napjainkig 95 milliárd dollárt fordított rakétavédelmi rendszerek fejlesztésére. Ebből egyedül az NMD programra 44 milliárdot költött.
A jövőben felmerülő költségeket nehéz előre felbecsülni, az érték erősen függ attól, ki hogyan viszonyul a kísérletsorozathoz. A CDI 60 milliárdra teszi ezt az összeget, a kormány a költségvetésből 2001-re nagyjából 4 milliárd dollárt, jövőre pedig mintegy 7 milliárd dollárt különített el erre a célra. Olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek 150 milliárd dollárról szólnak(ez Magyarország 3 évi GDP-jének megfelelő összeg).
Homályos kormányzati retorika
A rakétavédelmi rendszer kiépítése egyszerűen elkerülhetetlen – sulykolja a kormányzati retorika. Csakhogy érvelése során többször kerül önmagával is ellentmondásba. Például azt hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyverek elavultak, és ezért az 1972-es ABM (Anti-Ballastic Missile) szerződés felrúgása ellenére is szükség van a rakétavédelmi rendszerre. Holott a gyenge teszteredmények és a nyilvánvaló technikai hiányosságok miatt korai lenne még az ABM szerződés felrúgásával végső soron a nemzetközi rendszer biztonságát veszélyeztetni.
ABM szerződés (1972)Ebben a megállapodásban a két akkori szuperhatalom vállalta, hogy nem fejleszt ki és nem épít a meglévők mellé újabb ellenrakéta- (ABM-) rendszereket.
A védelmi miniszter, Donald Rumsfeld nyilatkozata szerint a “gyilkos eszköz” a diktatúrák, mint például Észak-Korea vagy Irak féken tartását szolgálná. Ehhez “csupán” egy tökéletes ellenrakétát kell kifejleszteni, és ezeknek az országoknak mindjárt értelmetlen lesz interkontinentális rakétákat gyártaniuk. Ezzel szemben szakemberek kizártnak tartják, hogy valaha is készíteni lehetne ilyen csodafegyvert.
A kormányzat ellentmondásos állításai, ténykedései és a valóság címmel indítottak egy oldalt, amely folyamatosan gyarapodik. Már a cím is árulkodó: Homályos kormányzati logika >>
A Bush kormányzat félrevezeti a közvéleményt a projekt értékelésekor. Az jelenleg a rakétaelhárító rendszerekkel szemben állított alapvető követelményeknek sem felel meg. Ezek szempontjai:
• költség,
• a techológia kipróbáltsága,
• katonai fenyegettettség,
• a nemzetközi rendszer biztonságára és a világpolitika egyensúlyára gyakorolt hatás.
A közvélemény támogatja a programot
A TNS Intersearch idén januári felméréséből kiderül, hogy az amerikai többsége – 80 százalékuk – támogatja azt, hogy Amerika rakétavédelmi ernyő alá kerüljön. Az NMD-program közvetlen támogatása ennél alacsonyabb. Ha a kérdést másként teszik fel, az igennel válaszolók aránya jelentősen csökken.
A megtéveszthetetlenekA Greenpeace aktivistái mindent megtesznek azért, hogy a programot leállítsák. A tegnapi kilővés miattuk késett.
A Felelősségteljes Tudósok Egyesülete (Union of Concerned Scientists) nem megy ilyen messzire, ám szakmai kutatómunkájuk nem kevésébé hasznos, mint a zöldeké.
A nyolcvan százalékon belül már csak 57 százalék járulna hozzá, ha a védőburok kiépítésének várható költsége 60-100 milliárd dollár lenne, vagy eredményeként komoly fegyverkezési verseny bontakozna ki. A támogatók aránya 62 százalék, amennyiben a rendszer nem jelentene megbízható védelmet az USA-nak.
Az amerikai átlagpolgár az oroszok haragjától fél a leginkább, amennyire teheti szeretné elkerülni azt. A statisztika nyelvén: a tervet általánosságban támogatók száma 47 százalékra csökken azonnal, ha a rakétafejlesztési program a “ruszkik” neheztelésével járna együtt.
