Befektetésajánló – gyengélkedő befektetési alapok

Az alapok által kezelt vagyon ugyan egy százalékos növekedést mutatott az elmúlt hónapban, az egy jegyre jutó eszközértékeket nézegetve azonban borúsabb képet láthatunk: június közepétől átlagosan 0,8 százalékos negatív hozamot figyelhettünk meg az alapoknál.

Természetesen a legrosszabbul teljesítő befektetési jegyek kivétel nélkül a nemzetközi részvényalapok közül kerültek ki. Befektetésünk egy hónap alatt akár öt százalékkal csökkenő értékére van ugyan magyarázat, bár ettől kevés ember érezheti magát jobban. Júniusban kifejezetten gyengén teljesítettek a tőzsdék, zuhantak a részvényárak Nyugaton és Keleten egyaránt. Amerikából felemás makrogazdasági adatok érkeztek, a szokásos vállalati profit warningokkal megspékelve. Nyugat-Európában a telekommunikációs szektor krachja okozott jelentős csökkenést, a Nokia májusi negyven eurós csúcsáról húsz euróig zuhant, miután a várakozásoktól jóval elmaradó eredménybecsléssel sokkolta a piacokat, a Marconi részvénye pedig egy nap alatt feleződött, hasonló bejelentése nyomán. Latin-Amerika ismét a figyelem középpontjába került, az Argentin adósságválság alaposan keresztbe tett a feltörekvő országok tőkepiacainak.

A forint erősödése még olaj volt a tűzre, így a befektetési jegyek tulajdonosai átlagosan 5,6 százalékot buktak egy hónap alatt (nem éves szinten!). Az egyetlen nemzetközi vegyes alap (mely kisebb részben tartalmaz csak részvényeket, mint a részvényalapként számon tartott társai) jegyének értéke szintén jelentős csökkenésen ment keresztül.

Valamivel jobban jártak azok, akik hazai részvényalapokban tartották pénzüket. A pesti tőzsde lassú – amúgy meglehetősen idegesítő – csorgásával nyugati társainál kisebb csökkenést mutatott, így a befektetőknek átlagosan két százalék alatti értékvesztéssel kellett “csak” számolniuk, a részvénypiac kétszer ekkora buktája mellett. Nem véletlen, hogy a legjobban teljesítő részvényalap (ami azt jelenti, hogy eszközeinek minimum ötven százalékát részvényben tartja) sem tudott hozamot gyarapítani.

A bizonytalan környezetben legjobban persze a kötvényesek jártak. Az állampapírokba fektető befektetési alapok átlagosan egy százalékot hoztak tulajdonosaiknak, főleg a hosszabb lejáratú kötvények jelentős hozamesésének hatására. Itt ráadásul pozitív hatással szerepelt a forint erősödése is.

Visszafogottabb de határozott emelkedést mutattak a pénzpiaci alapok eszközértékei is, körülbelül a hazai vegyes alapok teljesítményével egyezett meg átlagosan fél százalék körüli egy jegyre jutó gyarapodásuk.

Ugyan egy hónapos távon nem túl célszerű az ingatlan alapok teljesítményét számolgatni, ám megjegyzendő, hogy a szaldó egyértelműen pozitívnak mutatkozott.

Külföldön az előző siralmas hét után az utóbbi pár napban kedvezőbb jelek mutatkoztak, főleg a vállalati oldalon. A Yahoo! és a Motorola vártnál kedvezőbb negyedéves eredménye (cikkünk a témában >>), és a Microsoft vártnál erősebb értékesítésekről szóló előrejelzése segíthet valamit a megtépázott indexeken. Itthon az inflációs rátára figyelhettünk, bár a nagy durranás elmaradt, biztatónak vehető a várakozásoknak megfelelően 10,5 százalékra csökkent ráta. Bár a részvénypiacon nagy élénkülésre botorság lenne számítani, egy kisebb emelkedés azért mindenképpen benne van a piacban.

A forint árfolyamának – mely jelentős tényező a külföldön befektető alapok hozamára nézve is – alakulása kérdéses. Az egy hónapos folyamatos erősödésnek hirtelen vége szakadt (Az FN cikke a forint gyengüléséről >>), és a valuta szépen visszakúszott az eredeti szint közelébe és hogy innen merre fog tartani, arról egyelőre senkinek sincs fogalma.