Belföld

Lejtőre került az infláció

Az elemzői várakozások zömét igazolta a ma közzétett júniusi fogyasztói árindex, mely hó/hó alapon 0,3, év/év viszonylatban 10,5 százalék lett. A kutatók álláspontja egységes: az infláció májusban tetőzött, ezután már csak csökkenés jöhet. Vajon milyen ütemű?

Lejtőre került az infláció 1A legtöbb gazdaságkutató és elemző ezúttal beletrafált inflációs tippjével. Mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli közleményéből kiderül a fogyasztói árak júniusban 0,3 százalékkal nőttek májushoz képest, és 10,5 százalékkal haladták meg a 2000 júniusi szintet, miközben az elemzői konszenzus 10,5-10,6 százalék körül szóródott.

Nem volt ez olyan nehéz, ennél sokkal komolyabb falatnak tűnik az év végi érték eltalálása. A mostani adatnak egyébként sincs akkora jelentősége, mint az elkövetkező hónapok számainak – fogalmaz közérthetően Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő makroelemzője. Szerinte az aktuális kérdés ennek tükrében most már nem is az, hogy trendfordulóról van-e szó vagy sem, hanem sokkal inkább, hogy milyen ütemben mérséklődhet a drágulás üteme. Duronelly saját előrejelzését egyértelműen az optimistábbak közé sorolva úgy számol, hogy decemberben az év/év infláció 7 százalékra szelídül.

A részletek

Lejtőre került az infláció 2A KSH által számított maginfláció havi üteme 0,7 százalék, az egy évre visszatekintő 10,3 százalék volt júniusban. Ez utóbbi érték pontosan megegyezik a májusban mérttel. Az első hat hónapban átlagosan 10,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.

Tavaly december végétől az idén június végéig a drágulás már elérte az 5,6 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az év első negyedéig kitartóan képviselt kormányzati inflációs célkitűzés csaknem egésze már az év első felében teljesült.

Ahogyan a gazdaságkutatók látják

A havi 0,3 százalék… Májushoz képest az élelmiszerek 0,17 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,14 százalékkal, a szeszesitalok, dohányáruké és a ruházkodási cikkeké 0,02-0,02 százalékkal emelték a fogyasztói árindexet. Ezzel szemben az egyéb cikkek, üzemanyagok körében bekövetkezett árcsökkenés 0,07 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,01 százalékkal mérsékelte a drágulást. Részletes adatok az MNB oldalain! >>

Szabó László, az Ecostat tanácsadója az MTI-nek elmondta: az éven belül általában június-júliusra tehető a trendforduló, ami az idén kedvező irányú lesz, hiszen a mezőgazdasági árak meghatározó faktorát jelentő gabona a jó termés nyomán az aratást követően olcsóbb lesz. Hosszabb távúnak tűnik ugyanakkor az állati termékek, ezen belül is a sertéshús drágulása. Az átlagot meghaladó volt az áremelkedés júniusban a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag termékkörben, ahol éves ütem 11,4 százalékot ért el.

Akar László, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint a júliusi lesz az év egészére meghatározó adat. A GKI az idei évre éves szinten 9,3 százalékos inflációt prognosztizál, ez nagyjából 8 százalékos év végi 12 havi árindexet jelent. A kutató úgy vélekedett, hogy a forint sávszélesítésének hatása és a forint felértékelődése, akárcsak az olcsóbb benzin, majd csak a második félévi fogyasztói árakban jelentkezik.

Mit gondolnak a külföldiek?

Londoni elemzők az MTI-nek adott nyilatkozatukban egyértelműen trendfordulóként értékelték a júniusi számokat, egyszersmind az infláció gyors mérséklődését jósolták a következő hónapokra, a forintgyengülést pedig csupán rövid távú jelenségnek látják.

Olcsó a forint?”Ami most zajlik a szemünk előtt, annak semmi köze Magyarországhoz” – erősítette meg feltételezésünket Robertson. A forint múlt pénteken kezdődött gyengülésének oka valószínűleg egyetlen portfólióalap nagyobb eladási utasítása lehetett, vagyis átmeneti jelenségről van szó, hiszen a hazai makromutatók továbbra is jók.

Régiónk aktuális devizaárfolyamai >>

• Charles Robertson, az ING Barings regionális vezető elemzője szerint a júniusi adatban még az élelmiszerárak tetőzése érződött. Az adatok gyakorlatilag megegyeztek az általuk előzetesen várttal (0,2, illetve 10,4 százalék). Robertson szerint most már adottak a feltételek az infláció nagyarányú lassulásához júliusban és augusztusban. Az elemző szerint ennek 80-90 százalékig az élelmiszerár-drágulás éves bázison várt meredek lassulása lesz az oka, valamint kis mértékben a forinterősödés és a mérséklődő olajár. Robertson szerint már júliusban várható, hogy a 12 havi infláció egyszámjegyűre szelídül.

• Anais Faraj, a Nomura International térségünkkel foglalkozó elemzője szerint is most már lefelé mutató trend lesz a jellemző a magyarországi inflációra. A ház decemberre 7,5 százalék körüli 12 havi inflációt vár. A szakértő kérdésesnek tartja, hogy az infláció év/év alapon már júliusban 10 százalék alá csökkenne. Szeptember-októberben azonban már egyértelműen egyszámjegyű lesz az éves infláció – vélekedett a Nomura elemzője.

• Wike Groenenberg, a Schröder Salomon Smith Barney elemzője is csak helyeselni tudott: “jók a júniusi számok”, s a ház az infláció további enyhülését jósolja. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik a forint májusi-júniusi erősödése, a másik a tavalyi erőteljes élelmiszerdrágulás, amelynek bázisán az idén már az infláció lassulása várható ebben a termékszegmensben. A Schroder Salomon Smith Barney ennek alapján azt várja, hogy a jegybank 7 százalékos év végi inflációs célszáma “teljesíthető, vagy csaknem teljesíthető lesz”. Groenenberg szerint a júniusi adat az inflációs ütem gyors visszaesésének kezdete, s lehetséges, hogy már a júliusi adat is egyszámjegyű lesz.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik