Belföld

FigyelőBarométer – július 5.

Piacidegen exporttámogatás az árfolyamveszteség kompenzálására (-1). Az Európai Parlament nem fogadta el a vállalatfelvásárlásokról szóló direktívát (-1). Könnyítések a Széchenyi Tervben (+1). Csökken a FigyelőBarométer

Piacidegen exporttámogatás az árfolyamveszteség kompenzálására

Mondja el véleményét!Ebben a témában vita alakult ki a FigyelőNet Kávéházában. Az apropót az a cikkünk adta, amely praktikus tanácsokkal szolgál a cégeknek, árfolyamkockázatuk kivédésére. Szóljon hozzá Ön is a vitához! Klikkeljen ide >>

Árfolyam-kockázati biztosítás, tanácsadási szolgáltatás, kedvezményes Eximbank hitel, új elemek a Széchenyi Terv keretében, intervenciós alap létrehozása, a kereskedelemfejlesztési célelőirányzat bővítése – sorolja a Gazdasági Minisztérium azokat az elképzeléseket, amelyeket az a javaslatcsomag tartalmazhat majd, amellyel a forint erősödése miatt jelentős veszteséget szenvedő kisebb vállalkozásokat kompenzálni kívánják. Tegnap ugyanis már 12,36 százalékkal volt erősebb a forint, mint a sávközép árfolyama, és az elemzők nagy része azt várja, hogy az erősödés egészen a sáv széléig tarta majd – azaz a maradék 2,5 százalékot is eléri hamarosan. Ez pedig jelentős veszteséget okozott/okoz az exportra termelő cégeknek, főleg a kisebbeknek, mivel a multinacionális cégek egyrészt fel voltak erre a kockázati elemre készülve, másrészről pedig az olcsóbb import kompenzálja őket. Panaszkodnak is sorra a különböző kamarák, röpködnek a veszteség gyanánt kiszámolt milliárdok. Tegnap a Magyar Iparszövetség jelentette be: számításaik szerint 4,5-5 milliárd forint lesz az ágazat vesztesége a felértékelődött forint miatt.

Az odáig rendbe is lenne, hogy a kormány támogatja a kis- és középvállalatokat (kkv), hiszen ez évek óta a kabinet programjának része. Az azonban már kevésbé érthető, hogy mindezt miért piacidegen lépésekkel kívánják megtenni akkor, amikor egy tisztán piaci – ráadásul kezelhető – kockázatról van szó. Közgazdászok körében évek óta ismert, hogy a forint árfolyama erősödni fog, ha a sávszélesítés megtörténik. A tőzsdéken határidős fedezeti ügyletekkel mindez be is volt biztosítható. A pillanatnyi veszteséget (a május 4.-e óta történt erősödést) most tehát az adófizetők fogják megfizetni, azon pénzügyi igazgatók helyett, akik nem tettek megfelelő lépéseket időben. Ez persze hosszabb távon nem igaz, hiszen a tartósan erős forint ellen nem lehet mit tenni a tőzsdéken – ott csak az árfolyam ingadozását lehet kivédeni. A versenypozíció romlását így strukturális eszközökkel, a termelékenység növelésével, és a külpiaci árak némi emelésével lehet csak kompenzálni. A pénzügyi alapismeretek, így a határidős fedezeti ügyletek ismerete azonban jogosan elvárható lenne a XXI. század elején. Még itt, Magyarországon is.

Az Európai Parlament nem fogadta el a vállalatfelvásárlásokról szóló direktívát

Alig egy nappal azután, hogy az EU blokkolta a GE és a Honeywell 43 milliárd dollár értékű felvásárlási szándékát (Cikkünk a témáról >>), az Európai Parlament visszautasította a felvásárlásokat és összeolvadásokat egységesen kezelő uniós direktíva tervezetét. 12 év munkája – ennyi volt benne ebben a javaslatban, amelyet az utolsó pillanatban, nem egészen egy hónapja sikerült kidolgozniuk a szakembereknek és elfogadtatniuk a tagállamok képviselőivel. Egyesek Németországot okolják a javaslat visszautasítása miatt (a szavazás egyébként nagyon szoros volt), a legnagyobb tagállam ugyanis szakszervezetei és nagyvállalatai (mint például a Volkswagen) nyomására nem támogatta az elképzeléseket.

És hogy miért is lett volna jó egy egységes direktíva? Szakértők az EU vállalati szférájának dinamikusabb kapcsolatait és tisztább viszonyokat várták tőle, mivel a tervek szerint egy felvásárlási kísérletet meg kellett volna előznie a részvényesek beleegyezésének. Mindez most elmarad, meglehetősen kiábrándítva a nagy nemzetközi befektetőket. Ők ugyanis abban reménykedtek, hogy a liberalizáltabb körülmények között több lehetőség kínálkozik majd számukra. A legjobb összefoglalást azonban Frits Bolkestein, az EU főbiztosa adta: a döntéssel meglehetősen valószínűtlen az EU azon szándéka, hogy 2010-ig a legversenyképesebb vállalati szektorrá váljon a világon…

Könnyítések a Széchenyi Tervben

Igaznak bizonyult az, amiről már pár hete hallani lehetett: a kormány könnyített a Széchenyi Terv feltételein. A Kis- és Középvállalkozói Érdekképviselet nyomására egyszerűbb lesz a pályázati rendszer, és teljesíthetőbbé vállnak a támogatás elnyeréséhez szükséges követelmények. A beruházást meg lehet majd kezdeni már a pályázat benyújtásakor is, nem kell az elbírálásig várni vele. Könnyítések lesznek a saját erő beszámításánál (szerződéskötéskor a saját erőbe beszámítják a beruházáshoz kapcsolódó számlákat is), a biztosítékadási kötelezettségnél, és a banki garanciák esetében is. A jövőben a bankgarancia, illetve a jelzálogjog bejegyzése ötmillió forint alatti támogatás igénylése esetén nem lesz szükséges, ráadásul a pályázat benyújtásakor nem kell bankgarancia-ígérvényt beszerezniük a cégeknek, elegendő lesz azt csak a szerződéskötéskor bemutatni. Ez utóbbi azért lényeges könnyebbség, mivel az utóbbi időben számos cég panaszkodott a bankgaranciák kemény követelményére. Az már csak remélhető, hogy a könnyítésekkel több vállalkozás kaphat majd támogatást. Az eddig kiosztott összegek jelentős része ugyanis önkormányzatokhoz (ott is főleg kormánypártiakhoz) vándorolt.

Részletek a Széchényi Tervről >>

Ajánlott videó

Olvasói sztorik