Joggal ünnepelhet Bill Gates, a Microsoft vezére. A cége feldarabolásáról tavaly októberben hozott első fokú ítéletet a washingtoni fellebbviteli bíróság magyar idő szerint ma hajnalban semmisé nyilvánította. A hét bíróból álló testület egyhangú ítélete az ügyet egyúttal az elsőfokú bíróságra utalta vissza. Hab a tortán, hogy a Microsoft legnagyobb ellenlábasát, Thomas Penfield Jacksont, a per vezető bíráját az ügyben tanúsított elfogultsága miatt leváltották, és új bíró kijelölését rendelték el. Mindeközben a befektetők elégedetten nyugtázhatják, hogy a Microsoft részvények árfolyama is elindült fölfelé, tegnap több mint 2 százalékkal, ma pedig újabb fél százalékkal erősödött.
A per legfontosabb állomásai2001. június 28.
A fellebbviteli bíróság semmisé nyilvánítja a feldarabolást elrendelő ítéletet.
2001. február 27. A másodfokú bíróság meghallgatja a Microsoft fellebbezését.
2000. szeptember 26. A Legfelsőbb Bíróság nem veszi át az ügyet.
2000. június 7. Jackson bíró elrendeli a Microsoft két részre darabolását.
2000.április 28. A kormány a Microsoft két részre vágását javasolja.
2000. április 3. Jackson bíró ítélete szerint a cég vétett a trösztellenes törvény ellen.
2000. április 1. A megegyezési tárgyalások megrekednek.
1999. november 5. Jackson bíró ténymegállapítása szerint a Microsoft az ügyfelek, a riválisok és más cégek kárára élt vissza gazdasági erőfölényével.
1999. március 30. Peren kívüli egyezség körvonalazódik.
1999. február 26. Szünetel a per.
1998. október 19. Kezdetét veszi az érdemi munka.
1998. május 18: Antitröszt per indul a Microsoft ellen. Az Igazságügyminisztérium és 19 állam azzal vádolja a szoftveróriást, hogy piaci erőfölényét versenytársai elnyomására használta.
A döntés
A fellebbviteli bíróság komoly munkát adott ki a kezéből. A 125 oldalas anyag főbb megállapításai a következők:
• A Microsoft megsértette a versenyellenes törvényeket, a büntetésről új bíróság dönt.
• A cég a böngészőpiacot az Internet Explorer sorozattal nem monopolizálta.
• A társaság illegálisan használta ki az operációs rendszerek piacán megszerzett monopóliumát pozíciója bebetonozásának érdekében.
• Jackson bíró elfogult volt a Microsoft-ügyben; komoly hibát követett el, amikor a szoftveróriást a nyilvánosság előtt nyersen és kíméletlenül kritizálta.
• A cég áthágta a versenyjogi szabályokat azzal, hogy böngészőprogramját operációs rendszerébe építette be.
Jól jött az elnökváltás
Tengerentúli kommentárok szerint a republikánus párt tavalyi győzelme a Microsoft szekerén is sokat lendített. Az elnökváltás kifejezetten kedvezett a Microsoft-ügyének, mivel az annak idején pert kezdeményező Igazságügyminisztérium élén azóta John Ashcroft ül, aki várhatóan gyors megegyezésre törekszik majd. Ashcroft keze alatt, pedig Charles A. James dolgozik, aki a peren kívüli megegyezések nagymestere. Más nézőpont szerint viszont a jogi tortúra még korántsem ért véget.
Bill Gates nyilatkozata kimértségről és visszafogottságról tanúskodik: “Elégedettek vagyunk a másodfokú bíróság döntésével… A döntés megnyithatja az utat a megegyezéshez. Most van itt az ideje valamennyi fél számára, hogy leüljenek és megbeszéljék a lehetséges megoldásokat, érdemes megpróbálni.”
Visszhangok a címlapokról
A vezető online és offline híradások a per szinte valamennyi részletére kitérnek. Ezekből állítottunk össze egy kis ízelítőt.
Economist:
A döntés után nehéz megítélni, hogy az ügy vajon gyorsan véget ér, vagy újabb jogi küzdelmek következnek. Az viszont nyilvánvalónak tűnik, hogy a Microsoft terjeszkedési tervei ugyanolyan ambiciózusak, és agresszívek, mint korábban.
BusinessWeek:
Az Igazságügyminisztérium éppen eleget nyert a fellebbviteli bíróság döntésével, a gyors megállapodás lehetősége kikerült a képletből.
The Wall Street Journal Europe:
Azzal, hogy mindkét fél győztesnek kiáltotta ki magát, valószínűtlennek tűnik, hogy az ítélet ellen bármelyikük is fellebbezne a Legfelsőbb Bíróságnál.
New York Times:
Az, hogy az ügyben milyen jogorvoslat várható, alapvetően attól függ, hogy az elsőfokú bíróság élére kit választanak.
