Fedezeti ügylet (hedge) definícióA fedezeti ügyletkötők (hedgers) azért foglalnak el határidős pozíciót, hogy a mögöttes termékben meglévőpozíciójuk kockázatát ellensúlyozzák. Van aki határidőre elad, van aki vesz, attól függően, hogy milyen az eredeti, a termékkel, árbevétellel kapcsolatos pozíciója. Aki valamilyen áruval rendelkezik, az hosszú (long) pozícióban van, és így egy határidős rövid (short) eladási pozíciót kell vállania kockázata lefedezéséhez.
Ha bővebben érdeklik a határidős ügyletek, olvassa el Meir Kohn, Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok című könyvének 3. részét >>
Számos cikket olvashattunk az utóbbi időben megnövekedett árfolyamkockázatról. Arról azonban már kevesebbet hallhattunk, hogy mit is tehetünk ellene a gyakorlatban. Írásunkkal ezt a hiányt szeretnénk pótolni.
Tanácsainkkal elsősorban kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szeretnénk segíteni, foglalkozzon az egy termékek vagy akár szolgáltatások kivitelével, behozatalával (a cikk végén konkrét stratégiákat is talál, ábrákkal illusztrálva!). A nagyok többségében tudták a dolgukat, a bankközi piacon még idejében fedezték nyitott devizapozícióikat, a kisebb cégek a jelek szerint azonban nem tolonganak az árutőzsdén – támasztotta alá feltételezésünket Ferencz Zsolt, az MKB határidős devizapiaci szakértője is.
Csak a BÁT jöhet szóbaA magyar piacon tőzsdei határidős ügyletet devizákra csakis a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) lehet kötni. Történelmi okok miatt azonban a BÁT a spekulánsok törzshelye, az összes forgalom 95 százalékát ott bonyolítják le. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a BÁT-on próbáljon szerencsét!
A forint mozgásterének kibővítése teljesen új helyzetet teremtett a külkereskedelemben érintett társaságok számára. Az a korábbi vélekedés, miszerint a sáv erős oldalához tapadt forint elhanyagolható ingadozásai mellett nem éri meg “költséges” fedezeti ügyletekkel bajlódni, már a múlté. Egyrészt, mint látni fogjuk, a határidős ügyletek egyáltalán nem kerülnek sokba. Másrészt a május 4-én meglépett jegybanki döntéssel igencsak megugrott az árfolyamkockázat. A hazai fizetőeszköz csaknem hétszer olyan széles, plusz/mínusz 2,25 százalék helyett plusz/mínusz 15 százalékos sávban járhat-kelhet, mint korábban.
Ráadásul, amire szinte senki sem számított, ezt meg is tette – alig két hónap leforgása alatt az importőrök örömére és az exportőrök bosszúságára mindjárt 9 százalékponttal izmosodott a magyar valuta. Ez pedig nem kevés, és egyértelműen rávilágít arra, hogy árfolyam-biztosításra márpedig minden külhoni piaccal kapcsolatban álló cégnek szüksége van.
Mondja el Ön is véleményét!Álláspontunk szerint a cégek tulajdonosai joggal vonhatják felelősségre azt a pénzügyi vezetőt, aki nem fedezi le az árfolyamkockázatot, hiszen így spekulatív hozzáállásával a cég üzleti tevékenységének jövedelmezőségét veszélyezteti. Mondja el Ön is véleményét! Ha bármilyen kérdése van a fedezeti ügyletekkel kapcsolatban, azt is felteheti a FigyelőNet kávéházában!
Klikkeljen ide! >>
Mit tegyen, ha döntött a fedezeti ügyletről?
Vegye elő üzleti terveit, a múlt évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait (mérleg, eredménykimutatás, cash flow), és számítsa ki, hogy az adott évben mekkora árbevételre számít az egyes devizafajtákban. Vonja ki ebből a devizában felmerülő költségeit. Természetesen az exportorientált vállalatok pozitív, míg az importőrök negatív egyenleget kapnak. Az így kapott összeget a külföldi devizában felvett hiteleivel kell még csökkentenie, míg a betétek plusszal szerepelnek.
Amit így kapott – szakzsargonnal élve – az az Ön éves nettó nyitott devizapozíciója. Ezt a számítást némi tanácsadói díj fejében bármelyik brókercég elvégzi Ön helyett.
Hüvelykujjszabályok
• Ha pozíciója pozitív előjelű: Ön alappozíciójából eredendően abban lenne érdekelt, hogy az adott deviza tovább erősödjön, vagyis a forint gyengüljön. Ugyanakkor tart attól, hogy a forint tovább erősödik, és így csökken árbevétele. Ezért határidős eladással kell magát lefedeznie!
• Ha pozíciója negatív előjelű: ismét csak az alappozícióra vezethető vissza a kérdés. Ön a forint erősödése esetén járna jól, míg a hazai valuta gyengülése veszteséget okozna. Ez magyarázza, hogy az Ön teendője vétel a határidős piacon!
Egy egyszerű számpélda…A gabonakereskedelemmel foglalkozó Fiktív Kft. 2001-ben 2 millió euró értékben értékesít külföldön búzát, euróban felmerülő költségei minimálisak, 100 ezer euróra tehetők. A gabonáért forintban fizet, így az nem része számításunknak. A társaság félmillió eurós áltagos éves hitelállománnyal rendelkezik, és folyószámláján 10 ezer eurót tart. Ebben az esetben az idei nettó devizapozíciója 1,41 millió euró.
Hova menjen?
Elméletileg két hely, az árutőzsde és a bankközi OTC-piac jöhet szóba. A választásnak csupán a fedezni kívánt összeg szab határt. Az árutőzsdén 50-100 ezer euró (50-100 kontraktus) alatti üzlettel nem igazán foglalkoznak, a banki treasury-k pedig még ennél is magasabbra, 0,5-1 millió euró teszik a lécet.
A kkv-k számára ezért elsősorban az árutőzsdei brókercégek állnak rendelkezésükre. Nem ritka az az eset sem, amikor egy brókercég több kisebb ügyfél megbízását összegyűjtve a bankokkal köt üzletet.
A kvintettAz árutőzsde pénzügyi szekciójában a forgalom alapján a következő öt cég viszi a prímet: az OTP Értékpapír Rt., az MKB Értékpapír és Befektetési Rt., a K & H Befektetési Rt., a Hungarograin Kft. és a Swap Tőzsdeügynöki Rt.
Hogyan válasszon alkuszcéget?
Az értéktőzsdével ellentétben (Cikkünk a brókercégek válságáról >>) az árutőzsdei brókercégek piaca az orosz válság után konszolidálódott. A letisztulás legmarkánsabb jele, hogy az utóbbi két és fél évben egy tőzsdeügynökség sem ment csődbe.
A részvénypiachoz hasonlóan azonban itt is érdemes banki hátterű brókercég mellett dönteni. A jutalékok között ugyanis nincs látványos eltérés, a banki hátterű alkuszcégek által megkövetelt magasabb alapletét pedig nem jelent komoly nehézséget, mivel az állampapírban kamatoztatható.
Mi történik a brókercégnél?
A szívélyes fogadtatás után a brókercég ügyfélreferense megismerteti üzletszabályzatukkal és bizományosi keretszerződést kínál. Ezt és a határidős ügyletek bonyolításához – még ha fedezésre is használja őket – kockázatfeltáró nyilatkozatot kell aláírnia.
Milyen határidőkre fedezheti pozícióját?
A két budapesti tőzsdén ezer devizaegységet (és annak többszöröseit) lehet venni-eladni – azaz egy kontraktus ezer dollár, euró, svájci frank vagy font, illetve 100 ezer jen -, és a mindenkor következő öt hónapra (a hónap harmadik szerdáját követő pénteki lejáratra) lehet üzletet kötni. Azon túl pedig a negyedévek utolsó hónapjában esedékes lejáratra.
A leghosszabb határidős lehetőség másfél év, de az éven túli kötések csak elvétve születnek. Az egyhetes lejáratot tavaly vezették be. Mindez azért fontos önnek, hogy a felmerülő fizetési kötelezettségének, vagy árbevételének dátumához a lehető legközelebbi határidős lejáratot válassza, mérsékelve ezzel kockázatát!
Mekkora a minimális tét?
A fedezet mértéke a kötésérték 3-4 százaléka, euró egységenként jellemzően 10, dollár egységenként 10-12 forint. A banki hátterű cégek ennél valamivel többet kérnek, de az összeg nem haladja meg a 6,6, illetve a 8,8 forintos Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER alapletét kétszeresét.
A fedezet két részből tevődik össze egyrészt alapbiztosíték másrészt változó letét. Az alapbiztosíték tartható állampapírban, a változó letét mértéke pedig egyedileg kerül megállapításra, ami azonban csak készpénz lehet.
(További részletek a kontraktusokról >>)
Mennyibe kerül az ügylet?
A határidős devizamegbízások jutalékánál tőzsdei devizaműveletek esetén a kötésérték 1-1,2 ezreléke tekinthető alaptarifának. A bankközi piacon (egyhetes lejáratra) 40 ezer forint a szokásos jutalék, ami 1 millió euróra szóló üzlet után 0,15 ezreléknek felel meg. Vagyis egy kontraktus – ezer – euró esetében 242 forint, ami egy euró egységre vetítve 25 fillér.
Példa: egy tipikus 100 kontraktusos euró üzlet megkötése így mindössze 24 200 forintba kerül, és a 24,2 millió forintos összeg fedezéséhez maximum 1,32 millió forintot kell letéti számlán elhelyezni, ami persze az állampapírtól elvárható évi 9-10 százalékon kamatozik.
Kockázat: a likviditás hiányaAz euró piacán könnyen lehet üzletelni, vagyis szinte folyamatosan jegyeznek vételi és eladási ajánlatot, méghozzá egymáshoz viszonylag közeli árszinten. Ez azért fontos, mivel így nem okoz nehézséget a pozíció idő előtti zárása vagy akár újabb szerződés vállalása.
BÉT határidős devizapiac
BÁT határidős devizapiac
Hogyan működik az elszámolás?
A tőzsdei határidős kereskedés eredményét a felek egymás között folyamatosan, naponta elszámolják és rendezik. A nyereség bármikor felvehető, de az esetleg csökkenő letétösszeget is azonnal pótolni kell.
Ez egyfelől kellemetlen, másfelől megóv a letétnél nagyobb veszteség felhalmozódásától. A bankközi piacon ezzel szemben csak lejáratkor számolnak el.
Lássuk a medvét: konkrét példák, illusztrációk
Mellékletünkben konkrét számítási példákon keresztül választhatja ki a cégének legjobban megfelelő stratégiát!
Klikkeljen ide! >>
Lezárásként Szüle Zoltán (Hungarograin) frappáns megjegyzését idéznénk, ami jól jellemzi a jelenlegi szituációt: “A megváltozott árfolyamrendszer azt a sajátos helyzetet teremtette elő, hogy a kkv-knek minden eddiginél nagyobb szükségük lesz a brókercégekre. Ha a brókercégek nem lennének forgalomorientáltak, mondhatnánk azt is, hogy fordult a kocka.”
Az anyag elkészítésében segítségünkre volt:
Ferencz Zsolt, MKB
Szüle Zoltán, Hungarograin Kft.
Szojka János, Swap Tőzsdeügynöki Rt.
