Belföld

FigyelőBarométer – június 21.

Folytatódik a Magyar Posta-Postabank ügy (-1). A bővítésből az EU új és régi tagállamai is profitálnak (+1). Az EU döntött az agrárreform első lépéséről (+1). Nem lelkesednek a brit cégek az euró bevezetéséért (?). Emelkedik a FigyelőBarométer.

Megtoldott törvény – az MSZP szerint hamisítottak

FigyelőBarométer – június 21. 1Keller László szocialista képviselő szerint a kormány nevében eljáró Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára egy bekezdéssel önkényesen megtoldotta azt a pénzügyi tárgyú törvénycsomagot, amely lehetővé teszi a Magyar Posta számára, hogy 15 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen a Postabankban. A tervek szerint a posta két részletben kapja meg a Postabank tulajdonjogait: az első 33 százalékot az említett törvény hatályba lépését követően, július elseje után. Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a kormány keddi, Postabankkkal kapcsolatos döntése törvénysértő, ezért meg kell semmisíteni. Az államtitkár “hamisítása” miatt a szocialista képviselőcsoport azt követeli, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a Magyar Posta és a Postabank házasságáról szóló döntést. Tállai András államtitkár, Fidesz politikus minderre közleményben azt válaszolta, hogy ki nem hirdetett törvényt nem lehet megszegni.

Az Európai Unió bővítésén mindenki nyer

A neves bécsi kutatóintézet, a Wifo jóléti hatástanulmányt készített az Európai Unió keleti bővítésének következményeiről, és úgy találta, hogy a kiterjesztésből mind az új, mind a régi tagállamok profitálnak. Igaz ugyan, hogy számításaik szerint az újonnan belépők körülbelül tízszer annyit nyernek a bővítésből, mint a jelenlegi tizenötök. A kutatóintézet úgy véli, hogy az új belépők GDP-je 2005 és 2010 között évi 5 százalékkal növekszik. A jelenlegi tagállamok közül azokat érinti előnyösen a bővítés, amelyek külkereskedelme mélyebben összefonódott a belépő országokéval. Eszerint az unió kiterjesztése kedvezően érinti majd Ausztriát, Németországot és Olaszországot, nem jár jól azonban Spanyolország, Dánia és Portugália. Ez utóbbi három ország jelenleg az unió mezőgazdasági fejlesztési alapjának legnagyobb haszonélvezője, a bővítés után viszont az újonnan belépők javára kénytelenek lesznek lemondani a támogatás számottevő részéről.

Első lépés a mezőgazdaság reformjában

A szakértők az unió mezőgazdasági átalakításának első lépéseként értékelik az EU agrárminisztereinek azt a lépését, amely szerint az eddig a megművelt területek nagyságához, illetve a tartott állatok számához kötött közösségi támogatást átalányösszeggé alakítanák. Ez egyelőre csak azokra a gazdákra vonatkozna, akik évente 1250 eurónál kisebb szubvencióban részesültek. A miniszterek döntése értelmében a gazdáknak ezentúl nem kell évente igényelniük a juttatást, elég, ha csak azt igazolják, hogy az elmúlt néhány évben (a referencia-időszakban) is kaptak ilyen támogatást. Azok a gazdák, akik az egyszerűsített eljárást választják, a referencia-időszakban kapott támogatás éves átlagát automatikusan, mintegy átalányszerűen megkapják.

A brit cégek nem lelkesednek az euróért

Meglepő eredményre jutott egy brit tanácsadó-piackutató cég. Felmérésük szerint a brit kisvállalatok, brókerek és alapkezelők közel 60 százaléka úgy vélekedik, hogy Nagy-Britannia számára nem járna különösebb előnyökkel az eurórégióhoz való csatlakozás. A felmérés azért is meglepő, mert eddig úgy tűnt, hogy bár a lakosság többsége mélységes apátiával szemléli a csatlakozás kérdését, a pénzügyi szektor érdekelt lenne a belépésben. A kutatóintézet korábbi felmérései szerint a nagyvállalatok 62 százaléka úgy vélte, hogy előnyei származnak a csatlakozásból. Úgy tűnik tehát, hogy a kisvállalatok szkeptikusabbak a közös valuta jövőjével kapcsolatban, és tartanak az árfolyamveszteségtől. Miután a Munkáspárt két héttel ezelőtt megnyerte a választásokat, újra megerősödtek a csatlakozást támogató hangok, és Tony Blair miniszterelnök két éven belül várhatóan népszavazást ír ki a kérdésben. A választások idején a brit font közel 10 százalékot gyengült arra a feltételezésre, hogy Nagy-Britannia hamarosan csatlakozik a közös európai pénzt használókhoz. Miután úgy tűnik, a politikusok nem sietik el a tárgyalásokat, a font újra erőre kapott.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik