Belföld

Befektetésajánló – állampapírok

Ezúttal a kockázatmentesként aposztrofált állampapírok világával foglalkozunk. Az utóbbi hónapokban igencsak megélénkült ezek forgalma. Nem véletlenül: a forint erőteljes felértékelődése igen nagy extraprofitot hozott a külföldieknek.

Részvényajánló helyettA folyamatosan pangó részvényforgalom és a kevés listázott cég miatt a FigyelőNet úgy döntött, Befektetésajánló sorozatában nem csak a részvénypiaccal foglalkozik. Ezentúl hetente más és más befektetési területet vizsgálunk meg részletesebbn: így nem maradnak ki az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények sem.

Az év eddigi tőzsdei teljesítménye maradandó nyomokat hagyott a részvényekkel kísérletezőkben. A lefelé tartó részvényárak, illetve a nullához konvergáló forgalom mindennek nevezhető, csak kedvezőnek nem. Pánikra azonban semmi ok, a részvénypiactól elfordulni szándékozó befektetőnek is vannak lehetőségei a tőkepiacon, hogy megtakarításait fialtassa. A FigyelőNet ezentúl befektetési körképpel segít a döntés meghozatalához.

Múlt heti cikkünkben a befektetési alapokban rejlő lehetőségeket vizsgáltuk meg >>

Miről van szó?

Államkötvénynek az éven túli kamatozó állampapírokat hívjuk (futamidő 2,3,5 és 10 év). Diszkont kincstárjegynek az éven belüli (3,6,12 hónap) lejáratú, nem kamatozó papír számít, ide sorolhatjuk az MNB 3 hónapos zéró-kupon kötvényét is (a nem kamatozás azt jelenti, hogy diszkonttal, tehát a névértéknél olcsóbban vesszük meg a papírt). A kamatozó kincstárjegy egyéves, fix kamatozású papír, a kincstári takarékjegy (futamidő 1, 2 év) szintén fix, lépcsős kamatozású papír.

Hogyan juthatunk hozzá?Államkötvényhez és diszkont kincstárjegyhez aukción. Elsődleges forgalmazóhoz fordulunk, beadjuk ajánlatunkat és várjuk az aukciót, vagy megvesszük másodpiacon, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívül. Nem árt tudni, hogy a részvénypiachoz hasonlóan, itt is számolnunk kell rövidebb várakozási idővel, az átfutási idő két nap. Kamatozó kincstárjegyhez jegyzés útján jutunk, míg takarékjegyből akár a postán is bevásárolhatunk.

Bővebb információkat a Magyar Állampapír Online-on találhat >>

Miért jó nekünk az állampapír?

Címszavakban: állami garancia (nem összekeverendő a BEVA garanciával), ami azt jelenti, hogy ha az állam nem megy csődbe – amire azért nem nagyon kell számítani -, biztosan megkapjuk a pénzünket, állandó likviditás – hiszen lejárat előtt is eladhatjuk papírjainkat -, tervezhető hozam; összegezve: nyugodt alvás. Nem utolsó szempont az sem, hogy a BÉT határidős piacán fedezetként is felhasználhatjuk a kötvényeket, azaz a kötelező letétet nemcsak készpénzzel, hanem állampapírral is teljesíthetjük.

Az állampapírok teljesítményét méricskélve a legfontosabb dolog az, hogy az árfolyam és a hozam egymással ellentétesen mozog. Nem szabad elfelejteni, hogy ha fix kamatozású papírunk van, azon akár bukhatunk is (bár ahhoz azért elég kedvezőtlen környezet szükséges), de ellentétben a köztudatba beépült “alacsony, de biztos hozam” klisével, jelentős nyereséget is elérhetünk, ha jól forgatjuk papírjainkat.

A meghatározó külföldiek

E hét hétfőtől a devizaliberalizáció következtében a rövid papírokat eddig csak távolról szemmel tartó külföldi befektetők beszállhatnak a diszkontok piacára. Anno a forintot a szűkebb sávban tartandó, nem volt szüksége az államnak és a nemzeti banknak arra, hogy a rövid papírok iránti kereslet további forintigényt támasszon, a kiszélesített sávval azonban ez már nem okoz problémát. Meg is lett az eredménye…

Kockázat!Ha a külföldiek a kezükben lévő állampapírállománynak csak a 10 százalékát azonnal likvidálják – valamilyen rossz hír hatására -, a 100 milliárdot is meghaladó összeg, amit devizára váltanak át, igencsak leértékelheti a forint árfolyamát. Ez akár néhány nap alatt is megtörténhet.

A könnyítés előtt is meglehetősen jelentős szerepet játszottak a külföldiek a magyar állampapírpiacon, tizenöt százalékát birtokolva a kibocsátott papíroknak (ez körülbelül ezermilliárd forint körüli értéket jelent), mivel a magyar (és úgy általában a közép-európai) papírok kedvezőbb reálhozamot kínáltak számukra, mint a nyugati állampapírok.

A forint erősödése további optimizmusra ad okot. Az euróval szemben alig másfél hónap alatt nyolc százalékkal felértékelődő forint még jobban növelte a magyar államkötvények vonzerejét, hiszen az hazai valutában tartott eszközök jelentősen felértékelődtek, extra hozammal kecsegtetve így a leleményes külföldi befektetőket.

Az utóbbi hónapok gyors hozamesése mögött is a külföld kedvező hatását lehetett észrevenni, nem szabad azonban elfelejteni, hogy bizonyos kockázatot is jelent ez a szerepvállalás. Elég visszagondolni az 1998-as őszre, amikor az orosz válság nemcsak a tőzsdén éreztette hatását, hanem az állampapírpiacon is jelentős árfolyamcsökkenést generáltak a beijedt külföldiek. És hogy a történelem ismételje önmagát, a közelmúltban is hasonló, de kisebb mértékű reagálásra került sor a török krízis okozta likvidálások idején.

A legfontosabb kérdés: milyen hozamot lehet elérni?

Az évet jelentős hozamcsökkenéssel nyitották a papírok, tavasszal viszont érvényesült a török bankszektor bedőlése. Itthon is emelkedésnek indultak a hozamok, mivel a nyugati befektetőknek valahonnan pénzt kellett keríteniük, fedezendő az ott elszenvedett veszteséget, az eladások pedig lenyomják az árfolyamot, de emelik a hozamokat.

Referenciahozamok alakulása

3 hó
6 hó
12 hó
2 év
3 év
5 év
10 év
2000. 12. 20.
11,73 %
11,68 %
11,59 %
10,95 %
10,37 %
9,47 %
8,41 %
2001. 01. 22.
11,21 %
10,94 %
10,52 %
10,06 %
9,26 %
9,06 %
8,05 %
2001. 02.
20.
10,92 %
10,78 %
10,51 %
9,79 %
9,36 %
8,74 %
8,41 %
2001. 03. 20.
10,93 %
10,86 %
10,75 %
10,18 %
9,98 %
9,38 %
8,58 %
2001. 04.
20.
10,96 %
10,82 %
10,67 %
10,10 %
9,85 %
9,28 %
8,55 %
2001. 05. 21.
10,93 %
10,61 %
10,21 %
9,51 %
9,24 %
8,52 %
7,89 %
2001.
06. 20.
10,62 %
10,52 %
10,20 %
9,34 %
9,08 %
8,29 %
7,88 %

A márciusi csúcs óta lefelé tartanak a hozamok, a devizaliberalizáció után pedig egyenesen szakadásnak indultak. A legrövidebb papírok – melyeknek legalacsonyabb a hozamingadozásuk – az utóbbi hetekben gyors erősödést mutattak, mivel itthon arra spekuláltak (joggal), hogy a külföldi tőke küszöbön álló megjelenésével lefelé indulnak majd a hozamok. Így például a három hónapos diszkont hozama az éves infláció szintjére süllyedt.

Mit hoz a jövő?

Amit mindenképen figyelni kell, az az infláció alakulása. Ha továbbra is magas a ráta, az nem lesz valami bizalomgerjesztő a külföld számára (elveszik a reálhozam). A forint erősödése sem tarthat örökké. Parlamenti választás csak jövőre lesz (ez mindig kisebb aggodalomra ad okot), ez helyzeti előnyt jelent például a nagy riválissal, a lengyelekkel szemben.

Aki biztos, ám nem kiemelkedő hozamot szeretne elérni, annak mindenképpen ajánljuk ezt a befektetési formát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik