PánikhangulatBár az Ecostat éves szinten 5 százalékos felértékelődés esetére mondja azt, hogy nem lesz jelentős reálgazdasági hatása, egyes cégek ezt most nem így látják. A Figyelő Fórum mai üzleti reggelijén ugyanis sok cég – főleg az idegenforgalomból és a mezőgazdaságból – panaszkodott arra, hogy a mostani 10 százalékos felértékelődés hatalmas veszteségeket okoz, exportbevételük ugyanis forintban nézve drámaian csökkent. A FigyelőNet éppen ezért a meghívott szakemeberekhez hasonlóan minden érintettnek azt javasolja, hogy fedezeti technikák segítségével csökkentse az igencsak megnövekedett árfolyamkockázatot.
Részletes összeállítás a Figyelő legújabb számában >>
A forint éves szinten számított ötszázalékos reálfelértékelődése nemzetgazdasági szinten csak alig érezhető változást eredményez – állítja az Ecostat. A cég 20 ezer, a külkereskedelemben meghatározó vállalat 1999-es adatai alapján nyereségességi mutatót (üzemi eredmény/nettó árbevétel) számolt, eszerint nemzetgazdasági szinten a profitabilitás 5,9 százalék volt. A kutatócég számításait megismételte egy olyan szcenárióval is, ahol a forint 5 százalékkal felértékelődik. Ebben az esetben a nyereségességi mutató csak 5,8 százalékra mérséklődne.
Az ágazatok közül a felértékelődés nyertesei a kereskedelmi cégek – ahol az árfolyamváltozásnak az exportra és az importra gyakorolt hatása ellensúlyozza egymást -, és azok a multinacionális cégek, amelyeknek Magyarországon leányvállalatuk van. A forint jelentősebb felértékelődésén sokat veszít a vendéglátás, az idegenforgalom, a szállítás és a mezőgazdaság. Méret szerint a vesztesek elsősorban a jelentős exporttöbblettel működő középvállalatok közül kerülnek ki.
De hogyan vélekednek erről maguk az exportőrök? >>
Eszköz az infláció ellen
Annak ellenére, hogy a sávszélesítést részben az infláció elleni harccal indokolták, az Ecostat számításai szerint idén a forint felértékelődése még nem fejt ki érezhető hatást az áremelkedés mértékére. Úgy vélik, hogy a kormány 7 százalékos prognózisa nem teljesül év végére, számításaik szerint a fogyasztói árak éves szintű növekedése meghaladja majd a 9 százalékot.
|
Az Ecostat elõrejelzései |
||||||
| Megnevezés |
2000
|
2001
|
2002
|
|||
| Bruttó Hazai Termék (GDP) |
5,2
|
4,5
|
4,7
|
|||
| Lakossági fogyasztás |
3,3
|
4,5
|
2,9
|
|||
| Export |
21,8
|
12,9
|
16,7
|
|||
| Import |
21,1
|
13,8
|
16,4
|
|||
| Infláció |
9,9
|
9,3
|
7,9
|
|||
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) |
-1,62
|
-2,363
|
-2,51
|
|||
| Államháztartás egyenlege a GDP százalékában |
-3,5
|
-3,0
|
-2,0
|
|||
Csaknem háromszoros termelékenység
A termelékenységnövekedést döntően az egy lakosra jutó GDP összegében mérik a szakértők. Ha Magyarország tartósan 2-3 százalékkal haladja meg az Európai Unió átlagát, az utolérés (egy főre jutó GDP-ben számolva) három-négy évtizedig tarthat – állítja az Ecostat. Ez némileg kedvezőtlenebb, mint a Matolcsy György által két hete emlegetetett 10-15 esztendő.
MódszertanA kutatócég 130 ezer, kettős könyvvitelt végző cégnél vizsgálták részletesen a termelékenységet és tényezőit, számításaikhoz 1999-es adatokat használtak. A cégeket tulajdoni szerkezet alapján kettéosztották: magyar tulajdonú az a cég, ahol a külföldi tőke aránya kisebb 50 százaléknál, külföldi tulajdonú pedig az, ahol a külföldi tőke aránya meghaladja az 50 százalékot.
Vizsgálatuk szerint a külföldi tulajdonú cégek átlagos termelékenysége 2,6-szorosa a magyar vállalatokénak. Érdekes módon azonban az eszközhatékonyság, vagyis a 100 forint eszközzel termelt GDP azonos a két vállalatcsoport esetében (53 forint). Ebből az következik, hogy a termelékenységbeli eltérés teljes egészében a technikai felszereltség különbségére vezethető vissza.
A hazai és külföldi vállalatok közötti termelékenységi eltérés ágazatonként változik. Legnagyobb a járműgyártásban, a posta és távközlés terén. Érdekes adalék az is, hogy míg a vizsgált magyarországi külföldi vállalatok termelékenysége átlagosan 2,6-szorosa a hazai vállalkozásokénak, az ott fizetett átlagbérek mégis csak 1,7-szer magasabbak.
Nagycsaládok előnyben
Az Ecostat részletes számításokat végez az egyes társadalmi rétegek jövedelmi helyzetének változására vonatkozóan is. Számításaik során a reálbér, a jövedelemadó rendszer, a szociális juttatások változását veszik figyelembe, illetve azt, hogy a családnak van-e megtakarítása vagy adóssága.
Idén önmaguk tavalyi helyzetéhez viszonyítva a legjobb helyzetbe a hitelfelvevő kétgyermekes családok kerültek. Ez alapvetően a gyermekek utáni adókedvezmények növekedésével és a hitelkamatok csökkenésével magyarázható. Hozzájuk viszonyítva a megtakarítással rendelkező kétgyermekes családok pozíciója csekélyebb mértékben javult, ugyanis a betéti kamatok számottevő csökkenése figyelhető meg.
