A magyar export döntő hányadát ma már a multik állítják elő, viszont az exportra gyártott termékek alapanyagainak és alkatrészeinek jelentős hányadát importálják. A behozatal magas aránya és a multinacionalitásból eredő egyéb előnyök következtében ezeket a cégeket kevéssé érinti a magyar fizetőeszköz árfolyamának emelkedése. Ebben a körben legföljebb az lehet a kérdés, hogy a munkaigényes ágazatokba való invesztíció – a munkaerőköltségek közel 10 százalékos drágulása után – elég vonzó lesz-e még ahhoz, hogy újabb külföldi befektetők jelenjenek meg ebben a szektorban.
A forint felértékelődése elsősorban azokat az ágazatokat érinti negatívan, amelyek hazai alapanyagot dolgoznak fel, majd késztermékeiket jókora arányban euró elszámolású térségekbe exportálják, mivel ezek a cégek euróban megállapított változatlan külpiaci árak mellett ma 8 százalékkal kevesebb forintot kapnak devizájukért. Természetesen ugyanez vonatkozik a beutazó turizmusra is, hiszen a forint erősödése miatt Magyarország a külföldiek számára néhány hét leforgása alatt jócskán drágább lett.
“Hiába magas a Globus konzervek minősége, a német piacra jellemző erős versenyhelyzet miatt előreláthatólag nem lesz módunk külpiaci árainkat emelni” – panaszolja Temesfői István vezérigazgató. Így – változatlan volument feltételezve – export-árbevételük a forint erősödésével arányosan csökken.
“Rosszkor jött a forint erősödése az amúgy is nyomott gabonapiacon” – szögezi le Vermes András, az Agrograin Rt. elnök vezérigazgatója, aki úgy véli, az árfolyamkockázat mérséklésére szerencsésebb lenne az árakat eleve euróban jegyezni. Vermes szerint most annyira hektikus a devizapiac, hogy előre kiszámíthatatlanul néhány nap alatt 280 forintra süllyed, vagy akár 320 forintra ugrik a dollárárfolyam. Emiatt aztán kockázatos határidős gabonaüzleteket kötni.
Csupán azért nem érinti negatívan a forint árfolyamának emelkedése a nettó exportőr Egist, mert a gyógyszergyártó export-árbevételének döntő hányada dollárban realizálódik. Így a dollár és az euró keresztárfolyama nagyobb mértékben befolyásolja bevételüket, mint a forintnak az euróhoz viszonyított helyzete. Az Egis az árfolyamkockázat mérséklése jegyében már régóta köt fedezeti ügyleteket, ezzel azonban a dollárnak az euróval szemben esetleg bekövetkező gyengülése ellen kívántak védekezni. Marosffy László gazdasági igazgató nem tartja kizártnak, hogy jövőre a forint árfolyamkockázatának a kivédésére is hedge ügyletet kössenek.
“A termelésének csaknem kétharmadát külföldön értékesítő Magyar Suzuki Rt.-t előnyösen és hátrányosan is érinti az erősödő forint” – mondja Tihanyi Tamás marketingvezető. A gyártáshoz továbbra is Japánból érkezik az autók értékének mintegy negyede: több fődarab, egyebek között a motor és a sebességváltó. Az importált alkatrészekért, fődarabokért kevesebbet kell fizetni az erősebb forintból. A Swiftek és Wagon R+-ok exportjára viszont hátrányosan, a kivitel eredményességét lerontóan hat a forint árfolyam-növekedése. Ez azt is jelenti, hogy érdemes bővíteni a belföldi értékesítést.
A Danubius Hotels magyarországi szállodáinak szobaárait márkában határozzák meg. Ráadásul az elmúlt évek új szállodaépítései miatt előállt erős versenyhelyzetben nincs lehetőség az áremelkedés áthárítására. “De a Danubiusnak van egy természetes hedge poziciója – árnyalja a képet Tóbiás János gazdasági igazgató -, ugyanis a szállodacsoport a hiteleit szintén német márkában vette fel.” Amennyivel tehát a forint felértékelődése csökkenti az árbevételt, ugyanolyan mértékben csökkenti a hitelek forintban kifejezett értékét is, ami a társaságnál pénzügyi nyereségként jelenik meg, kompenzálva az elmaradt bevételt. Tóbiás János ennek érzékeltetésére elmondta, hogy az egyik egy évvel ezelőtt felvett hitelüket ma kamattörlesztéssel együtt is kevesebből tudják visszafizetni. A gazdasági igazgató a természetes hedge pozíció ellenére nem zárja ki, hogy a jövőben az árfolyam biztosítására fedezeti ügyleteket kössenek.
