Könnyű menetnek ígérkezett az Országos Munkaügyi Tanács Munkaerő-piaci Bizottságának hétfői ülése. A foglalkoztatási törvények jogharmonizációja volt a téma, és a szociális partnerek egyként támogatták a Gazdasági Minisztériumban készült előterjesztést. De amint lehetett megragadták az alkalmat, hogy elmondják, mit hiányolnak a törvénykezésben.
A részletekért……kattintson ide:
T/ 3932. számú törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
Abban nem volt vita, hogy az Európai Unió közösségi rendeleteit alkalmazni kell a munkanélküli-járadék összegének kiszámításánál, a jogosultsági idő meghatározásánál. A változtatás lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország a foglalkoztatási programokhoz a Munkaerő-piaci Alap révén igénybe vegyen uniós forrásokat.
A szociális partnerek ugyanakkor kifogásolták, hogy más, a foglakoztatással összefüggő jogszabály-tervezeteket a kormány nem tárgyalt meg az OMT-vel. Példaként említették a státustörvény tervezetét.
A Figyelőnet kérdésére Horváth Lajos, a Liga képviselője elmondta: részletesen felsorolták a bizottság ülésén, hogy a szakszervezetek hiányolják a nem klasszikus munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok harmonizációját. A részmunkaidőben, a távmunkában, a vállalkozói igazolvánnyal foglalkoztatottakra, vagyis az utóbbi esetben a rejtett módon alkalmazottakra nincs érvényes szabályozás. Nem lehet tudni, hogy ők milyen esetben, milyen munkanélküli járadékot kaphatnak.
Ezzel kapcsolatban a munkaadói oldal képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás nem terjed ki a különféle önfoglalkoztatókra. Azt is tisztázni szeretnék a munkaadói oldalon, hogy milyen módon fizetik a járadékot és milyen szabályok szerint kaphatnak járulékot a szomszédos országokból Magyarországon foglalkoztatottak, vagyis akik itt vállalhatnak munkát.
Különösen aktuálissá tette a kérdést, hogy már csak órák választották el az országgyűlést a státustörvény elfogadásától. Nem találtak arra vonatkozó eligazítást, hogy ki fizet a státustörvény alapján Magyarországon elhelyezkedő munkavállalók után munkanélküli járulékot, ha egyáltalán kell fizetnie valakinek. Részesülnek-e munkanélküli járadékban, ha nem találnak munkát? Ha jár, meddig jár, ha nem, miért nem?
Többször elhangzott, hogy elvileg a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos törvényalkotás egyik fóruma az Országos Munkaügyi Tanács, de a kormányzat nem ragaszkodik ahhoz, hogy a módosításokat a testület elé hozza. A munkáltatói oldal szükségesnek tartotta azt is, hogy alaposan elemezzék, milyen terheket ró a Munkaerő-piaci Alapra, ha a különféle ellátásokat az Európai Unió országaiból érkezők is igénybe vehetik.
A tanácskozáson a Gazdasági Minisztérium képviselője arról tájékoztatta a szociális partnereket, hogy a státusztörvényt a Külügyminisztérium készítette elő. A gazdasági tárca nem vett részt a munkában, de támogatja, hogy a foglalkoztatási törvényre tartozó részeket a Külügyminisztériummal közösen tekintse át az Országos Munkaügyi Tanács. Erre jegyezte meg az egyik oldal képviselője, hogy a végén már fejetlenségnek tűnt, ami jogharmonizációnak indult.
A Figyelőnet megtudta, hogy az Országos Munkaügyi Tanács pénteki ülésén a kormány beszámol arról, hogy halad az integráció a munka világát érintő ügyekben, szó lesz a foglalkoztatási törvény módosításáról, valamint a minimálbér felemelésének eddigi tapasztalatairól. Az OMT “bérbizottságában” a szociális partnerek nem egyformán ítélték meg a helyzetet. A szakszervezetek elégedettebbek, mint a munkaadók, mert szerintük egyrészt az első három hónap alapján nem lehet pontos képet alkotni a béremelés gazdasági hatásairól, másrészt például a mezőgazdaságban megközelítően tíz százalékkal emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, ami a szabályok megkerülésére utal.
