Belföld

Devizaliberalizáció – a kötelező lépés

A devizaliberalizáció folytatása egyenes következménye a szélesebb árfolyamsávnak. Egyes vélemények szerint azonban a hazai piac olyan kicsi, hogy még ez sem kelti fel a nyugati befektetők figyelmét.

Bővebb elemzések• A FigyelőNet korábbi elemzése a devizaliberalizáció makrogazdasági hatásait térképezte fel részletesen, és feszesebb monetáris-, valamint fiskális politikát szorgalmaz. Megvizsgáltuk a döntés hatását a hazai befektetési lehetőségekre is. Részletek >>

• A Figyelő cikke azokat az új lehetőségeket vizsgálta meg részletesebben, amelyek a magyar befektetők előtt nyílnak külföldön. Érdemes-e külföldön bankszámlát nyitni? Könnyebb lesz-e a külföldi ingatlanvásárlás? Részletek >>

A kormány által tegnap elfogadott rendelet várhatóan június 15-étől lép hatályba, aminek következtében a magyar pénz 70 év után ismét teljesen konvertibilissé válik. A devizakorlátozások megszüntetésének ugyan vannak kockázatai, de az MNB és a kormány nem fél attól, hogy a forint iránt csökkenne a kereslet, és romlana a folyó fizetési mérleg, a magyarok külföldön tömegesen nyitnának számlákat, sőt attól sem, hogy az adóelkerülést segítené a korlátozások feloldása.

Mit mond a piac?

Itthon és külföldön is kedvezően fogadták a kormány devizaliberalizációval kapcsolatos döntését. Nemzetközi szakértők szerint a forint konvertibilissé válása pozitívan hathat a tőkepiaci vagyonértékelésre és az infláció kezelésére is.

Magyar turisták előnybenAz idegenforgalmi vállalkozásokra is kedvezően hat a devizagazdálkodás teljes felszabadítása. Csökkentheti az árfolyamveszteségeket azoknál a cégeknél, amelyek bevételüket és költségeiket is devizában számolják el – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár. Az erősödő forint a külföldre utazó magyarok számára kedvező, az ide érkezők költségeit azonban kissé növeli, de hatása az idegenforgalom szempontjából nem számottevő.

Anais Faraj, a Nomura International londoni irodájának vezetője azonban felhívta a magyar jegybank figyelmét arra, hogy a középtávú kockázatok között a jövőben megjelenhet a túlzott tőkebeáramlás veszélye. A forint liberalizációja után megnőhet a rövid távú pénzügyi spekulációk száma, s ez akár destabilizálhatja is a gazdaságot.

Andrea Kelly, a londoni Govett Investments feltörekvő piacokra szakosodott elemzője az MTI-nek adott nyilatkozatában érdekes megjegyzést tett. Szerinte a magyar makromutatók nagyon jók, de a gazdaság olyan kicsi, hogy “teljesen mindegy”, milyen restrikciók vannak vagy nincsenek érvényben.

Adóhatárok nélkül

Várhatóan ismét nehezebbé válik a magyar adóhivatal dolga. A külföldön lévő folyószámlákat ugyanis csak a külföldi hivatalok hozzájárulásával ellenőrizheti, és nem zárolhatja őket, nem vehet le róluk köztartozás fejében pénzt. “Bár Magyarországnak közel 50 országgal létezik kettős adóztatást kizáró egyezménye, ezek többsége csak a jövedelemadók esetében teszi lehetővé az adóhatóságok közötti információcserét” – panaszolja Bessenyei Gábor, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Nemzetközi Irodájának vezetője.

Ezért a hivatal a magyar állampolgárok külföldi jövedelméről szóló kimutatásokhoz a legtöbb országban csak kerülő úton tud hozzáférni. Vannak azonban olyan országok is, amelyek kérés nélkül küldik a magyar állampolgárok külföldi bevételéről szóló kimutatásokat. E tekintetben élenjáró az Egyesült Államok, Finnország, Dánia, Nagy-Britannia.

Részletek a Figyelő legfrissebb számában >>

Mi lesz a forinttal?A törvényes fizetőeszköz továbbra is a forint, de kölcsönös megállapodás esetén mód nyílik akár belföldiek között, akár bel- és külföldiek között a külföldi devizában, valutában fizetésre. De senki sem kötelezhető arra, hogy forint helyett a külföldi fizetőeszközt fogadja el. Ha mégis megteszi, olyan árfolyamon teheti, amilyenen csak akarja. A számlát továbbra is forintban kell kiállítani, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben fizettek a boltosnak.

A megmaradó korlátozások

Annak ellenére, hogy a devizakorlátozások megszűnnek, a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó több jogszabály érvényben marad. Így például Magyarországról továbbra sem lehet külföldi bankügyleteket indítani.

A magyar bankoknak komoly versenyhelyzettel kell szembenézniük a liberalizáció miatt. Ezért is csökkentette a jegybank a kötelező tartalékolás terheit. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a közeljövőben a bankok nyitott devizapozíciójának szabályozására is sort kellene keríteni. Ma ugyanis a napi pozíció nem haladhatja meg a szavatoló tőke 30 százalékát, de tekintve, hogy a magyar külkereskedelem zömét néhány bank intézi, ez a mérték kicsi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik