Európai Uniós csatlakozás: kritikus pont a munkavállalás
Élénk kormányzati megnyilvánulások kísérik a június 11-én kezdődő, a munkaerő szabad áramlásával foglalkozó csatlakozási fejezet érdemi tárgyalását. A magyar delegáció pénteken általános feltűnést keltve Brüsszelben bejelentette, hogy ha az Európai Unió átmeneti korlátozással él a magyar munkaerővel szemben, akkor viszonossági alapon Magyarország is kéri annak bevezetését. A Világgazdaság értesülései szerint “erre a verzióra nem számítottak” a tagállamok diplomatái. A magyar delegáció álláspontja az, hogy nincs szükség semmilyen megszorító intézkedésre a hazai munkaerővel szemben, ám ha egyes országok – elsősorban Németország és Ausztria – politikai érzékenysége a korlátozás bevezetését kívánja, akkor a magyar kormány is hasonló alapon kívánja kezelni az EU-ból érkező munkaerőt.
Eközben Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára egy szakszervezeti fórumon azt mondta, hogy a munkaerő szabad áramlásának kárvallottjai nem az unió munkavállalói, hanem a jelenleg nyomott bérekért dolgozó multinacionális cégek lesznek, amelyek az integrációt követően dolgozóik megtartása érdekében kénytelenek lesznek megemelni az uniós átlagnál jóval alacsonyabb béreket. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a bérek felzárkóztatása végett, illetve mivel nem igazolódtak be a 40 ezer forintra emelt minimálbérrel kapcsolatos aggodalmak, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 2002-ben 50 ezer forintra növelje a minimálbért.
Konferenciát tart az OPEC
A ma kezdődő bécsi konferenciájuk előtt az OPEC miniszterei úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan nem változtatják kitermelési kvótáikat, az olajár tehát marad 30 dollár közelében. Közben Irak bejelentette, hogy egy hónapra felfüggeszti olajkivitelét, ezzel zsarolva az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely pénteken úgy határozott, hogy az eddigi hat hónapos ciklusok helyett csak egy hónapra hosszabbítja meg az “Olajat élelmiszerért” elnevezésű programot, amelynek keretében az utóbbi években Irak exportált. Irak arra szólította fel a többi olajkitermelő országot, hogy a kieső, napi 2,1 millió barrel olajat ne pótolják. Az OPEC a világ olajtermelésének 40 százalékát adja. A most már több mint két éve jóval 20 dollár, néha akár 30 dollár felett is mozgó olajár az olajtársaságokat világszerte új bányák megnyitására és finomítókapacitásuk növelésére ösztönzi. A magas áraknak köszönhetően az olajipari cégek igancsak sikeres évet zárhattak tavaly is: az Exxon Mobil, a Royal Dutch/Shell és a BP összesen 41,5 milliárd dollár nyereséget tehetett zsebre 2000-ben.
Történelmi ítélet a dohánygyárak ellen
Történelmi ítélet született tegnap az egyesült államokbeli Brooklynban: a bíróság a beteg dohányosok kezelési költségeinek támogatására 29,6 millió dollár megfizetésére kötelezte a vezető dohánygyárakat. A pert New York legnagyobb biztosítója, az Empire BlueCross Blue Shield indította a dohánygyárak ellen. Az ítélet precedens értékű, hiszen ez az első esett, hogy egy “harmadik fél” pert nyer a dohánygyárak ellen. A társaság egyike volt annak a 21 biztosítónak, amely még 1998-ban indított támadást a dohánygyárak ellen, ezen egy kivételével azonban a többi biztosító kérelmét sorra elutasították. A 21 társaság akkor 70 millió ember képviseletében lépett színre, az Empire 4,3 millió ember érdekeit képviseli. A New Yorki biztosító eredetileg 3 milliárd dollár kártérítését követelt. A dohánygyárak azzal érveltek, hogy a biztosítót valójában nem érte gazdasági kár, hiszen a dohányzással kapcsolatos betegségekben szenvedők kezelési költségeit az ügyfelekre hárította, magasabb díjak formájában.
