Nehéz becsülniMentségükre legyen az elemzőknek az, hogy a GDP növekedését igen nehéz előre megbecsülni. Az egyik legkritikusabb pont a készletek növekedése, erről ugyanis szinte semmilyen pontos adat nem áll rendelkezésre. És bár az ipar termelése lelassult, aki arra tippelt, hogy ez még nem jelent visszaesést, annak igaza lett. Az első negyedévben ugyanis főleg a korábban már felhalmozott készleteket, és nem az újonnan megtermelt árukat értékesítették, így ebben az értelemben az ipari termelés márciusi halovány értéke némileg félrevezethette az elemzői társadalmat.
“Nagyon szép GDP-t látunk” – jegyzi meg szerényen Nagy Márton az ING Vagyonkezelő makroelemzője, pedig szinte ő volt az egyetlen, aki hozzávetőlegesen eltalálta az értéket. A 4,4 százalékos első negyedéves növekedési adat ugyanis igencsak nagy meglepetést okozott a piaci elemzők körében, akik átlagosan (a Napi Gazdaság megkérdezése alapján) 4,14 százalékos bővülést vártak.
A tavalyi esztendő egészében 5,2 százalékkal nőtt a hazai GDP, ám az éven belüli eloszlás igencsak érdekes képet mutatott. Míg az első negyedévben 6,6 százalékkal száguldott a gazdaság, addig az év utolsó három hónapjára a sebesség 4,2 százalékra lassult le. A magas bázis (2000 első negyedéve), a folyamatosan lassuló magyar gazdasági növekedés és az európai konjunktúráról érkező kedvezőtlen jelek okozhatták azt, hogy a makroelemzők meglehetősen pesszimistán várták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyorsjelentését.
Mi húzza a magyar gazdaságot?
Hasznos linkek • Cikkünk a német és a magyar gazdaság közötti kapcsolatról >>
• Magyar GDP adatok 1989-től >>
• Európai GDP adatok >>
• Európai inflációs adatok >>
• Európai munkanélküliségi adatok >>
Laikus szemlélőnek is feltűnik, hogy az európai gazdaság lassulása egyelőre nem húzza maga után a magyart. Pedig éveken keresztül azt hallhattuk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alapvetően az öreg kontinensre irányuló export bővülésétől függ. Az utóbbi egy évben valami azonban megváltozott.
“Az amerikai, valamint az európai gazdaság lassulásának természetesen lesz hatása Magyarországra is – magyarázza a jelenség egyik okát Szikszai Szabolcs, az OTP Bróker elemzője -, ám ez mindig csak késleltetve, hónapokkal később jelenik meg a statisztikákban.” Ez tehát az egyik oka annak, hogy a magyar GDP adaton nem látszik meg a kedvezőtlen világgazdasági környezet. Ennél azonban sokkal fontosabb az a jelenség, amely kompenzálni tudja a nemzetközi hatást: a magyar gazdaság húzóereje idén már nem az export, hanem a belső felhasználás, fogyasztás.
Fogyaszt a magyar
Igen jó építőipari növekedés – amely az új lakástámogatási rendszernek ksözönhető – jellemezte az első negyedévet, hiszen a 7,2 százalékos növekedés messze nagyobb, mint a bázisidőszakban mért 5,3. Hasonlóan kiemelkedő teljesítményt nyújtott a szolgáltatási szektor is. Nagy Márton azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez utóbbit főleg a nagy bérkiáramlás indokolja. A KSH ugyanis béralapon nézi az ágazat bővülését, a minimálbér emelése, a nagy év eleji bérindexálások pedig igencsak megtették hatásukat. Ugyancsak jól jellemzi a gazdaság mai állapotát a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése is (7 százalék az első negyedévben): a belső fogyasztás egyre inkább átveszi a gazdaság húzó szerepét.
Növekvő beruházások
Itt is trendváltásAz előző évekhez képest most nem az állami, hanem a vállalati szféra beruházásai húzták fel az indexet. Korábban a költségvetési pénzekből finanszírozott fejlesztések jelentették a beruházások legfontosabb részét, most az első negyedévben azonban csak 1-2 százalékkal nőttek. Mindez expanzív, a választásokra készülő költségvetés mellett azt jelenti, hogy a következő negyedévekben kisebb robbanásra számíthatunk. Ha az állami beruházások beindulnak és a magánszektor is tartja az ütemet, a nemzetgazdaság összberuházási növekménye könnyen 10 százalék fölé emelkedhet.
A tavalyi év nagy részében igen siralmas beruházási adatok láttak napvilágot, a harmadik negyedévben már csak 2,2 százalékos volt a növekedés. Az utolsó negyedév aztán korrigált, ám a szintén ma napvilágra került 2001 első három hónapjára vonatkozó beruházási adatok szintén kellemes meglepetést okoztak. A 6,2 százalékos bővülés kiigazítva (5,3 százalék szezonális kiigazítás nélkül) ugyan kisebb növekedést jelent, mint 2000 utolsó negyedévében, ám még így is jónak mondható. A mutató bontása ugyanazt a magyarázatot adja, mint a korábbi értékelések: a KSH 22,5 százalékos bővülést mutatott ki az
építőipar, és 22,1 százalékos emelkedést a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakban.
A magyar gazdaság tehát továbbra is igen jól teljesít. Az európai gazdaság apróbb bajaitól függetlenítve, a belső fogyasztásra támaszkodva folytatni tudta irigylésre méltó növekedési pályáját. Az év egészére pedig továbbra is 4,5-5 százalékos növekedésre számítanak a szakértők.
