Belföld

K+F: Érdekességek a nagyvilágból

Mi az: olcsó és keményebb a gyémántnál? Nem új találmányról van szó, mivel már Edison kutatócsoportja is kísérletezett vele... Gondolta volna, hogy a languszták hegedülnek? Ez a kommunkáció új formája... Mire jó a génkezelt kávé? Részben arra, hogy politikai feszültségeket okozzon...

K+F: Érdekességek a nagyvilágból 1Keményebb a gyémántnál

Köztudomású, hogy a gyémánt a legkeményebb természetes anyag. Ez a szénmódosulat pokoli hőmérsékleten és óriási nyomáson keletkezik. Nagyjából ugyanilyen viszonyokra van szükség a gyémánthoz hasonló tulajdonságú mesterséges anyagok előállításához is, így ezek a szuperkemény anyagok rendkívül drágák. Amerikai vegyészek azonban új módszerrel, jóval barátságosabb körülmények között a gyémántnál is keményebb kerámiát gyártottak.

A szilícium-karbid nevű vegyületet Edison kutatócsoportja állította elő először. Mivel ez a kerámia az átlagos acélnál húszszor-harmincszor keményebb, azóta is ezzel kísérleteznek azok, akik gyémántszerű anyagot akarnak létrehozni.

A philadelphiai Drexel University vegyészei is a szilícium-karbidból indultak ki, majd mindössze 1000 Celsius fokon és alacsony nyomáson a gyémántnál is keményebb kristályokat képeztek belőle. Ezek alig nagyobbak, mint a milliméter ezredrésze, ezért alkalmasak arra, hogy bizonyos tárgyak felületén vékony réteget alakítsanak ki belőlük.

Az új anyagnak számos egyéb kedvező tulajdonsága is van: magas olvadáspont, kitűnő hővezetés, mechanikai és kémiai ellenálló képesség. Emiatt fémmegmunkáló szerszámok, forgácsoló- és csiszolóeszközöket vagy autóalkatrészeket lehet készíteni belőle.

A Drexel University vegyészei jelenleg fékpofák bevonatolására tesztelik a kerámiát. Korábban ilyen célú alkalmazás elképzelhetetlen lett volna a gyémántkeménységű anyagok drágasága miatt. És mivel a kristályok kitűnő szigetelők is, a mikroelektronikában szigetelő, maszkoló és passziváló rétegként is számításba jöhetnek.

K+F: Érdekességek a nagyvilágból 2Hegedülő languszták

Sajátos mechanizmussal kommunikálnak egymással a languszták – állapították meg az észak-karolinai Duke University zoológusai. Akváriumban végzett megfigyeléseik szerint az ízeltlábúak a csápjaik tövében elhelyezkedő puha lebenyt a szemük körül elhelyezkedő egyik kitinlemezhez dörzsölik, a hegedülés eredménye pedig egy, a fajtársaik által észlelhető tartományban képzett hang.

A rákok körében meglehetősen elterjedt, hogy ollóikat csattogtatva beszélgetnek egymással; ezt a szokásukat a könnyűbúvárok is ismerik, a pattogás ugyanis gyakran messze elhallatszik. Mivel azonban a langusztáknak nincs ollójuk, csápjaikat vonóként, páncéljukat pedig hegedűként alkalmazva valósítják meg az akusztikus kommunikációt.

Az amerikai kutatók szerint ennek a ragadozók elleni védekezésben van szerepe: az állatok így hívják fel egymás figyelmét a veszélyre. Ez különösen a vedlés idején fontos, a szilárd kitinpajzsot ideiglenesen nélkülöző rákok ugyanis ilyenkor is képesek a muzsika elővarázsolására

K+F: Érdekességek a nagyvilágból 3Érés parancsszóra

A módosított génállományú szója, repce, kukorica, paradicsom, burgonya és gyapot után most megjelent a génmanipulált kávé is. A hawaii Integrated Coffee Technologies Inc. (ICT) terméke abban különbözik a hagyományos fajtáktól, hogy esetében a kávészemek érése mesterségesen befolyásolható.

Míg manapság problémát okoz a különböző érettségű kávé betakarítása – egy-egy cserjét többször is át kell fésülni -, a génsebészettel módosított fajtáról egyszerre távolítható el az összes kávészem. Így később, hatalmas magtárakban, etiléngáz befúvásával szinkronizálni lehet az érési folyamatot.

A fejlesztők szerint ez óriási mértékű munkaerő-megtakarítást tesz lehetővé, hiszen a betakarítás így gépesíthető. És éppen ez az, amitől a génmódosított fajta bevezetésének ellenzői tartanak. A világ kávétermésének csaknem háromnegyede ugyanis kisgazdaságokban terem – pontosan azért, mert a kávészemek begyűjtése ma még csak aprólékos, kézi munkával lehetséges.

Az ActionAid nevű brit civil szervezet szerint a génmódosított új fajta miatt százezrek maradnának munka nélkül. Ez a kávétermeléstől függő országokban, például a növény őshazájában, Etiópiában, ahol az export 70 százalékát a kávé adja, akár politikai feszültségekhez is vezethet.

Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy az általános túltermelés miatt a kávébab világpiaci ára jelenleg soha nem látott mélyponton van: mindössze fél dollár fontonként. A génmódosított változat bevezetésével pedig ez az alacsony ár tovább csökkenne. Ennek megint csak a termelők látnák kárát, s csupán a kávét forgalmazó multik járnának jól.

Az Integrated Coffee Technologies vezetői az aggodalmak ellenére néhány éven belül piacra dobnák a génmódosított kávét. Addigra előállnának egy koffeinmentes változattal is. Ezzel feleslegessé válna a dekoffeinálás bonyolult folyamata. E két fő termék mellett az ICT később betegségeknek ellenálló és szárazságtűrő fajtákat is előállítana.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik