Részletes adatok és grafikonok• Politikai háttér
• Egyes pártok megítélése
• A pártok és a kormány iránti rokonszenv
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére I.
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére II.
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére III.
• A Fidesz iránti rokonszenv korcsoportonként
• A kutatás módszertana
Mit mutatnak a legutolsó közvéleménykutatási adatok?
A szocialista párt politikailag nem profitált a kormányzó pártok között kialakult konfliktusból, sőt, a Fidesz legutóbbi időkben tapasztalható megerősödése szemmel láthatóan immár az MSZP rovására történik. A két párt potenciális szavazóbázisa kiegyenlítődött, a szocialisták előnye elfogyott és mint azt más közvélemény-kutatások eredményei is jelezték a Fidesz némi előnyre tett szert. Legutóbbi (2001. május 20-ával lezárult) heti adatfelvételünk négy hétre görgetett átlagértékei a biztos szavazó pártválasztók körében helycserét sejttetnek, bár a különbségek a mérési hibahatáron belül esnek (Fidesz: 44%, MSZP: 43%).
Ha az egyes társadalmi rétegek szerint külön-külön is megvizsgáljuk a szocialista párt és a fiatal demokraták megítélését, akkor kitűnik, hogy nem ilyen egységes a kép. Az iskolázottság és az életkor szerinti csoportokra vonatkozó idősoros adatok külön táblában láthatók.
A TNS Modus eredményeiből egyértelmű: a felnőtt magyar lakosság élénken reagált arra, ami a kisgazdák körül történt. Az eseményekben leginkább érintett két párt iránti szimpátia-indexek és az elsődleges pártpreferenciák jellegzetesen megváltoztak a fejlemények időpontjaiban. Jellegzetesen átrendeződött a magyar politikai közvélemény. Természetesen az ilyen elemzések nem bizonyítékai az események és a pártok megítélése közötti összefüggéseknek, de jól mutatják, hogy az idősoros adatok mélyebb vizsgálata rendkívül hasznos lehet a politikai-, a társadalmi-, a gazdasági viszonyokat kutatók számára.
