KöztisztviselőkMindazok, akik például a Miniszterelnöki Hivatalban, a tárcáknál, az Alkotmánybíróságon, az Állami Számvevőszéknél, a Gazdasági Versenyhivatalban, a települési önkormányzatoknál, az adó-, a föld- és a munkaügyi hivatalokban, a fogyasztóvédelemnél és a tisztiorvosi szolgálatoknál dolgoznak. A törvény elfogadásával azonban az ügykezelők és a fizikai dolgozók, akik korábban szintén ebbe a körbe voltak sorolhatók, elveszítik köztisztviselői státusukat, ők a Ktv. védőszárnyai alól a versenyszférát szabályozó munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnek.
Már július 1-jétől jelentősen nő a köztisztviselők javadalmazása, az illetményszorzók átlagosan 70 százalékkal emelkednek a korábbi értékhez képest. Az emelkedés több lépcsőben valósul meg: az első, 24 százalékos illetményalap-emelés most júliusban lesz, ezután 2002-ben és 2003-ban növelik az illetményt. Júliustól csak a növekmény 70 százaléka növeli a dolgozók borítékjának súlyát, a maradék 30 százalékról az év végéig dönt a parlament.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) valamint az ellenzék “számlájára írható” újdonság, hogy a parlament megszavazta az illetményalap karbantartását is. Vagyis ezentúl nincs lehetőség a befagyasztásra, hanem az összeget minden esztendőben növelni kell az infláció mértékével. Belügyi források szerint az egész intézkedés mintegy 150 milliárd forintot emészt fel.
A köztisztviselőknek adható egyéb juttatások•a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet
•étkezési utalvány
•lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás
•albérleti díj hozzájárulás
•családalapítási támogatás
•üdülési hozzájárulás
•szociális támogatás
•illetményelőleg
•tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás
Életpálya
Ami a karrier- és fejlődési lehetőségeket illeti: a törvény elfogadta egy új ösztöndíjrendszer bevezetését is. A változtatások a köztisztviselők karrierjét sem bízzák a véletlenre. A következőképpen határozza meg a törvény: felsőfokú végzettségű köztisztviselő egy év gyakornoki besorolás után fogalmazóvá, két évvel később tanácsossá, újabb öt év elteltével vezető tanácsossá válik. A főtanácsosi besoroláshoz összesen 16, a vezető főtanácsosi besoroláshoz pedig 25 év közszolgálatban eltöltött idő szükséges.
Mitől lesz annyi? A köztisztviselők havi alapellátmánya az illetményalaptól és a végzettség, beosztás, gyakorlat szerinti illetményszorzótól függ. Az illetményalap 1998-ban és 1999-ben is 26 ezer forint volt; a befagyasztás ellen annak idején demonstrációval ágáltak az érdekvédők, tavaly az összeg 28 150 forintra nőtt, 2001-ben 30 600, jövőre pedig 33 ezer forint lesz.
A jelenlegi szorzószám gyakornok esetében 1,25, az ügykezelőké és a fizikai dolgozóké ennél alacsonyabb, míg a legmagasabb, 3,4-szeres szorzószám szerinti kereset a 37 évesnél idősebb szakfőtanácsosnak jár.
A hivatalnoki keresetek tényleges összegét különböző kiegészítések, pótlékok, illetve a kimagasló teljesítményre adható személyi illetmények módosítják, amelyeken belül a munkáltató akár 40 százalékkal is eltérhet az alapösszegtől.
A Kjt. módosítását követően átláthatóbbnak ígérkezik a köztisztviselők javadalmazási rendszere. Megszűnik a személyi illetmény, 10 százalékos sávra szűkül a munkáltatói “eltérítés” lehetősége, ezáltal csökken az adható, és bővül a garantált illetmények köre (az utóbbi elsősorban annak köszönhetően, hogy a jelenlegi 3,4-szeresről 6-szorosra növekszik a legmagasabb illetményszorzó mértéke).
A középiskolai végzettségű köztisztviselő két év gyakornoki besorolás után válik előadóvá. A közszolgálatban eltöltött 12 év elteltével főelőadóvá, 31 év után pedig főmunkatárssá.
A karrierlehetőségek mellett újabb, a versenyszférában már megszokott juttatások is feltűnnek a törvényben: támogatják például a lakáscélú kölcsönöket, amelyekre maga az állam vállal kezességet, valamint alanyi jogon jár a ruhapénz is. Ez utóbbi éves összege a köztisztviselő illetményalapjának 100-150 százaléka.
Olyan juttatásokban is részesülhetnek a köztisztviselők, amelyekről még a hazai multik vezetőinek többsége is csak álmodozik: ilyen például a hat hónap rekreációs szabadság 10 év szolgálat után.
Azok a köztisztviselők, akik 35 évig hűségesek a szférához, felemelt összegű jubileumi jutalomban részesülhetnek. Ennek összege 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg.
Mindezt persze nem adják ingyen. A törvény elfogadásával kötelezővé válik a köztisztviselők számára a felsőfokú végzettség, és általánossá válik a szakvizsga-kötelzettség is. Ráadásul a köztisztviselők teljesítményét is rendszeresen ellenőrzik majd. Változnak a közszolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok is, az egyik legfontosabb elem, hogy a jogviszony automatikusan megszűnik, ha a köztisztviselő betölti hetvenedik életévét.
Mi lesz a közalkalmazottakkal? A kérdés több mint aktuális, mivel a köztisztviselői törvény módosításával a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) mint az országos érdekegyeztetés egyik intézménye kikerült a jogszabályból. A tanács valamennyi állami alkalmazott, így a közalkalmazottak és köztisztviselők ügyeiben is illetékes volt. Igaz, az érdekeket nem nagyon állt módjában képviselni, hiszen 1998 óta mindössze kétszer hívták össze. Az új érdekvédő szerv létrehozásáról, mely a 600 ezer közalkalmazottat érintő kérdések megtárgyalására jönne létre, jövő héten kezdi meg az egyeztetéseket a közalkalmazotti érdekképviseletek többségét tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a kormány. Az új szervezet neve Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa lenne. Többen kétségesnek látják azonban az új fórum létrejöttét, így például Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A tervek szerint a KOMT-ben nem ágazati szakszervezetek, hanem tagszervezetek tömörítő konföderációk kapnak helyet, a megfelelő képviselet alapján.
Új elit
A törvény létrehoz egy úgynevezett kormányzati főtisztviselői és főtiszti kart is. Ennek létszámát a kormány évenként határozza meg oly módon, hogy az nem haladhatja meg a 300-at, s nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított létszám 90 százaléka.
A kar tagjainak száma ugyan alacsony, de jelentősége annál nagyobb, hiszen tagjai segítik a közigazgatási stratégiai döntések és programok előkészítését, valamint végrehajtását. Feladatuk ebben nem merül ki, hiszen ez a kar lesz felelős az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért is.
A főtisztviselői kar tagjai azok a köztisztviselők lehetnek, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A kinevezés csak azoknak adható – pályázat vagy a munkáltató véleménye alapján-, akik a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél dolgoznak, vagy sikeres pályázat alapján a főtisztviselői kinevezéssel egyidejűleg az előbb felsorolt közigazgatási szervek valamelyikénél közszolgálati jogviszonyt létesítenek.
Olvassa el…korábbi írásainakat:
Mennyit keresnek a versenyszférában…
•…a főnökök?
•…az IT mágusai?
•…a jogászok?
•…a mérnökök?
•…a számvitel ismerői?
•…a brókerek?
• És kit fizetnek meg legjobban?
A főtisztviselők alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tizenháromszorosa lesz, emellé még illetménypótlékot is kapnak. Havi bruttó járandóságuk elérhetné akár a 800 ezer forintot is, a címzetes főjegyző pedig “mezei” társához képest mintegy 70 százalékkal többet vihetne haza.
Ez a javaslat az érdekvédők körében kedvező visszhangra talált. Az ellenzék viszont úgy véli: az Orbán-kormány ezúttal is politikai klientúrája kiépítésére törekszik. A rátermettséget nem vizsgálják szigorúan előírt szabályok alapján, nincs kötelező nyelvvizsga, nincs pályázati rendszer. Ráadásul a felmentett főtisztségviselők úgynevezett rendelkezési állományba kerülve öt éven át megkapják majd alapilletményüket, így biztos egzisztencia fedezékében várhatják ki a számukra kedvezőbb politikai széljárást.
Korrupciótól védve?
A vezetőknek és a köztisztviselőknek, valamint családtagjaiknak kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tenni. Ennek alapján besorolástól függően egy, kettő, vagy ötévenként rendszeresen ellenőrizni fogják a szférában dolgozók vagyongyarapodását.
Hack Péter szabaddemokrata képviselő szerint ez nem akadályozza meg a korrupciót, hiszen a feketepénzek a külön háztartásban élő családtagoknál is felhalmozhatók. Az ellenzék korábban 300-400 ezerre becsülte a vagyonnyilatkozatra kötelezettek számát, de belügyminisztériumi számítások szerint a kötelezettség mindössze 25 ezer hivatalnokot érint, mivel elsősorban a vezetőkre és döntéshozókra vonatkozik.
Fehér József, az MKKSZ főtitkára igen aggályosnak látja, hogy nem nyilvánosan pályáztatnak meg minden közszolgálati állást, valamint azt, hogy a kötelező vagyonnyilatkozatot a családtagokra is kiterjesztik. Az MKKSZ kifejezetten rossz lépésnek tartja, hogy a vezetői megbízásokat továbbra is indoklás nélkül vissza lehet vonni. Félő, hogy a közigazgatás így változatlanul a politika zsákmányszerző területe lesz – de talán nem csak erre költik el azt a megközelítőleg 150 milliárd forintot, amibe a változtatások kerülnek.
