A XXI. század kommunikációja címmel megrendezett tudományos konferencián ismert hazai filozófusok, pszichológusok, közgazdászok, nyelvészek, politológusok és tudománytörténészek vettek részt. A mintegy fél évvel korábban a Westel Mobil Rt. kezdeményező támogatásával és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének szervezésében indult interdiszciplináris kutatás az első ilyen Magyarországon, és a nemzetközi tudományos életben is az elsők között jegyzik.
Mint Sugár András, a Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója az eredmények ismertetésére rendezett konferencia megnyitójában elmondta, céljuk nem az eredmények kisajátítása volt, hanem egy Európában egyedülálló műhelymunka elindítása. A mai nappal csupán a kutatások első szakasza zárult le – év végére már egy sokkal mélyebb értékelés áll rendelkezésre. (A kutatásban résztvevők listája >>)
Mobil-boom
Ami elkerülte az e-kereskedelmet, az többek szerint valóra vált a mobilvilágban, hiszen a fiatalok körében robbanásszerű a mobilhasználat. Míg 2000. márciusában a 15-19 évesek 14 százaléka használt mobiltelefont, novemberre ez a szám már 20-25 százalékra emelkedett, és az év végére elért a 35 százalékot is.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebben a korosztályban már minden harmadik gyereknek van mobilkészüléke. Fogyasztási szokásaik persze mások, mint a felnőtt “fogyasztóké” – minthogy kisebb költségvetésből gazdálkodnak, szívesebben használják a költségkímélő szolgáltatásokat, így az sms-t is.
Távirati stílusbanA kutatás során 20-20 véletlenszerűen kiválasztott főiskolással (F), illetve felsőoktatási képzésben nem részt vevő már dolgozó (M) fiatallal (18-20 év) dolgoztak együtt. Ezek a fiatalok mindannyian gyakorlott mobilhasználók, és nagy SMS fogyasztók voltak Feladatuk az volt, hogy írjanak egy-egy, különböző típusú SMS-szöveget az alábbi három tartalommal:
1.
Találkozó megbeszélése
2. Történet (vállalt feladat végrehajtása valamilyen ok miatt meghiúsul)
3. Hangulat (egyedüllét, szomorúság)
Az eredmények:
1. A találkozóról szóló információt mindkét csoport esetében a távirati stílus jellemezte, az adatközlés minimalizmusa, a központozás teljes hiánya.
2. Mondathossz F>M
Tartalom F>M
Ékezethasználat F>M
Hibázások (mondat, szó) M>F
Tartalmi hasonlóság
Hiányzó központozás 80%
3. F=M
Jellegzetességek: rövidítések
Képet pótló jelek (önállóan és szövegbe ágyazottan)
Karaktertakarékosság
A mobiltelefon hatásai a nyelvre
Az elmúlt időszakban számos olyan vélekedés látott napvilágot, amely szerint az sms megöli a nyelvet. A rövid üzeneteket használó fiatalok nyelvhasználata torzul, írástudása visszaesik, szóbeli kifejezőkészsége csökken. Mind az internetet, mind a mobiltelefont megvádolták azzal, hogy lompossá teszik a stílust, kitárja a kaput a szleng és az argó előtt.
Csépe Valéria, az MTA Pszichológiai Intézetének főmunkatársa egy nem hagyományosan alkalmazott kérdőíves módszerrel vizsgálta az SMS jellemzőit, és annak hatását a nyelvre illetve a készülék használójára. Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy a mobiltelefon technikai korlátainak feloldására kialakított technikák nem eredményezik egyértelműen a nyelv elszegényedését.
Az egyszerűsítések mellett igen kreatív ötletek is megjelennek az SMS karakter-korlátjának átugrására. Érzelmeik kifejezésére gyakran használnak a fiatalok betűkből és írásjelekből összekombinálható képecskéket. Ezek pedig nemcsak kreatív megoldásokat jelentenek, hanem egy újfajta kommunikációs stílust is magukban hordoznak.
Az adatvédelem korlátai miatt a nyelvészek nem vizsgálhatták közvetlenül az sms-eket. Csupán az ahhoz nagyon hasonló jellegzetességeket mutató, wapos telefonon folytatott nyilvános csevegések segítségével.
Sándor Klára nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem tanára mintegy 200 órai megfigyelés után elmondta, hogy nem látja alátámasztottnak azokat a véleményeket, melyek szerint a nyelv az internet- és az sms-használat során elsekélyesedik, eluralják az angol kifejezések és az indokolatlan rövidítések. Vizsgálatai során úgy tapasztalta, hogy a wapon chatelők szóhasználata nem durvább, mint a köznapi nyelvhasználatban – ha valaki mégis ilyen stílussal próbálkozott, a többiek egész egyszerűen kiközösítették.
Köldökzsinór: függés a telefontól
Csépe Valéria csoportja a vizsgálatok során telefontól való függést is vizsgálta. Az eredmények egyértelmű és túlzott ragaszkodás jeleit is mutatták. A kutatóknak arra a kérdésére, hogy hagyták -e otthon szándékosan telefonjukat, valamennyi megkérdezett úgy válaszolt, hogy soha.
A véletlenül ottfelejtők pedig arról számoltak be, hogy készülékük nélkül feszültnek és bizonytalannak érzik magukat. Nyolcvan százalékuk soha nem kapcsolja ki telefonját, mert tudni szeretné, ha hívás érkezik (még ha nem is tudja fogadni). A megkérdezett 40-ből 15-en válaszoltak úgy, hogy nem utaznának olyan helyre, ahol nincs lefedettség.
Az új kommunikációs technológiák és eszközök hatása persze jóval összetettebb – nemcsak a nyelv és a kommunikáció változásaiban lehet tetten érni, hanem a gazdaságban is. A mobilitás és a mobil információs technológiák gazdaságra gyakorolt hatását következő cikkünkből ismerheti meg.
A kutatássorozat eddigi eredményei tanulmánykötetbe rendezve is megjelentek, továbbá részletes információk találhatók a kutatás hivatalos weblapján, a wap.phil-inst.hu címen.
