Belföld

Mi lassulunk lassabban

Egyedül inflációs előrejelzésén módosított jelentősen legfrissebb elemzésében a GKI. A pénteken nyilvánosságra kerülő első negyedéves GDP éves szinten négy százalék körül bővülhet.

Mi lassulunk lassabban 1Első ránézésre ellentmondásosnak tűnik a GKI Rt.-nek az ABN-AMRO és K&H Bank együttműködésével készült prognózisa. Az derül belőle ki ugyanis, hogy a gazdaságkutató legutóbbi jelentéséhez képest 9-ről 9,3 százalékra emelte inflációs előrejelzését, miközben hangsúlyozza a forint sávszélesítésének antiinflációs hatását. “A forint árfolyamrendszerének módosítása előtt mi már 9,5 százalékos árdrágulással számoltunk, ehhez képest a 9,3 százalék már csökkenést jelent” – oldja föl a paradoxont Karsai Gábor, a GKI ügyvezető igazgatója.

Mi újság a nagyvilágban?A világgazdaság konjunkturális helyzetéről kaptunk képet a múlt héten. Előbb szerdán a német és a francia, majd pénteken az amerikai első negyedéves GDP adatok kerültek nyilvánosságra.

A másik, legnagyobb figyelemmel kísért makromutató, a GDP alakulásához Karsai Gábor a következőket fűzte: “A gazdasági bővülés 2001-ben valószínűleg 5 százalék alatt marad. Még akkor is, ha a cserearányok – mint az szinte biztosra vehető – javulnak. A pénteken napvilágot látó GDP-adat év/év alapon az első három hónapban négy százalék körüli ütemben, de valahol négy százalékot meghaladó mértékben nőhet.”

Mi lassulunk lassabban 2A GKI jelentése szerint a növekedés kissé lassul, a beruházás és a fogyasztás azonban gyorsabban emelkedik, mint tavaly. A forint erősödik. A pénzügyi befektetési lehetőségek kedvezőtlenek.

A magyar gazdaság az elmúlt években mintegy 2 százalékponttal gyorsabb növekedésre volt képes, mint az EU. Ez a különbség idén kissé még nagyobb is lesz. Az ipari termelés és az export dinamikája azonban érezhetően lassul.

Negyedéves GDP adatok
2000.
GDP (%)
I.
6,5
II.
5,6
III.
4,5
IV.
4,2
2001. I.
4-4,5*
*Közzététel
idõpontja: 2001.06.1.

Az építőipari termelés gyorsul, dinamikus marad a távközlés és az üzleti szolgáltatások fejlődése, a tavalyi újabb visszaesés után némi bővülés várható a mezőgazdaságban. Összességében – a cserearányok némi javulását is tekintetbe véve – a GDP 5 százalék körüli emelkedése valószínű.

A forintárfolyam ingadozási sávjának május eleji szélesítésével lényegében kialakult az az árfolyamrendszer, amely az euró bevezetéséig működni fog. A havi 0,2 százalékos leértékelés gyakorlatilag elvesztette jelentőségét, így bármikor megszüntethető.

A döntés logikus következménye a tőkeműveletek további liberalizálása. Az év végén az árfolyam az erős oldalon körülbelül 5 százalékra lesz a sávközéptől. Az árfolyam jobban ki van téve a spekulációnak, s ez átmenetileg jelentősebb fel- és leértékelődést egyaránt jelenthet.

A várható felértékelődés önmagában antiinflációs hatású. Ez a hatás azonban eleve csak többhónapos késés után jelenik meg. Ráadásul akkor, amikor a költségvetési politika költekező, a monetáris politika egyéb elemei lazulnak és a külső egyensúly romlik, ez az antiinflációs hatás nem lehet túl erős.

Az infláció idén valószínűleg márciusban érte el csúcspontját. Míg ekkor 10,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, áprilisban már csak 10,3 százalékkal. Jelentősebb mérséklődés csak nyáron várható. Az év végén a 2000. decemberéhez mért árnövekedés 8 százalék körül lesz.

Az áremelkedés az importversenynek kitett termékek körében igen alacsony, a mezőgazdasági termékek, a szabályozott árú termékek és a szolgáltatások körében pedig magas lesz. Emellett vannak jelentős halasztott áremelések is, főleg az energia szektorban. Ezek 2002-2003-ban fékezni fogják az infláció mérséklődését.

A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság
2001. évi folyamatairól
2000. tény
2001. január-március
2001. elõrejelzés
GDP (%)
5,2
5
Fogyasztói árindex
9,8
10,3
9,3
Ipari termelés (%)
18,3
10,2
12
Nemzetgazdasági beruházások
(%)
6,6
11
Export (euróban, %)
30
22
16
Import (euróban, %)
32,5
22
17
Külkereskedelmi mérleg hiánya
(milliárd euró)
4,3
1,0
5,3
Folyó fizetési mérleg
hiánya (milliárd euró)
1,6
0,3
2,7
Külföldi mûködõtõke
beáramlása (milliárd euró)
1,5
0,5
1,6
Államháztartás hiánya
(milliárd forint)
49
89
490(770)
Forrás: GKI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik