A rendszerváltás története a magyarországi cigányok számára út a teljes foglalkoztatástól a majdnem teljes munkanélküliségig. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a szocialista érában megoldott lett volna a cigányság beilleszkedése. Ellenkezőleg. Mégis, 1971-ben a Kemény-féle vizsgálat adatai szerint a 15-59 éves cigány férfi lakosság körében 85,2 százalék volt az aktív keresők aránya. Ezzel szemben az utolsó rendelkezésre álló (Kemény-Havas-Kertesi készítette) felmérés szerint 1993-ra mindössze 29 százalékra zsugorodott.
Elutasítva? A Tárki 1996-os vizsgálatából is az derült ki, hogy Magyarországon a cigányok a legelutasítottabb etnikai csoport. Velük szemben a társadalom elfogadja még a nyíltan diszkriminatív intézkedéseket is. A Tárki 1998-as vizsgálatából pedig az is látszik, hogy nemcsak az “utca embere”, de még a döntéshozó politikusok sem mentesek előítéleteiktől.
“Romakérdésről” beszélni nem igazán lehet, már csak azért sem, mert a magyarországi cigánytársadalom nem valamiféle egységes népcsoport, hanem jól megkülönböztethető életforma csoportokból áll. Egy dologban azonban közös a helyzetük: a többségi társadalom által “cigányként” megbélyegezve a legkülönbözőbb hátrányokkal kell megküzdeniük.
Ennek a nagyon heterogén népcsoportnak a társadalmi integrációját, életkörülményeinek javítását tűzte ki célul a kormány a 1047/1999. számú kormányhatározatban. A feladat teljesítésére, a pozitív diszkrimináció alapelvét alkalmazva (a hivatalos tájékoztatás szerint) tavaly 7,2 milliárd forintot költött a költségvetés.
Címek a mellékletből•Alternatívák – Jobbra át, balra át, vagy oszolj?
•A romák megsegítésére szánt pénzek – Hiányzó tételek
•Vélemények a romaprogramról – Gettóba zárva
•Munkanélküliség – Tét: a túlélés
•Orsós Éva – “Kit érdekel, mi van papíron”
•Báthory János – “Jobbak vagyunk, mint a hírünk”
•Romák Magyarországon – Megkülönböztetett kisebbség
A kormányzat által nyilvántartott 7,2 milliárd forint több is, meg kevesebb is, mint amennyit az állam ténylegesen a romákra költ. Több, mert ebben az összegben nincsenek benne például a minden iskoláskorú gyerek után járó normatívák. De kevesebb is, mert benne vannak olyan tételek, amelyek csupán “banktechnikai okokból” kerültek a tavalyi kiadások közé, holott már 1999-ben elköltötték. “Soha nem is állítottuk, hogy ebből a 7,2 milliárdból az egyszerű cigány emberekhez jut el minden egyes forint, de hogy minden itt szereplő tétel a cigányság érdekeit szolgálja, az igaz” – mondja Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnökhelyettese.
