Konvertibilitás-történetA nyugatra néző kaput először 1988-ban nyitották meg a lakosság előtt – igaz, csak résnyire. De attól kezdve bárki nyithatott devizaszámlát anélkül, hogy pénze eredetét firtatták volna. Óriási lépés volt ez ahhoz a tervgazdasági szigorhoz képest, amikor turistáskodásunk költségeire háromévente 70 dollár üthette markunkat. A feketén szerzett valuta tartása “természetesen” bűncselekménynek számított. Majd jött a forintalapú bankkártyák korlátlan külföldi használata, valamint az, hogy utazási valutakeretünk a ma is érvényes 350 ezer forintra emelkedett. A vállalkozások is fellélegezhettek, amikor 1996-tól szabad lett külföldi részesedést szerezni és vállalatot alapítani. A devizabevételeket viszont haza kell utalni vagy hozni. A folyó műveletekkel szemben a tőkemozgások korántsem élveztek ekkora szabadságot, számos devizatranzakció mindmáig engedélyhez van kötve – kivéve a külföldiek hosszú távú tőkebehozatalát. OECD tagságunk is meghozta a maga gyümölcsét: megvásárolhatók a tagországok hosszabb lejáratú kötvényei és részvényei, illetve a külföldi anyavállalatok itteni fióktelepeit devizabelföldinek minősítette a módosított jogszabály.
Május 4-én új helyzet állt elő: a forint sávszélesítésével ismét esedékessé váltak bizonyos liberalizációs lépések. Járai Zsigmond jegybankelnök az MNB közgyűlését követő sajtótájékoztatón nem titkolta el a készülő törvénymódosítást és a hamarjában tető alá hozható kormányrendeleteket, ám utalásaiból arra lehet következtetni, nem lesz teljes a mostani liberalizáció.
Cikkünk a sávszélesítés kedvezőtlen makrogazdasági hatásairól >>
Cikkünk a szélesebb sáv okozta vállalati kockázatokról >>
A tavaly megkezdett nagy ívű liberalizációs terv 2002-re időzítette a módosítások zömét. Tehát ha valami most kimaradna a csomagból, az eredeti elképzelésekhez képest végül is nem fog sokat csúszni.
Az viszont biztosra vehető, hogy a határidős és opciós fedezeti ügyletekben a külföldiek is részt vehetnek a jövőben. Ez ugyanis nélkülözhetetlen a megnövekedett árfolyamkockázat kivédéséhez.
Az sem kizárt, hogy a belföldiek rövid lejáratú külföldi devizaalapú értékpapírokat vehetnek. Sőt Varga Mihály pénzügyminiszter szájából az is elhangzott, hogy egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok is kerülhetnek külföldi kézbe.
Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium illetékese a magánszemélyeket érintő liberalizációs terveket hétpecsétes titokként kezeli, semmit nem volt hajlandó elárulni a tervekről. Annyit tudtunk meg, hogy akár már a jövő héten is megszülethet a döntés, így az új szabályozás már június elsejétől érvénybe léphet. A kormányrendelet kihirdetésére így nem sok idő marad.
Mit jelenthet a devizaliberalizáció?
• Külföldi valutával is fizethetünk hazai boltokban, bár az eladó nem köteles elfogadni.
• Magyar állampolgár külföldön is nyithat bankszámlát.
• Külföldiek korlátozás nélkül nyithatnak forint alapú bankszámlát.
• Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi értékpapírokat.
• Vállalkozások korlátlanul nyithatnak devizaszámlát.
• Rövid, azaz egy évnél kisebb lejáratú értékpapírokat is vásárolhatnak külföldiek.
• Határidős és opciós fedezeti ügyletek lehetővé válnak külföldiek részére is.
Feszesebb monetáris és fiskális politika kell
A nagy sietség azon is meglátszik, hogy a szakma nagy része még mindig csak találgatásokba mer bocsátkozni. A Bankszövetség is várakozó állásponton van, hiszen még nem kapta meg az egyeztetésre szánt anyagot.
Az adott helyzetben az optimális megoldást keresve a szövetség is egyetért a liberalizáció gyorsított menetével. Értve ezen a jogi és természetese személyekre vonatkozó külföldi műveleteket éppúgy, mint a külföldiek itteni vásárlásait. Ez utóbbi azonban érzékenyebb pontja a pénzpiacnak, tehát itt nem árt az óvatosság.
Gazdaságpolitikai tanácsokKérdésünkre, hogy mit ért feszesebb gazdaságpolitikán, a Bankszövetség főtitkára elmondta: nem engedhető meg például az államháztartási hiányt növelő belföldi kereslettöbblet kialakulása a fiskális politika lazasága miatt. A külföldi befektető ezt rossz hírként értékelné, és befektetési stratégiájában esetleg hátrébb sorolná Magyarországot. A monetáris politikában feszesebb likviditásmenedzselés szükséges a többlet vagy a hiány kezelésére, illetve el kell kerülni az olyan makrogazdasági problémákat, amelyek miatt szükség lenne például a reálkamat-színvonal jelentős emelésére, mintegy utat engedve a spekulációnak.
A rövid lejáratú pénzügyi műveletek terén fokozott kockázatot jelent a korlátozás nélküli külföldi vásárlás – alapvetően a spekuláció miatt. A gyorsan jött pénzek és a nyomukban keletkező likviditási bőség kezelése a kamatok túlzott lenyomásának veszélyét zúdíthatja a pénzpiacra. A másik kockázat: váratlan politikai vagy gazdasági hír hatására a befektetők gyorsan kiszállhatnak a rövid lejáratú állampapírokból.
Az új helyzetben tehát sokkal nehezebb megakadályozni a deviza nagymértékű be- és kiáramlását. Sokkal fegyelmezettebb és feszesebb monetáris és fiskális politikára van szükség. A bankok ugyanakkor bíznak abban, hogy mind a jegybank, mind a kormányzat képes lesz megfelelően kezelni az ilyen típusú kockázatokat, és jó pályán tartja a gazdaság egészét – hangsúlyozta a főtitkár.
A belföldi pénzügyi rendszer működése szempontjából kockázatmentesebb, így könnyebben megtehető liberalizációs lépés a belföldiek számára lehetővé tenni külföldi papírok vásárlását. A szövetség által tavaly megismert törvényváltozatban szerepelt az is, hogy a magyarok nemcsak deviza-, hanem forintszámlát is nyithatnak majd külföldön.
A legkívánatosabb nyilvánvalóan a vállalkozásoknak vitathatatlanul előnyös devizaszámla-nyitási lehetőség, amire régóta várnak az exportőrök-importőrök. A vállalkozókra és magánszemélyekre (elsősorban az ingatlanvásárláskor) érvényes devizatranzakciókra vonatkozó bejelentési kötelezettségek eltörlését első megközelítésben csupán adminisztrációs tehercsökkenésként értelmezte a főtitkár.
VeszélyforrásokA deviztartás korlátainak felszabadítása a feketepénzek szabad mozgását idézheti elő. Ki ellenőrzi majd azt, aki egy bőröndnyi márkával akarja átlépni a határt? A vámellenőrzés mai körülményei között effajta liberalizálás több mint veszélyes. Sok közgazdász óvja a felzárkózó gazdaságokat a rövid lejáratú tőkemozgások korai liberalizációjától.
Bőröndnyi márkával a határon
Kellemes politikai hangulatteremtő lépésnek értékeli a libaralizáció lakosságot helyzetbe hozó részeit a GKI szakérője. Ugyanis aki ki akarta vinni a pénzét, az eddig is megtette – így vagy úgy. Akár még a vállalkozók is, magánemberként.
Másrészről jelenleg – tekintve a kinti kamatokat – közel sem éri meg devizában külföldön számlát vezetni. Más kérdés persze, ha feketegazdaságról, politikai-gazdasági bizonytalanságról van szó, hisz ilyen esetekben nyilván semmi sem drága.
Ugyanakkor a mai lakossági szemlélet azt tükrözi, hogy nem a kamatok miatt tartják az emberek devizában pénzüket, hanem biztonságérzetük okán. Érdekes adalék: a lakossági vagyonmérleg szerint az utóbbi időben megnövekedett a devizaállomány. ( Részletek a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből >>)
A magyar adóhivatal dolga azért jóval nehezebbé válik. A más országokban lévő folyószámlákat ugyanis csak a külföldi hivatalok hozzájárulásával ellenőrizheti, és nem zárolhatja őket, nem vehet le róluk köztartozás fejében pénzt.
A GKI elemzője hozzáteszi, hogy a bankok nyitott devizapozíciójának szabályozása sokkal inkább sürgető lépés lenne. Ma ugyanis a napi pozíció nem haladhatja meg a szavatoló tőke 30 százalékát, de tekintve, hogy csak néhány bank intézi a magyar külkereskedelem zömét, ez a mérték kicsi.
A hazai devizagazdálkodásnak biztonságot jelentett az export-importőröket érintő deviza hazautalási kötelezettség, ezért ennek megszüntetése nem indokolt, tekintve, hogy eddig is sokan kaptak alóla mentességet. Félő, hogy a “szabadság” a forint szerepének csökkenését hozná magával. Ezt már csak azért sem lenne szabad megengedni, mert a külkereskedelem a magyar gazdaság húzóágazata. Nem beszélve arról, hogy hirtelen egyszerre két pénznem lenne Magyarországon.
Forró pénzek és kamatpolitika
A CIB elemzője szerint a sávszélesítés nem indokolja a devizaliberalizációt. Sorolja aggodalmait: miért kell kivinni Magyarország külkereskedelmi forgalmának 70 százalékát mondjuk Londonba? Miért kell rögtön EU-fejjel gondolkodni? Miért jó, ha spekuláció tárgya a forint, miközben sem a kormányzatnak, sem a jegybanknak, sem az exportőröknek-importőröknek nincs befolyásuk az árfolyamára?
Kérdés, milyen kamatpolitikára rendezkedik be a jegybank. Ha például 20 forinttal erősödik nemzeti valutánk, akkor az infláció alá csökkenti a kamatokat? Nyomában ott a 2-3 százalékos reálkamat-vesztés. Sem a jegybank, sem a kormány nem elég erős ahhoz, hogy elejét vegye bármilyen spekulációnak.
Ám az is lehet, hogy a devizaliberalizációval együtt sem üti fel fejét a spekuláció, marad a mostani állóvíz. A devizaliberalizáció elmaradása kétségkívül piacellenes magatartásra vallana, és megnehezítené az új helyzethez való alkalmazkodást.
Ugyanakkor korántsem biztos, hogy ennek most van itt az ideje. Sokan felvetik, hogy először talán a sávszélesítés következményeit kellene felmérni, a piac reakcióit és viselkedését elemezni. Szerintük a liberalizációs lépések könnyen még nagyobb forintingadozást idéznek elő, s valószínű a forró pénzek nagymérvű beáramlása is.
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint nem indult be látványos spekuláció, de nincs kizárva a forint gyengülése a hónap végére(az euróhoz viszonyítva 259-260-ra).
Hatás a hazai befektetésekre
A diszkontkincstárjegy-piac megnyitása már régóta esedékes, ehhez nem kellett volna feltétlenül megvárni a sávszélesítést. A következmények között szinte biztosra vehető a rövid futamidejű kötvények hozammérséklődése, hiszen a forint erősödése felértékeli a hazai fizetőeszközben denominált eszközöket. A kereslet, és így azok ára megnő – a hozam pedig esik.
Azzal a hazai vállalatokra váró veszéllyel is számolni kell, hogy a külföldiek esetleges dömpingfelvásárlásai nyomán a reálhozmok szintje kritikus szintre süllyedhet. De ellenkező irányú folyamatra is fel kel készülni: a külföldiek ugyanis le is akarják aratni majd a magas hozamokat, így tömeges eladás és ezzel hozamemelkedés kezdődhet.
Ám mindezeket a kockázatokat is figyelembe véve – szükséges lépésről van szó.
A devizaliberalizáció bevezetésének ideje nyilvánvalóan attól is függ, hogyan értékeli az MNB és a PM a megtakarítások volumenét. Feltehetően nem csökkennének a rövid távú megtakarítások akkor sem, ha 50 bázsiponttal mérséklődne a diszkontkincstárjegyek hozama.
A befektetési alapok kétségkívül profitálhatnak a devizaliberalizációból, hiszen naponta el tudják különíteni az árfolyamnyereséget. A piac régóta reméli, hogy a befektetők átvándorolnak a diszkontkincstárjegyekből az alapokba. Másrészt viszont a BÉT likviditásán, sőt forgalmán is jelentősen javíthat a diszkontkincstárjegy várható felfutása.
A tapasztalat azt mutatta, hogy a BÉT állampapír szekciója mindig rezisztensebb volt a tőkepiaci hullámvölgyekre. Nyilván ez történne a diszokontkincstárjegyek területén is.
A sávszélesítés hatására látványosan meglódult a külföldiek állampapír iránti kereslete: a május 4-i adatokhoz képest legalább 40-50 milliárd forinttal nőtt az állomány. Míg korábban egyre csökkenő futamidővel adták el a papírokat, most épp fordítva, megnövelték a lejáratokat. Ha a forintra játszanának, nyilván a rövid futamidejűeket részesítenék előnyben a kockázatok csökkentése érdekében.
A külföldi befektetési alapok felé nyitáshoz elsősorban szemléletváltásra és ennél talán még erősebb marketingre lenne szükség a lakosság mobilizálása érdekében. Amennyiben a befektetők figyelme a devizaalapú értékpapírokra is terelődik, vagy mint ahogy ezt a Mol, Matáv esetében látjuk, külföldi befektetésekre is elkezdenek koncentrálni a
vállalatok, akkor az a tőke be- és kiáramlásának természetes egyensúlyát teremtheti meg. Másrészről a befektetők idővel rájönnek, hogy a magyar piac meglehetősen szűk, jó befektetési lehetőség megtalálásához érdemes kifelé, tehát külföldre nyitni.
A cikk elkészítésében ifj. Nyers Rezső főtitkár (Bankszövetség), Kovács Álmos (Pénzügyminisztárium), Barta Judit (GKI Gazdaságkutató Rt.), Tóth Zoltán (CIB – Tresury), Bereczki Zoltán (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő) volt segítségünkre.
