Olvassa el kapcsolódó cikkeinket!•A sávszélesítés kedvezőtlen makrogazdasági hatásai >>
•Mibe fektesse pénzét? I. rész >>
•Mibe fektesse pénzét? II. rész >>
•A Devizaspekuláció rejtelmei >>
“Most kell gyorsan importálni, amíg még erős a forint” – hangzik a tuti tipp az egyik oldalon. “Le kell fedezni az árfolyamkockázatot” – mondják a másikon. Mindenki csak kérdez, de igazából senki sem tudja, mit is kellene tennie – írja le a sávszélesítés után előállt helyzetet egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő miskolci fiókvezetője. Gyakorlatilag alig valaki menekülhet az országban a forint árfolyamsáv-szélesítésének hatásai elől.
Nagyobb kockázat
Ez persze nem is csoda, hiszen gazdasági döntéshozók, spekulánsok és magánmegtakarítók egyaránt teljesen ismeretlen helyzettel kénytelenek szembenézni: egyik napról a másikra kell megtanulniuk azt, milyen lehetőségekkel és kockázatokkal jár számukra a forint árfolyamának váratlan kiszélesítése.
A mozgástér és a veszély is a sokszorosára nőtt ugyanis azzal, hogy az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalék után akár 15 százalékkal is eltérhet a forint az euróhoz viszonyított középárfolyamtól, fölfelé és lefelé egyaránt – anélkül, hogy a jegybank beavatkozna. A forintárfolyam és a kamatok sokkal nagyobb “hullámvasútjára” kell tehát mindenkinek felkészülnie.
Mekkora lehet a felértékelődés?
Autófinanszírozás Az utóbbi két év slágertermékének, a devizaalapú, kedvezőbb kamatozású és a forintoshoz képest alacsonyabb törlesztő részlettel rendelkező hiteltermék kockázati környezete alaposan megváltozott. Míg eddig az egyetlen veszély jól előrelátható volt, hiszen a forint csúszó leértékelése miatt, havonta emelkedő törlesztő részlet mellett csak annak a rizikójával kellett számolni, hogy az eddig szűkebb, 5 százalékos kiterjedésű árfolyamsávban leértékelik a hazai fizetőeszközt, most az ingadozás lehetősége 30 százalékos. Egyelőre persze a forint erősödése miatt kifejezetten előnyösnek is tűnhet a devizahitel, de mostantól semmi sem védi a kölcsönt felvevőt egy esetleges nagyobb leértékeléstől. “A legrosszabb esetben a kezdő, 30 százalékos befizető részlet is elolvadhat, egyik napról a másikra” – hangsúlyozza Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Rt. vezérigazgatója.
“Nem lehet tudni, mennyire tartja a piac alulértékeltnek a forintot, csak az a biztos, hogy erősödnie kell” – véli Orbán Gábor, a Hunnia Alapok kezelője azután is, hogy a sávszélesítés bejelentését követő első héten mintegy 5,5 százalékkal lett erősebb a hazai fizetőeszköz jegyzése. A különböző elemzésekben – így az OTP Értékpapír Rt.-nél készült értékelésben is – szinte egybehangzóan úgy vélik a szakértők, hogy tartós, trendszerű folyamatról van szó, a forint akár még az idén 5-7 százalékot nyerhet az euróval szemben. A jegybank egyelőre, szimbolikus jelleggel, meghagyta a forint havi 0,2 százalékos csúszó leértékelési ütemét. A jegybanki leértékelés és a felértékelődés egyenlege nem kétséges, a mérték 7 százalékos maximumát pedig azért tartja valószínűnek az elemzők többsége, mert véleményük szerint ezen határ fölött a Magyar Nemzeti Bank mindenképpen beavatkozna, nem tűrné, hogy a forint ugrásszerű felértékelődése lehetetlen helyzetbe hozza a magyar exportőröket.
Hatás a befektetésekre
Nagy kérdés, hogy erősödő forint és minden remény szerint mérséklődő infláció mellett mire kell számítani a különböző megtakarítási formák, a kamatozó befektetések, valamint a részvénypiac esetében. Az új rendszer első hetének egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a külföldi befektetők nem fordultak el a magyar kötvénypiactól. A papírforma az lett volna, hogy a csúszó leértékelés megszüntetésére spekuláló, s az euró kamatszintjéhez képest az itthoni magasabb infláció miatt sokkal kedvezőbb “klímát” élvező pénz tulajdonosai az árfolyam kiszélesítése után lázas eladásba kezdenek, hogy gyorsan besöpörjék a kamat- és árfolyamnyereséget. A meglepetésszerű vásárlási kedv a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a külföldiek – a megnövekedett árfolyamkockázattal együtt – még most is alulértékeltnek tartják a forintot, és továbbra is keresik a magyar állampapírokat.
Melyik cég jár jól, melyik rosszul?
Csökkenő inflációSokan úgy vélik, ez a trend tartós marad, vagyis a külföldi befektetők kereslete ezentúl is lefelé nyomja a hozamszintet, ezzel pedig konzerválja azt az állapotot, amely ugyan az euró-befektetéseikhez mérten még a kockázati felárral együtt is tisztes hozamot biztosít számukra, de negatív reálnyereséget termel a honi befektetők részére, akik persze a magyar inflációhoz mérik a pénzük eredményességét.
Az erősödő forint hasznát főleg az importőrök fölözhetik le, ha az értékesítésük a hazai piacra koncentrálódik. Jellemzően például az autókereskedők most akár 5 százalékkal is előnyösebb áron szerezhetik be a gépkocsit, a haszon egy részét pedig akár le is nyelhetik, miközben az autók piaci árát is csökkenthetik. Az exportőröknek mindenképpen alacsonyabb forintárbevétellel kell számolniuk, s kitettségük a forinterősödés kockázatának annál inkább erősödik, minél kisebb tevékenységük behozatali igénye. Kifejezetten rosszul járnak például azok az exportőr cégek, amelyek szinte kizárólag hazai alapanyagokból dolgoznak és külföldön értékesítenek. Azok a vállalkozások, amelyek részben importot is felhasználnak a termelésükhöz, egyfajta természetes védőernyőt kapnak a devizakockázatokkal szemben.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy forint- vagy devizaadósságok dominálnak-e a cégnél, hiszen a forint erősödése most megtakarítást jelenthet a devizában fennálló kötelezettségek esetében, míg a hazai kamatváltozások nagyobb ingadozása növeli azon vállalkozások rizikóját, amelyek változó kamatozású forinthitelekkel adósodtak el.
Tőzsdei latolgató
Potenciális nyertesek
• Matáv: Tekintélyes devizahitel-állományának leértékelődésén nyerhet.
• Zalakerámia: Ugyancsak tetemes devizahiteleinek köszönhetően válhat haszonélvező.
• MOL: A kőolaj- és földgáz-vásárlásait dollárban lebonyolító cég a forintban rögzített árú földgázüzletág veszteségeit mérsékelheti.
• TVK: Az importált alapanyagokon takaríthat meg milliárdokat.
Potenciális vesztesek
• RICHTER: Árbevételének 72 százaléka származik külföldről, bevételének jókora hányada dollárban képződik, igaz a gyógyszergyár már eddig is folyamatosan határidős devizaügyletekkel mérsékelte kockázatait. Így az idén “csak” 400-500 millió forinttal soványodik – a jelenlegi állás szerint – a várt 23 milliárd forintos nyereség.
• EGIS: Az árbevétel 64 százaléka exportból származik, míg a költségek 45 százaléka az importhoz kötődik. Az éves üzemi eredmény 5 százalékkal csökkenhet.
• Pannonplast: Ebben az évben több millió dollárt szeretne régióbeli felvásárlásokra fordítani, az erősödő forint emelheti ennek költségeit.
•PICK: Ez évi nyereségét az erőteljesen emelkedő húsárak mellett a mérséklődő exportárbevétel is apasztja.
Hogyan védekezzünk?
Áldozatok nélkül nem megy…”Gyakorlatilag véget ért az a korszak, amelyben a csúszó leértékelés stabil rendszere megvédte a magyar gazdaság szereplőit, s még egészen nagy cégek is dicsekedhettek azzal, hogy nem kell lefedezniük az árfolyam és egyéb piaci kockázatot” – vonja meg a mérleget Kelemen Ilona, aki szerint a most kezdődő tanulási folyamatnak minden bizonnyal “lesznek véráldozatai”, hiszen a honi vállalatok, magánemberek, sőt még a bankok egy részét is szinte teljesen felkészületlenül éri a változás.
Mostantól nemcsak a forint leértékelődésének kényelméről kell lemondaniuk, hanem egyszerre kell megjósolniuk az árfolyamváltozás irányát, nagyságát, ráadásul még a megfelelő pillanatot is el kell találniuk, amikor érdemes a kockázatot lefedezni. “A legnagyobb baj az, hogy a cégek teljesen tudatlanok” – vélekedik egy bankvezető, aki szerint mostantól a különböző kockázatokat fedező termékek jelentős fellendülésére kell számítani, ami pedig nagyobb árbevételt és hasznot, vagyis ideális terepet jelent a pénzintézetek számára. A sávszélesítést követő napokban egyébként régen nem látott magas forgalmat regisztráltak máris az orosz válság óta komoly érdektelenséggel küszködő devizaszekcióban a Budapesti Árutőzsdén (BÁT).
A BÁT jellemzően a kisebb vállalkozások számára nyújtana ideális terepet, a nagyobb multik inkább a bankközi piacon fedeznék a kockázataikat. A forgalom felfutását segítené persze, ha a devizaliberalizációs lépések felgyorsításával feloldanák azokat a szabályokat, amelyek ezen a piacon a külföldiek tevékenységét egyelőre még korlátozzák. Ennek lehetőségét a múlt héten már Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára is megpendítette.
