Kovács László, az MSZP elnöke szerdán délelőtt bejelentette, hogy személyes okokból visszalép Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter javára a miniszterelnök-jelöltségtől. A párt történelmében így először van pártonkívüli kormányfőjelöltje az MSZP-nek.
Kovács László: “A döntés személyes jellegű”
Az MSZP pártelnöke már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a Fideszt csak jobb programmal és azt elfogadtatni képes, hiteles személyekkel győzhetik le. Véleménye szerint a két jelölt egymás rovására gyengíti a párt esélyeit, részben ez is oka visszalépésének, amelyet azonban nem hivatalos vagy egyéb nyomás hatására hozott meg.
Kovács László azt is elmondta, hogy eredeti terveivel ellentétben azért nem várta meg a következő elnökségi ülést a döntés nyilvánosságra hozatalával, mert úgy látta, hogy amíg ki nem derül, ki lesz az az egy személy, aki a szocialisták listavezetője, addig a sajtó nem tudósít semmi másról.
Szakértői véleményAz FN megkérdezte Vértes Andrást, a Gazdaságkutató Rt. elnökét, hogy szerinte miben különbözhet a leginkább Orbán Viktor és Medgyessy Péter gazdaságpolitikája.
Vértes szerint Medgyessy tényleg gazdasági szakember, mindig higgadt, nyugodt volt, ami fontos a gazdaság irányításakor, mert nem fogja rángatni a szektort. Medgyessy nem szeret annyira a szerepelni, mint Orbán – vetettük közbe és ez a nyilvános vitákban hátrányt jelent. Vértes szerint az egykori pénzügyminiszter annakidején tényleg nem rohangált a tévébe, de tette a dolgát, megszilárdította az egyensúlyi viszonyokat a nagy átalakítás után, amikor sikerült megmenteni a gazdaságot az egyensúlyvesztéstől.
Arra a kérdésre, hogy várhatóan mi lesz hangsúlyos Medgyessy Péter programjában Vértes András elmondta: Nyilván nekiesik az elmaradt reformoknak, és abban nem torpan meg az első konfliktusnál, mert a nyugdíjreform is az ő nevéhez fűződik. Az éles csatákból a rá jellemző kompromisszumképességgel jött ki, és a nyugdíjrendszer annak ellenére működik, hogy a forrásait tovább szűkítette az Orbán-kormány. Medgyessy bizonyára belekezd az egészségügyi rendszer átalakításába, az agrárágazat finanszírozási modelljének kidolgozásába, és a regionális reformba, bár az utóbbi időben a reform szót nem szeretik a közéletben.
Puha a szocialisták miniszterelnök-jelöltje – ez lesz valószínűleg a leggyakoribb bíráló jelző Medgyessyre, feltételezi az FN. Vértes András ezt elképzelhetőnek tartja, de a gazdaságnak az a jó, ha nem tesznek rajta erőszakot, hagyják működni.
A FigyelőNet szerint a választási küzdelem azonban nem a gazdaságról, hanem a családpolitikáról és az ígérgetésről szól majd, amiben egy közgazdásznak korlátot jelenthet, hogy a szakmai körök előtt is meg kell felelnie. Valószínűleg a családpolitikák versenyeznek majd – mondja Vértes András, de az, hogy a családi pótlék még nominálisan sem emelkedett az elmúlt években, még finoman szólva sem árulkodik szociális érzékenységről. Az, hogy az adókedvezmények révén valósul meg a családpolitika, részben jó, részben viszont teljesen indokolatlanul olyanokat is előnyben részesít, akik nem szorulnak rá a támogatásra. Az ígérgetésekről pedig annyit: valóban nem lehet arra számítani, hogy számolatlanul osztogat majd a programkészítés idején, de előny lehet a számára, hogy tudja, hol ígérhet sokat, mert jó eséllyel meg is tudja valósítani.
A jelenlegi kormány bírálatából mi lehet hangsúlyos Medgyessy Péter megszólalásaiban? – kérdeztük a GKI elnökét. Medgyessy eddig is hangsúlyozta, hogy az időveszteség a legnagyobb hiba, amit a kormány elkövetett. Le kell dolgozni a hátralékot, amit az Orbán-kormány halmozott fel az államháztartás korszerűsítésében. a Fidesz-kisgazda-MDF-es koalíció idején erősebb volt az államosítás, mint a privatizáció. Most éppen a Mol gázüzletgát államosítják. És a stílus sem volt kellemes. Talán nem mellékes, hogy Medgyessy Péternek közismerten nagyon jók voltak az európai kapcsolatai, amiben az Orbán-kormány nem jeleskedett.
Medgyessy Péter: “Formálisan még nem dőlt el a kérdés”
A volt pénzügyminiszter elismerően szólt Kovács döntéséről és lelkierejéről, amivel azt meghozta. De emlékeztetett arra is, hogy a végső szót a párt június 9-ei kongresszusa mondja ki. Addig hivatalosan nem tekinthető lezártnak a kérdés.
Rövidebb távú terveit illetően elmondta, hogy tovább dolgozik azon a programon, amellyel a párt a választók elé kíván lépni. Elképzeléseit részleteiben csak az MSZP kongresszusán mutatja be. Nyilatkozataiból az is kiderült, hogy van már elképzelése a kormánystáb összetételéről is, de ezt még nem osztotta meg senkivel.
A Kossuth Rádió Krónika című műsorában elhangzott interjújában elmondta, hogy kifejezett kívánsága volt az MSZP választóbizottságának irányítása, de a bizottság összetételének kérdése szintén csak a pártkongresszus után dől el. Csakúgy, mint az, hogy elfogadják-e korábbi tervét egy árnyékkormány felállításáról.
“Ez nem olyan Magyarország, amilyet 1989-ben, a rendszerváltás kezdetén akartunk” – ezzel indokolta visszatérését a politikai életbe Medgyessy Péter, a szocialisták egyik miniszterelnök-jelöltje kedden Veszprémben. A párton kívüli bankár-politikus kijelentette: a gazdaság ugyan öt éve jó állapotban van, ám a tőkehiányban szenvedő agrárium állapota riasztó, az infláció magas, a tőzsde és a külföldi tőke is bizalmatlan a kormánnyal szemben. A bizalmatlanság oka Medgyessy szerint az, hogy a kormány több alkalommal is olyan eszközökkel avatkozott be a vállalatok életébe, amelyek nem piackonformok.
Behatárolt mozgástér
A szocialisták országos elnöksége hétfőn fogadta el azt a megállapodás-tervezetet, amely rögzíti a párt és a miniszterelnök közötti együttműködés kereteit. Az ülésről tartott keddi tájékoztatón Baja Ferenc pártigazgató elmondta, hogy a megállapodásra azért is volt szükség, mert nem elképzelhetetlen, hogy az MSZP júniusi kongresszusa párton kívüli miniszterelnök-jelöltet ajánl az ország figyelmébe.
A dokumentum szerint az MSZP támogatását élvező miniszterelnöknek joga lenne részt venni és felszólalni a párt vezetőtestületeinek ülésén. Kimondja azt is, hogy az országos testületek a kormány tevékenységét a miniszterelnökkel történt előzetes egyeztetés nélkül a nyilvánosság előtt nem bírálhatják, illetve a kormányfőnek előzetesen véleményt kell majd kérnie az országos elnökségtől minden, koalícióalkotással illetve -felmondással kapcsolatos kérdésben, valamint akkor, ha MSZP-s minisztert vagy politikai államtitkárt fel akar menteni, vagy ki akar nevezni. Egyeztetnie kell a párttestületekkel akkor is, ha el kíván térni a kormányprogramtól, illetve előzetesen egyeztetni a nagy politikai és társadalmi hatású kormányzati döntésekről, törvényjavaslatokról.
A kormányfő a megállapodás értelmében elvárhatja, hogy a párt képviselőcsoportjának tagjai vele szemben ne nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt, illetve ahhoz ne csatlakozzanak, amíg a párt országos elnöksége a bizalmatlanságot kiváltó ügyben az egyeztetést nem folytatta le. A kormányfő igényelheti a párt politikai és erkölcsi védelmét, amikor közéleti, politikai vagy hivatali tevékenysége miatt megalapozatlan támadás éri.
