A piac még bízikA két héttel korábbi sikertelen kötvény aukció után az argentin kormánynak tegnap sikerült végre 350 millió dollár értékben, 12,44 százalékos éves hozam mellett három hónapos kincstárjegyeket kibocsátania.
A Standard&Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet kétségeinek minden eddiginél határozottabban adott hangot: Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát B+-ról B-re minősítette, rövid lejáratú adósságát pedig a B-ből a befektetésre már nem ajánlott C kategóriába sorolta. Az argentin gazdaság külső megítélését tovább rontja, hogy az S&P újabb leminősítést is kilátásba helyezett.
Mit jelenthet nekünk?A magyar gazdaság számára az argentin gyengélkedés közvetlenül nem jelent veszélyt. Ha azonban az dél-amerikai ország kormánya egyik napról a másikra fizetésképtelenséget jelentene, annak hatása végiggyűrűzne valamennyi feltörekvő ország piacán. A hazai pénzpiacot nagy valószínűséggel elhagyná néhány tízmilliárd forintnyi spekulatív tőke, ami az állampapírpiaci hozamok emelkedésében és a forint gyengülésében jelentkezne. Ez utóbbi főként a sávszélesítés után jelent az eddigihez képest új kihívást a piaci szereplőknek.
A Financial Times híres Lex rovatában éppen a múlt héten cikkeztek a feltörekvő piacok helyzetéről. A legnagyobb figyelmet annak a kérdésnek szentelték, hogy miként érinti ezen országok gazdaságát a FED év eleje óta tartó kamatcsökkentési ciklusa. Az elemzés következtetése szerint a monetáris lazítás nyomán megnőtt likviditás a befektetőket nagyobb kockázat vállalására készteti. Ez pedig a feltörekvő gazdaságok első negyedéves részvény- és pénzpiaci teljesítményén egyaránt meglátszik.
Ezalatt az “emerging market” globális index 5 százalékponttal haladta meg az S&P 500 részvényindex teljesítményét. Az általánosítás azonban félrevezető lehet. A mexikói, venezuelai és az orosz tőzsdeindex dollárban 9 százalékkal erősödött, a magyar 10, a török pedig 43 százalékkal gyengült.
A Wall Street elemzői továbbra is kritikusan szemlélik Argentína kétségbeesett erőfeszítéseit, hiszen a három éve tartó recesszió nyomán felhalmozódott költségvetési deficit finanszírozása továbbra is kérdéses. Egyre több elemző kétli, hogy Argentína költségvetési hiánya az IMF által ez évre célul tűzött 6,5 milliárd dolláron, azaz a GDP 2,2 százalékán belül marad. Ez annál is inkább veszélyben van, mivel az első négy hónap alatt a büdzsé már 4,2 milliárd dolláros hiányt hozott össze.
Nem a hitelekkel van bajAz argentin gazdaság rákfenéje a három éve tartó recesszió. Tévednek tehát azok, akik úgy vélik, hogy az adósságállomány nagysága miatt aggódnak a nemzetközi pénzügyi intézetek. Az ország GDP arányos eladósodottsága alig valamivel haladja meg az 50 százalékot, ami önmagában korántsem adhatna aggodalomra okot. Az már annál inkább, hogy a hitelek hosszú távúak, átlagos futamidejük 8 év.
A leminősítések igencsak megnehezítik és megdrágítják Argentína számára a világ hét vezető befektetési bankjával folytatott, 20 milliárd dollár lejáró hitelállományának törlesztésére vonatkozó tárgyalások lezárását. Argentína célja az adósságtörlesztés további hat évre történő átütemezése.
A legutóbbi kincstárjegy aukción, április 10-én a befektetők még beérték 10,35 százalékos hozammal, nem estek azonban hasra a gazdasági miniszter, Domingo Cavallo által bejelentett új áfa-kulcstól és a költségvetés kiadási oldalának 900 millió dollárral való csökkentésétől sem. Sőt a piac kételkedik a miniszter által az idei gazdasági növekedés utolsó negyedévre ígért fellendülésében is.
A piac számára ugyanis kérdés, hogy egy elsősorban a belső kereslet által vezérelt gazdaság hogyan képes úgy látványos növekedést elérni, hogy a fogyasztók adóterhei emelkednek, bár az igaz, hogy a termelők pénzügyi befektetéseik után új adókedvezményekben részesülnek. A pesszimista hozzáállást indokolja az is, hogy az ország minden eddigi kísérlete elvetélt, amit a három éve tartó recesszióból való kilábolásra tett.
