Melyik hitel a kedvezőbb?Hitelre vásárolná meg álmai fogyasztási cikkét, de nem tudja, hogy áruhitelt vagy személyi kölcsönt érdemesebb felvenni? Olvassa el korábbi cikkünket >>
Három év leforgása alatt alaposan átrajzolódott a hazai áruhitel piac. Az egyre csökkenő kamatok mellett a lakosság nagy része döntött úgy, hogy érdemes vásárolnia, akár még hitelre is. Az OTP Bank kiszorult a piacról, a Budapest Bank átvette a vezetést, az áruvásárlásra szakosodott pénzügyi szolgáltatók – a Magyar Cetelem Bank és a Credigen – pedig szinte a semmiből tettek szert jelentős piaci részesedésre. Mindeközben a kihelyezett hitelállomány megtízszereződött, és szakértői becslések szerint a múlt év végén elérte a 38 milliárd forintot.
Ha Ön is éppen áruhitelt készül felvenni, érdemes elolvasnia cikkünket, amely a különböző bankok által kínált lehetőségeket hasonlítja össze. A különbség jelentős lehet, amelyet Ön a pénztárcáján fog érezni!!
Az áruhitel állomány drasztikus növekedésével azonban kedvezőtlen tendenciák is megjelentek: egyre többen vannak, akik nem fizetik vissza tartozásukat. A piacon úgy tartják, hogy az idősebbek, a vidékiek, a családosok jobb adósok, mint a fiatalabb, egyedülálló városiak. A nyugdíjasok például kifejezetten a katonásan fizetők közé tartoznak.
Nem csak a jövedelemtől függ…Sok függ attól is, milyen áruról vagy éppen melyik üzletláncról van szó: az úgynevezett “barna áruk”, vagyis a szórakoztató elektronikai cikkek esetében például nagyobb az esélye annak, hogy a kölcsönt felvevő nem fizet, mint a “fehér áruk”, vagyis a hűtőgépek, mosógépek vásárlásánál. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a “nem fizetés” jelensége sokkal kevésbé van közvetlen összefüggésben a hitelezők anyagi helyzetével, mint azt első látásra hihetnénk.
Azt persze a piaci szereplők hétpecsétes titokként őrzik, hogy melyik cégnél, milyen arányban fordulnak elő problémás hitelek, hiszen ebből a versenytársak könnyen következtethetnének a helyzetükre, többnyire azt mondják tehát, hogy a nem fizetők hazai átlaga jóval magasabb, mint a nyugat-európai. Míg a fejlettebb piacokon az összes kintlevőségre vetítve legfeljebb 2-3 százalékos arányt ér el a törlesztéssel végképp leállók aránya, addig nálunk ennek a kétszerese már kifejezetten jónak számít, de nem ritka az olyan cég sem, ahol minden tizedik kölcsönügylet zárul kudarccal. Ezt a rendkívül magas arányt pedig magasab kamatok formájában a hazai vásárlóknak kell megfizetniük, kockázati felárként.
Erősödő verseny, gyengülő ellenőrzés
Nézze meg melyik bank mit is kínál pontosan!Személyi hitelek:
•OTP Bank
•Budapest Bank
•Kereskedelmi és Hitelbank
•CIB Bank
•Postabank
•Raiffeisen
•Citibank
Áruhitelek:
•OTP Bank
•Budapest Bank
•Kereskedelmi és Hitelbank
•Postabank
Habár a pénzintézetek saját figyelő rendszereik tökéletesítésével már házon belül megpróbálják kiszűrni a rizikócsoportokat, vagyis a hitel elbírálásánál visszautasítani azokat, akik valamilyen szempontból gyanúsnak tűnnek, az egyre erősödő piaci verseny közepette nincs könnyű dolguk: az ügyfél könnyen odébbállhat és a versenytársaknál keresheti a szerencséjét. Valószínűleg az sem az alapos elbírálást erősíti, hogy – éppen a hitelboom és a konkurencia miatt – az elárusítóhelyeken többnyire néhány percet, maximum fél órát kérnek az ügyféltől a hitel folyósításáig. Ez alatt kell tehát egy automatikus rendszernek döntenie arról, hogy a kliens adatai alapján beszálljon-e az ügyletbe a bank vagy sem. Nem csoda hát, ha a pénzügyi felügyelet éppen ezt a szektort emelte ki a múlt évről szóló jelentésében, mint olyat, ahol különösképpen kell figyelni a jövőbeni kockázatok elkerülése végett.
Csalók a láthatáron
Mi lehet a megoldás?Megoldásként – a piaci szereplők szerint – a különböző bankok közötti hitelinformációs rendszerek tökéletesítése szolgálhatna, a létező adatbázisok azonban döcögősen, bürokratikusan és nehézkesen működnek. Az együttműködés annál is inkább szükséges lenne, mert a csalók nagy előszeretettel “dúlják” végig a különböző hitelintézeteket. Adatvédelmi okokból ráadásul a rossz adósokról vagy csaláson kapott személyekről szóló feketelistáikat gyakorlatilag alig hasznosíthatják a pénzintézetek, csak a saját adatbázisukból gazdálkodhatnak. A bankok közötti adósminősítő rendszer, a BAR ugyan működik – ebbe az adatbázisba a 90 napon túli tartozással rendelkező adósokat viszik föl a pénzintézetek -, de csak egyéni lekérdezésekre használható.
Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatójának elmondása szerint most már szinte naponta kér tőlük információkat a rendőrség, ami egyáltalán nem normális jelenség, hiszen egy évvel ezelőtt nem volt ilyen dömping: nem egyszerűen azzal van tehát összefüggésben, hogy bővült a piac és a nagy számok törvénye alapján a csalások is gyakoribbakká váltak. Lendvai úgy véli, beigazolódott az, amitől az új személyi igazolványok bevezetése előtt a bankok tartottak. Nevezetesen az, hogy nem elég zárt a rendszer és az új dokumentum megjelenése körül kialakult helyzet valósággal “felhívás keringőre” a csalók számára. Sokszor előfordul például, hogy a régi iratot megőrzik annak tulajdonosai, hiszen az új dokumentumot postán küldik ki, s a hatóságok nem fordítanak gondot az érvényességüket vesztett igazolványok begyűjtésére. Márpedig ezek könnyen hamisíthatók és a hitelelbírálás során a gyanútlan pénzintézetek elfogadják, ezzel időzített bombát engednek a rendszerükbe. Továbbra is súlyos gond a munkáltatói jövedelemigazolások tömeges hamisítása.
