Most ez a helyzetA kormány azt hangoztatja, hogy az ellenzék miatt akadt meg a folyamat, hiába szeretnék elkezdeni a módosításról a tárgyalást. Az ellenzék viszont azt mondja, hogy nem statisztál üres keretek létrehozásához. Hozzáteszi, hogy azért nem sikerül túllépni a holtponton, mert a kormány csak olyan kompromisszumot fogad el, amelynek keretei között a MIÉP-pel együtt kétharmados többsége lenne a kuratórium elnökségében. Vagyis az elnökválasztásban döntő szavuk lenne, figyelmen kívül hagyva a parlamenti arányokat.
Politikai okok miatt nincs esély a médiatörvény módósítására – mondta Pető Iván, a parlament kulturális bizottságának alenöke. Nem kezdődhet el a tárgyalás a változtatásokról addig, ameddig a jelenlegi törvényt nem tartják be, és egyelőre semmilyen párbeszéd nincs a pártok között a médiatörvényről.
Nem érdemes arra játszani a csatlakozási tárgyalásokon, hogy az audió-vizuális fejezetben eltérünk az EU normáktól. Ezen a területen nincs érdemleges derogáció. Dr Németh Anita az Igaszságügyi Minisztérim főosztályvezetője szerint is jelentős a Magyarország hátránya a jogharmonizáció teljesítésében. A csatlakozás első körére aspirálók között mi vagyunk ebben a sereghajtók.
A konferencián nyilvánvalóvá vált, a marketinges és a tévés szakma is abban érdekelt, hogy az EU-nyomás erejét felhasználva szülessen egységes, lényegében új törvény. Ha a módosítási javaslatok közül most kiemelnék csak azokat, amelyek a jogharmonizáció miatt elkerülhetetlenek, ezzel elszalasztanák az esélyét is annak, hogy valaha átfogóan javítsanak a törvényen.
Dr. Pócsik Ilona, a tv2 kereskedelmi főigazgatója is elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiatörvény sokkal szigorúbb Magyarországon, mint amit az EU megkövetelne és követhetetlen szabályokat is tartalmaz. Ilyen például a reklámidő sajátos korlátozása. Ameddig Európában csak arról beszélnek, hogy egy órán belül mennyi lehet a reklám, addig a magyar szabályozásban bármely hatvan percen belül is csak korlátozott mennyiség adható le.
Magyarországon a médiatörvény jelentősen megnehezíti a szponzorációs kapcsolatok kidolgozását. Emiatt nálunk a tévék bevételének csak 2-3 százaléka az ilyen jövedelem, amíg ugyanez az arány az EU-ban csaknem 10 százalék.
Pócsik Ilona a törvény súlyos hibájának tartotta, hogy nem tilt, hanem enged. Vagyis eltér a jogállamiság logikájától, mert nem azt mondja meg, hogy mit tilos, hanem azt, hogy mit lehet, és az értelmezésben a hatóságnak elég szabad kezet ad. Ez hatósági szabályozásra emlékeztet.
Juhász Péter, a GlaxoSmithkline ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nem könnyű reklámozni. Nem felel meg a társadalmi és a piaci érdekeknek, hogy csupán két nagy televízió van, és nincs vagy alig van más közönség számára program. A reklámpiaci pénzek 60 százalékát náluk költik el, amíg Németországban csupán 30 százalék a nagy kereskedelmi televíziók részesedése a reklámpiacból.
Ki tudja, mennyi?A piac amúgy nem ismerhető, mert a katalógusárakhoz képest a kedvezmények nagyon jelentősek. Ha kétszázmilliárd, akkor éppen annyi, amennyit ruhára költünk.
Magyarországon a nyolc legnagyobb ügynökség költi el a reklámpiaci kiadások 90 százalékát. Négy évvel ezelőtt még csak ötven százalék felett volt a részesedésük.
Érdekes megfigyelés, hogy a márkék számának növekedése miatt a reklámpiac is átalakulóban. Egyre inkább a vásárlás helyén kívánják befolyásolni a döntést a gyártók, vagyis rövidesen kevesebbet költenek a médiavásárlásra.
