Sokak szerint elhamarkodott dolog temetni az internetet. “Jelenleg nem történik más, mint hogy helyükre kerülnek a dolgok” – állítják többen. Ezt tükrözi, hogy az amerikai technológiai tőzsdeindex, a Nasdaq Composite néhány hete ismét felfelé ível: az április elején elért 1639 pontos mélypont óta már meghaladja a 2100 pontot. (Csak emlékeztetőül: egy évvel ezelőtt az index még 5 ezer pont fölött járt.)
Előrejelzések szerint az internet az elkövetkező években is jelentős hatással lesz a gazdasági növekedésre. Az amerikai Brookings Institution elemző cég friss tanulmánya megállapítja, hogy az elkövetkező öt esztendőben az Egyesült Államokban az internet évi 0,4 százalékponttal fokozhatja a termelékenység-növekedést. Európában az internet elterjedtsége kisebb az amerikainál, és a háló gazdasági “beágyazottsága” is alacsonyabb fokú, így az öreg kontinens üzleti hatékonyságát is kevésbé növelheti.
A Business Week összeállításában megszólaló Jeffrey P. Bezos véleményével összecseng, amit a hazai inernetes “guruk” válaszolnak a háló jövőjéről a Figyelő körkérdéseire. Kürti Sándor következtetése az igazán meglepő közülük, mert szerinte a mostani lejtmenet egyenes következménye az informatikai forradalomnak: minél inkább használják a cégek az informatikát, annál nagyobb az üzemmenet bizonytalansága. 
Simó György, a Matávnet vezérigazgató-helyettese szerint itthon kisebb lesz a zuhanás, de bajban lehetnek azok a tartalomszolgáltatók, amelyek csak a hirdetési bevételre alapozzák a működésüket, mert szerinte csupán két-három ilyen portál lesz képes eltartani önmagát.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a csődökről szóló híradások miatt mennyire megy el a laikusok kedve az internettől. A Census Bureau számításai szerint az e-kereskedelmi eladások az egy évvel ezelőtti szinthez képest 67 százalékkal növekedtek, tehát negatív hatásra utaló jel nincs. A Merrill Lynch azonban az online értékesítés 2001. évi arányát a kiskereskedelemben néhány hónapja még 10-15 százalékosra prognosztizálta, nemrég viszont ezt a becslést 5-10 százalékra módosította.
Ami ennél fontosabb, hogy mikor lesz érzékelhető a hagyományos termelésben, vagyis az információiparon kívül is az új technológia minden előnye. Várnai Éva, az Arthur Andersen partnere szerint az internet hatásai akkor lesznek láthatóak, ha megváltoztatják a vállalati folyamatokat és szervezeteket. Hosszú távon az internet “felforgató” hatása akkor lesz kimutatható, ha egy cég működésében nagyobb hangsúlyt kapnak és átláthatóbbá válnak a vállalaton belüli folyamatok.
A cégek közötti együttműködés pedig várhatóan “új modellek” alapján történik majd. A külső partnerekkel való kapcsolatban általánossá válhat az elektronikus beszerzés, amely szélesebb beszállítói kört, alacsonyabb árakat és kevesebb adminisztrációt eredményez.
Végül néhány kiemelés Horváth Pálnak, a PanTel vezérigazgatójának gondolataiból. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a vezérigazgatók között ki nem írt publicisztikai versenyben előkelő helyezésre esélyes Horváth Pál, mert fordulatai eredetiek, stílusát sok tollforgató megirigyelheti, és nem mellesleg még többet is tud a dologról, mint a szerzők többsége.)
Az e-mozdony a világ legerősebb mozdonya. Tudja ezt Patricia Russo is, a filmjeiről híres Kodak új vezére: a termékválaszték gyorsított digitálisra fordításában keresi a rapid javulást a cég bevételi és profitkilátásaiban. Globális optikai kábelhiány van, mert sokan tudják, hogy az építkezés egy pillanatra sem állhat meg: aki lejtmenetben gyorsít, könnyebben mássza meg a következő emelkedőt.
Számítások szerint 2001 elején 332 millió internetfelhasználó volt a világon, s 2006 végéig ez a szám 932 millióra nő. Lehet, hogy nem addigra, s nem annyi lesz. A gyors folyamatok nehezen prognosztizálhatók. A gyors és megtorpanó, majd nekilóduló folyamatok még nehezebben. Sem a dotcom-, sem az UMTS-baki nem volt betervezve… Mégis tudjuk, látjuk, hogy megyünk előre. Tudjuk mind: egyre magasabbra jutunk, s az e-vasúton lejtmenetben sincs kiszállás.
