A népszavazás meneteAhhoz, hogy népszavazás legyen, az MSZP-nek 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie, erre négy hónap áll rendelkezésére. Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése után az országgyűlés dönt a népszavazásról, s a köztársasági elnök írja ki. Nem tarthatnak azonban népszavazást a parlamenti választást 41 nappal megelőzően és követően, ezért legkésőbb 2002. február második feléig sor kell hogy kerüljön rá. Ahhoz, hogy a szavazást érvényesnek és eredményesnek tekintsék, a polgárok több mint negyedének kell leadnia voksát. Feltétel az is, hogy a szavazók nagyobb része a kérdésekre azonos választ adjon.
Orbán Viktor szerda reggeli szokásos rádióinterjújában azt mondta, hogy négy igennel szavazna az MSZP népszavazási kezdeményezésére. Szerinte a magyar demokrácia történetében nem volt példa arra, hogy ellenzéki párt kezdeményezzen népszavazást a kormányprogramot támogató kérdésekben.
A népszavazási kezdeményezésről a szakszervezetekkel is konzultáltak a szocialisták. Az MSZOSZ várhatóan csatlakozik az aláírásgyűjtéshez, mert a kezdeményezés több pontja közvetlenül érinti őket. Erről testületi ülésen döntenek.
Mit kérdeznek a szocialisták?1.
Akarja-e Ön, hogy a Munka törvénykönyve a munkavállalóknak ismét heti két teljes pihenőnapot biztosítson, ezek egyike vasárnap legyen, és a pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás járjon?
2. Akarja-e Ön, hogy az évenkénti nyugdíjemelést úgy határozzák meg, hogy a keresetnövekedés mellett a nyugdíjasok fogyasztása (fogyasztói kosara) alapján számított áremelkedést vegyék figyelembe?
3. Akarja-e Ön, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön, és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel?
4. Akarja-e Ön, hogy a közoktatás az érettségi megszerzéséig minden tanuló számára térítésmentesen biztosítsa legalább egy idegen nyelvből a középfokú nyelvtudást és a nyelvvizsga letételét?
Ugyanarról van szó?
A kormány álláspontja szerint az MSZP összes kérdése olyan témákat feszeget, amelyeket már rendeztek. Szerintük a munka törvénykönyvét úgy módosították, hogy azzal nem befolyásolják negatívan a dolgozók pihenőidejét – továbbra is heti 40 óra a törvényes munkaidő. Ami pedig a vasárnapot illeti: a törvény arról is rendelkezik, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Őry Csaba (Fidesz), a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a munka törvénykönyvére vonatkozó kérdés azonos a törvényben szereplő megfogalmazással. Kovács László erre azt válaszolta az Inforádióban és este az Aktuálisban, a törvény megengedi a munkáltatónak, hogy a heti munkaidőt akár 44 órára emelje és hetente csak egy szabadnapot adjon. Vagyis nem kötelezi a 40 órára, amiről az MSZP kezdeményezte a népszavazást.
Kovács László leszögezte: ellenzéki pártként azért kezdeményeztek ügydöntő népszavazást, mivel úgy vélik, hogy a kormány az emberek jelentős részének érdekeit sértő döntéseket hoz, és elzárkózik minden olyan javaslat elől, amely a többség helyzetének javítását célozza. A munka törvénykönyvének módosításával a kormánytöbbség durván megsértette a munkavállalók jogait, ráadásul mindezt az EU-csatlakozásra hivatkozva tette – mondta.
A törvény betűjeA régi:
124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő – az egészségre ártalmas
munkakört kivéve – kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól – az egészségre ártalmas munkakört kivéve – az idényjellegű munkáltatók, illetőleg munkakörök tekintetében el lehet térni.
És az új:
124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe a vasárnapnak bele kell esnie. Ettől eltérően, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, illetve a 123. § (2) bekezdése a)-d) pontjában meghatározott esetekben a pihenőidőbe legalább egy teljes naptári napnak bele kell esnie. E bekezdés alkalmazásakor a 125. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.
Kedves munkavállaló!
Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet szándékai szerint valamennyi állami cégnél a munka törvénykönyve alapján dolgozó alkalmazottak levelet kapnak a közeljövőben. Ebből ki fog derülni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a heti munkaidő a jogszabályok módosítását követően is 40 óra marad, továbbra is két pihenőnap jár a dolgozóknak, amelyek közül az egyiknek a vasárnapnak kell lennie, a heti maximális munkaidő ugyanakkor 72 óráról 48 órára csökken. Arról, hogy a levél pontosan mit tartalmaz, és hogy mikor kapják meg az érintett munkavállalók, a MEH sajtóirodája nem tudott felvilágosítást adni.
A 124-es csapdája?
Nehéz igazságot tenni a két álláspont között, mivel a módosítás legnagyobb baja éppen az, hogy szinte minden egyes szava értelmezhető így is, úgy is. Igaz, hogy a törvény azt mondja, heti két pihenőnap jár mindenkinek, és az egyiknek vasárnapra kell esnie. Egy bekezdéssel lejjebb viszont rögtön azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató a két pihenőnap helyett 40 óra egybefüggő pihenőidőt adjon (ez eddig minimum 42 óra volt).
Hogy lesz-e népszavazás a kérdésről vagy sem, még nem lehet tudni. Egy azonban biztos: az értelmezést segítő levél kevés a kérdés megnyugtató rendezéséhez.
