Minden szombati lap előkelő helyen számol be az ÁPV Rt. üzleti tervéről, kiemelve, ahogy azt mi is megírtuk tegnap, hogy a Dunaferr és a Malév vezetői által igényelt 7, illetve 30 milliárd forint többszöröse hiányzik a cég költségvetéséből. Abban van eltérés a tudósítások között, hogy mennyire kell komolyan venni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság felszámolását, illetve megszűnését, mert azon kívül, hogy ez a kormány szándéka, semmilyen üzleti döntés nem szerepel az üzleti tervben, de legalábbis egy szó sem hangzott el róla a tájékoztatón.
Tegnap éjjel több műsorban is beszéltek a televíziókban a korrupcióról, és mindegyikben a privatizáció kifutásával magyarázták, hogy a Transparency International országlistáján feljöttünk a 33. helyre a korábbi hatvanadikról, a kilencven nemzetnél végzett felmérés alapján. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az államigazgatásban teljesen egyedi, csak rá jellemző őszinte természetességgel jegyezte meg, hogy a korrupció visszaszorítására tett javaslataikat minden politikus érti, de meg szokták neki mondani, hogy “Árpi, ez most nekünk nem lenne jó.” Az Országimázs Központnál már folyó vizsgálattal kapcsolatban hozzátette, hogy megnézik a pályázati kiírás előkészítettségét és a kifizetések indokoltságát is, de arra csak következtetni lehetett egy korábbi megjegyzéséből, hogy az ellenőrzés már nem terjedhet ki a Heppy End Kft.-re, azt nem nézhetik meg, hogy onnan hova ment a pénz.
Már alig van olyan sora a kétéves költségvetésnek, amely tükrözné a valóságot, és hiába módosították intézményesen, vagyis hivatalosan az inflációs adatot, ami alapján számolják a várható bevételeket, a kormányfő és a pénzügyminiszter többször kijelentették, hogy nem lesz pótköltségvetés. Ezért nyilván pusztában kiáltott szó marad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének vezetője által javasolt áfacsökkentés is. Az ügyvezető igazgató számításai szerint, ha egy-egy százalékkal csökkentené a kormány az általános fogyasztási adó 25, illetve 12 százalékos kulcsát, akkor az infláció 0,6 százalékkal csökkenne és a bevételkiesés nem haladná meg az ötven milliárd forintot. A Népszava összeállításában azzal érvelnek, hogy az uniós csatlakozás miatt amúgy is mérsékelni kell a kulcsokat, és a gyors változtatás több megrázkodtatással járna, illetve ha nem csinálnak semmit, beragadhat az infláció.
A szakértő már nem teszi hozzá, hogy ezzel eddig jól járt a kormány, igaz, felhívják a figyelmet arra, hogy szerintük az idén is csaknem 200 milliárd forint elosztásához nem igényelnek parlamenti felhatalmazást, ennyi a költségvetés bevételi többlete az extra infláció miatt.
Tisztulnak a frontok a TVK-nál. Ahogy élesedik a szemben állás a tulajdonosok között, egyre nyilvánvalóbb a külső szemlélőknek is, hogy ki kivel van. Valószínűleg a bíroságon dől majd el, hogy törvényt sértett-e a Mol, amikor saját cégével kötött üzletet, a többi tulajdonostárs megkérdezése nélkül. Csak az a baj, hogy a kormány már többször megszólalt az ügyben, a nemzeti érdekek védelmét hangsúlyozva, és így a politikusokra is rossz fényt vet, ha kiderül, hogy jogtalan volt a profitkivonás. A közgyűlésen komoly vitát váltott ki a Mol és a TVK között kötött vegyipari benzin, gázolaj, valamint más szénhidrátok szállításáról szóló szerződés. A Mollal szemben álló tulajdonosok szerint a legnagyobb tulajdonos nyereséget von el a vegyipari vállalattól. A közgyűlésen fölvetették, hogy a szerződést meg kellene ismertetni a részvényesekkel. A gazdasági törvény ugyanis előírja ezt, ha a cég és részvényese az alaptőke 10 százalékánál nagyobb értékű szerződést köt. A TVK elzárkózott, mondván, a megegyezést nem közvetlenül a Mol, hanem annak egyik leányvállalata, a Mol Trade kötötte a TVK-val, ezért az nem tartozik a törvény hatálya alá. A Milford Holdings képviselője ezt jogi és nem üzleti kifogásnak nevezte, és rendkívül furcsának tartotta a törvény megkerülését.
Mára már a Népszabadságban is megerősítették a hírt, hogy az árvízi károk helyreállítására nem lesz elég az állam által elkülönített 23 milliárd forint, 50-re volna szükség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez a számháború is belenyúlik majd a választási csatába, de nem az nyer, aki nagyobbat mond, hanem aki több emberrel hiteti el, hogy jól gondoskodott a szerencsétlenekről.
Hétfő reggel nyolc órától a nyilvánosság is hozzáférhet a képviselői vagyonnyilatkozatokhoz az országgyűlés sajtóirodáján, a Képviselői Irodaház tájékoztatási központjában valamint az Országgyűlési Könyvtárban. Három képviselő – Boros Imre (FKGP), Szabó Zoltán (MSZP) és Székely Zoltán (független) – nem tett eleget csütörtök éjfélig nyilatkozattételi kötelezettségének. Szabó Zoltán szocialista parlamenti képviselő azóta leadta vagyonnyilatkozatát. Boros Imre feledékeny volt, Székely Zoltán pedig előzetes letartóztatásban van, mert hónapok óta képtelen az ügyészség bebizonyítani, hogy tényleg megvesztegették-e a megvesztegetések leleplezésére alakított parlamenti bizottság elnökét. A lex Répássy révén hozzáférhetővé válik Torgyán József vagyonnyilatkozata, és nem tudható meg belőle, hogy a Fidesz által épített klientúra a hálán kívül más módon is kötődik-e a nemzeti vagyont egyre nagyobb részben a saját befolyásuk alá vonó politikusokhoz.
