Magyarországon tavaly a teljes munkaerőköltségnek csupán 48,6 százalékát tette ki a nettó bér – jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb tanulmányában. Az elvonások aránya tehát igencsak magas, a hazai mértéknél jobban csupán a német és a belga fizetéseket terhelték meg. Magyarország előkelő helyet foglal el a társadalombiztosításnak fizetett járulékok terén is, 1999-ben ugyanis a munkaerőköltség 30 százalékát tették ki a munkaadó és a munkavállaló által teljesített hozzájárulások. Néhány OECD tagállamban – így Belgiumban, Francia-, Német- és Svédországban – igen magas szinten stabilizálódtak a munkaerőköltség nettó béren felüli alkotórészei. Az angolszász országokkal szemben – ahol ezek aránya 20-30 százalék között változik – Európában jellemzően a 40-50 százalékos sávban mozog ez az arány. E tekintetben a 2001-ben indult európai adóreformok hozhatnak változást. Változatos formák jellemzik a társadalombiztosítási modelleket és az adórendszereket is. Új-Zélandon például nem szednek TB-járulékot, Ausztráliában, Izlandon és Mexikóban pedig nagyon alacsony a munkavállalói hozzájárulások kulcsa. Hollandiában viszont a dolgozók a bruttó bér 29,1 százalékát voltak kénytelenek 1999-ben befizetni hasonló célú járulékként. Az átlagos adókulcs csupán Dániában haladja meg a 30 százalékos szintet, míg Görögországban csupán 1,8 százalék. A nagy eltéréseket sugalló dán és mexikói példa ellenére az adók és járulékok összege a bruttó fizetés százalékában kifejezve már szűkebb sávban szóródik.
A közgazdasági területen diplomázók 127 ezer és 160 ezer forint közötti fizetésre számítanak kezdő munkavállalóként – áll a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete, az AIESEC által idén is elkészített Most Desired Company (MDC) nevű felmérésben, amely 45 felsőoktatási intézmény több mint kétezer hallgatójának munkahely-választási szempontjairól ad képet. A vizsgálat vezetői szerint az évek óta rendszeresen elvégzett elemzés eredménye presztízstényezővé vált, a vállalatok immár fontos kérdésnek tartják, hogy hanyadikként szerepelnek a kezdő munkahelyként megjelölt legkedveltebb cégek százas toplistáján. A korábban listavezető Unilever az idén már a dobogóról is lecsúszott. Biztosnak tűnik viszont az Audi pozíciója: a megkérdezett hallgatók közül a legtöbben az idén is az Audinál szeretnének elhelyezkedni. A Philips megőrizte helyét az első öt cég között, a Westel Mobil pedig új szereplőként csatlakozott az élbolyhoz. A Mol a legkedveltebbek listáján a kilencedik helyre csúszott vissza, de a legismertebb cégek között – a Coca-Colát is megelőzve – elvitte a pálmát.
Az első negyedévben a vártnál kevesebb beruházási hitelre kért garanciát a kis- és középvállalkozási szektor. A Hitelgarancia Rt.-hez beérkezett kérelmek száma többszörösére nőtt ugyan, a kis összegű hitelek növekvő részaránya miatt viszont a garantált hitelek összértéke egyelőre elmarad az egy évvel korábbi szinttől. Mindez arra vezethető vissza, hogy a bankok kihelyezései között emelkedett a kisebb összegű hitelek aránya. Az év első három hónapjában ugyanis a vártnál kevesebb kérelem érkezett fejlesztési és beruházási hitelekre, pedig a kisvállalkozói kör versenyképességének javításához fejlesztésekre lenne szükség.
